Fogalomtár

Egy ágazat fejlesztési stratégiája. az ágazati stratégiák jellemzően rögzítik a fejlesztések céljait és eszközeit, célrendszerük legtöbbször helyzetelemzésre és helyzetértékelésre épül. a fejlesztési eszközöket jelentő beavatkozásokat gyakran prioritásokba rendezi, és meghatározza az egyes beavatkozások feltételeit, felelőseit, erőfor¬rásigényét és ütemezését. Magyarországon nincsen egységes szabályozás az ágazati tervezésre, ezért a legkülönfélébb elnevezésű, időtávú, strukturálású és részletezettségű ágazati stratégiák vannak érvényben

Olyan összeépült településegyüttes, melyben egy központi város és az azt körülvevő térség, elővárosi gyűrű között különösen szoros kapcsolat van, a foglalkoztatottak nagy arányban ingáznak az agglomeráció központi városába (policentrikus agglomeráció révén városaiba). Az agglomerációkat általában magas népsűrüség, gazdasági aktivitás jellemzi. Magyarországon a legkiterjedtebb agglomeráció Budapest térsége.

 

forrás:

OTK 2005

A településrendezési terv jóváhagyandó munkarészeit megalapozó vizsgálatokat, számításokat tartalmazó szakági munkarészekből és egyéb hatástanulmányokból álló anyagok összessége. kötelező és egyéb alátámasztó munkarészek.

Olyan, többségében belterületen elhelyezkedő területek, melyeknek a jelenleginél jelentősen nagyobb kihasználtságuk (termelő tevékenységgel, lakó-, vagy rekreációs funkciók nyújtásával) is megvalósítható lenne.Tipikusan ilyenek a barnamezős területek (volt ipari vagy katonai területek, épületek). A jelentősen nagyobb kihasználtság-növekedés nem járhat a beépítettség és a burkolt területek arányának növelésével. Alulhasznosított terület nem lehet belterületi zöldterület, termőterület és természetközeli terület.

A területfejlesztési politika olyan megközelítése, amely minden olyan tényezőt figyelembe vesz, mely nagy valószínűséggel hatással van az egyes terület térségi fejlesztésére, függetlenül annak természetétől (természeti tényezők, mint például a klímaváltozás vagy a természeti kockázatok, magánberuházásokhoz kapcsolódó emberi tevékenységek, vagy társadalmi / kulturális magatartás, különféle témájú közpolitikák stb.). Különös figyelmet szentel a területi hatású köz(szektor)politikák koherenciájára, illetve a területi kohézió magas fokának biztosítására és az olyan hiányosságok elkerülésére, mint az elégtelen szinergiák léte, az erőforrás-allokáció szuboptimális hatásai és a kívánatos területi fejlődést ellensúlyozó területi hatások keletkezése.

Lásd még: Területfejlesztés, Fenntartható térségfejlődés

Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program; az első Nemzeti Fejlesztési Terv egyik operatív programja. A koordinálásáért felelős kormányzati szerv a Vidékfejlesztési Minisztérium.

Barnamezős területnek nevezzük azt a területet, amelyet korábban ipari vagy bizonyos kereskedelmi célokra használtak, és amely terület alacsony koncentrációjú veszélyes hulladékkal vagy más egyéb szennyezéssel lehet terhelt, ugyanakkor lehetséges a terület újra-használata a terület megtisztítását követően. Néha a barnamezős terület fogalmát olyan korábban hasznosított területek megjelölésére is használják, melyeket már felhagytak, és nem szükségszerűen szennyezettek. Általában barnamezős területek a városok ipari körzetében találhatók, olyan területeken, ahol elhagyott gyárak, kereskedelmi épületek, illetve egyéb korábban szennyező tevékenységek örökségei vannak jelen. Kisebb barnamezős területek lelhetők fel a régebbi lakónegyedekben vegytisztítók, benzinkutak stb. környékén. Míg egyes szennyezett barnamezős területek évtizedek óta használaton kívül vannak, újabban nagy hangsúlyt fektetnek ezek kármentesítésére és rehabilitációjára, mivel a kereslet egyre nő a fejleszthető területek iránt.