Fogalomtár
Harmonikus területrendszer
Olyan területrendszer, melyben az egyes alrendszerek (természeti, társadalmi, gazdasági) kapcsolata harmonikus, azaz a kapcsolatok, kölcsönhatások konfliktusszegények. Egy-egy ágazati szakpolitika az alrendszerek egy-egy szegmensének hatékony működését próbálja megvalósítani, ám ezek térbeli együttesét a területfejlesztési politika igyekszik harmonizálni: a harmonikus területrendszerek kialakítása (országban, régióban) a területfejlesztési politika legfőbb célja, mely a különböző konfliktusok (pl. környezetszennyezés, munkanélküliség) feloldása és megelőzése révén valósulhat meg. A különböző térségek egymásba illeszkedése igényli a területrendszerek harmonikus egymásba illeszkedését.
forrás:
1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról
Területfejlesztés
Határmenti fejlesztés
Országhatárok mellett illetve annak közvetlen közelében lezajló a társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelésén és értékelésén alapuló tervszerű beavatkozási, fejlesztési irányok és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása különböző szintű, nem egyszer a határ menti partnerek által közösen előkészített térségi fejlesztési tervek, programok és projektek keretében.
forrás:
1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról
Területfejlesztés
Határmenti, transznacionális, interregionális együttműködés
A nemzeti, regionális és helyi hatóságok közötti területi együttműködés az európai integráció fontos eleme. Célja, hogy a nemzeti határok területfejlesztésre gyakorolt negatív hatásait megszüntesse.
A területi szinttől függően a következő együttműködések lehetnek:
- A határmenti együttműködés a relatíve közel eső területek között jön létre, az országhatár mindkét oldalán. A határmenti együttműködés magában foglalja a helyi és regionális közösségek szokásos tevékenységével összefüggő tevékenységeket, mint például a gazdaság fejlesztése, a területi tervezés, a turizmus és rekreáció, képzés, közlekedés, környezetvédelem stb. Határ-menti együttműködésről beszélünk például az eurorégiók esetében, illetve számos olyan esetben, ahol két vagy több állam érintkezik (például a Saar-vidék, Felső-Rajna háromszög).
- A transznacionális együttműködés a területi együttműködés egy újabb formája, az országhatárokon átnyúlva nagyobb térségekre terjed ki (Atlanti régió, Balti régió, Nyugat-mediterrán régió stb.). Az együttműködés ebben az esetben sajátos stratégiai célokra összpontosít, mint például a metropolisz-térségek hálózatai, a tengerparti gazdaság segítése a parti régiókban, az elérhetőség általános fejlesztése, nagyléptékű intézkedések a természeti és kulturális örökség védelme érdekében, stb.
- Az interregionális együttműködés tematikus természetű és különböző államok régiói között jön létre, melyek néha egymástól távol helyezkednek el, általában területi kontinuitás nélkül. Az interregionális együttműködés magában foglalhatja a know-how és tapasztalat átadását, a régiók vagy vállalkozások fejlődéséhez hozzájáruló technikák és módszerek közös fejlesztését, a távolsági turizmus támogatását, stb. Az interregionális együttműködés létrejöhet egyazon állam régiói között is, területi kontinuitással vagy anélkül.
Lásd még: Területi együttműködés
forrás:
Spatial development glossary European Conference of Ministers responsible for Spatial/Regional Planning (CEMAT)
EU regionális politika
Területfejlesztés
Hátrányos Helyzetű Kistérség
Hátrányos helyzetű (HH) – kedvezményezett – kistérségnek kell minősíteni azokat a kistérségeket, amelyeknek a komplex mutatója kisebb, mint az összes kistérség komplex mutatójának átlaga. A területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről a 67/2007. (VI . 28.) OGY határozat rendelkezik. A kedvezményezett kistérségek felsorolása megtalálható a 311/2007. (XI.17.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében.
forrás:
Területi Kohéziós Kézikönyv
Területfejlesztés
Hátrányos helyzetű térségek
A hátrányos (vagy kedvezőtlen) helyzetű térségek a gazdasági fejlettség meglehetősen alacsony fokán állnak, amit okozhat földrajzi elhelyezkedésük, különösen, ha elzárt és periférikus helyzetben vannak, vagy természeti és klimatikus adottságaik (poláris vagy aszályos területeken fekvő régiók, hegyvidéki régiók), népesedési jellemzőik (különösen alacsony népsűrűségű ritkán lakott régiók, elvándorlás sújtotta térségek), nehéz elérhetőségük (szigeteken fekvő térségek, az elégtelen közlekedési infrastruktúra miatt a központokhoz rosszul csatlakozó térségek). Az elavult gazdasági szerkezettel jellemezhető térségeket (gazdasági átalakulásra váró régi ipari területek) gyakran tekintik hátrányos helyzetű térségeknek. A területfejlesztési politikák prioritásként célozzák a hátrányos helyzetű területeket, és infrastruktúra- és technológia-fejlesztési intézkedésekkel, valamint képzéssel, szakképzéssel és a gazdasági tevékenységek ösztönzésével támogatják ezeket a régiókat.
forrás:
Spatial development glossary European Conference of Ministers responsible for Spatial/Regional Planning (CEMAT)
Területfejlesztés
Helyi anyag és hulladékgazdálkodás
A települési önkormányzatok, helyi közösségek által megszervezett, és az anyag és energiatakarékosság szempontjait figyelembe vevő környezetvédelmi rendszer.
forrás:
97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról
Vidékfejlesztés
Helyi energiagazdálkodás
Az egyes (kis)térségek helyi adottságaikhoz igazított energiagazdálkodását jelöli. Stratégiai energiatervezési szemléletet feltételez, törekszik a minél nagyobb fokú autonóm térségi energiarendszerek kialakítására, elsősorban a megújuló és az alternatív energiaforrásokra támaszkodva.
forrás:
97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról
Vidékfejlesztés
Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ)
Az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító települési önkormányzati rendelet (a településrendezési terv rendelettel jóváhagyandó munkarésze).
forrás:
1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről
Településrendezés
Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (HVS)
Az elõzetesen elismert helyi vidékfejlesztési akciócsoportnak, illetve új Helyi Akciócsoportnak, és az ÚMVP Irányító Hatósága (a továbbiakban: IH) által elismert LEADER Helyi Akciócsoportnak az illetékességi területére kidolgozott és – az IH által meghatározott idõközönként – aktualizált és az IH által jóváhagyott fejlesztési stratégiája.
forrás:
76/2011. (VII. 29.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához 2011-től nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
Vidékfejlesztés
Helyi-térségi identitás
Az embereknek vagy közösségeknek a helyi-térségi adottságokon, a kulturális és a társadalmi-gazdasági élet helyi-térségi jellegzetességein, közösségi tradíciókon nyugvó és ezek mentén kialakuló azonosságtudata.
forrás:
97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról
Vidékfejlesztés
Helyzetelemzés, Helyzetértékelés
A helyzetelemzés a fejlesztéspolitikai tervezésben a célok kijelölése előtt egy terület¬egység vagy egy ágazat külső és belső viszonyainak elemzését jelenti. a helyzetelemzésen alapuló helyzetértékelés minősíti a helyzetelemzés során feltárt jelenségeket, általában valamihez viszonyítva (pl.: más területegységek, országok értékeihez, országos vagy uniós átlaghoz). a helyzetértékelést és a helyzetelemzést együttesen helyzetfeltárásnak nevezzük.
forrás:
Területi Kohéziós Kézikönyv
Területfejlesztés
Honvédelmi terület
Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amely a Magyar Honvédség alapfeladatai rendeltetésszerű, szakszerű és jogszerű ellátásához szükséges objektumok elhelyezésére, illetve tevékenységek végzésére szolgál.
forrás:
Területrendezés
Horizontális szakpolitika
Olyan szakpolitika, melynek szempontrendszerét és elveit az összes ágazati politika integrálja és érvényesíti. A területfejlesztési politika is horizontális szakpolitika, mert szemlélete megjelenik az egyes ágazati szakpolitikákban.
forrás:
1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról
Területfejlesztés
Horizontális szempontok
Olyan elvek, melyeket a programozás és tervezés során minden fejlesztési irány, a tulajdonképpeni fejlesztési célok kialakításában és elérésében érvényesíteni szükséges. E szempontok áthatják mind a tervezést, mind a megvalósítást. A területfejlesztési politika fejlesztési alapelveitől eltérően, elsősorban nem módszertani jellegűek.
forrás:
1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról
Területfejlesztés
Humán infrastruktúra kapacitása
Városias települési térség területén, illetve hagyományosan vidéki települési térség területén a népesség alapellátását szolgáló nevelési, oktatási, egészségügyi és igazgatási intézményi ellátás biztosítása.
forrás:
2011. évi LXXXVIII tv. a Budapesti agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV törvény módosításáról
Területrendezés
Integrált Településfejlesztési Stratégia
Stratégiai szemléletű, a településfejlesztési koncepcióban foglaltak megvalósítását szolgáló dokumentum.
forrás:
1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről
Településfejlesztés
Integrált tervezés
Az integrált tervezés (az ágazati tervezéssel összehasonlítva) egy olyan folyamat, amely magába foglalja a szint- és ágazat-specifikus törekvések egyesítését és lehetővé teszi a stratégiai döntéshozatalt és az erőforrások és kötelezettségek áttekintő vizsgálatát. Az integrált tervezés az intézményi kezdeményezések és a forrásallokáció fókuszpontjaként értelmezhető. Az integrált (vagy átfogó) tervezés összefüggésében a gazdasági, társadalmi, ökológiai és kulturális tényezőket közösen használják és vegyítik annak érdekében, hogy irányt mutassanak a fenntartható területi fejlődést szolgáló terület-használati döntések során.
forrás:
Spatial development glossary European Conference of Ministers responsible for Spatial/Regional Planning (CEMAT)
Területfejlesztés
Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS)
Az integrált városfejlesztési stratégia egy fejlesztési szemléletű középtávú (7-8 évre szóló) dokumentum, amelynek célja a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása a városokban, a város¬részre vonatkozó célok meghatározása, és azok középtávú megvalósítása.
forrás:
Területi Kohéziós Kézikönyv
Településfejlesztés
Településrendezés
Területfejlesztés
Integrált vidékfejlesztés
A vidékfejlesztést integráltan több, az agrárágazaton határozottan túlmutató gazdasági szektor fejlesztésével, és szociális aspektusok figyelembe vételével megvalósító tevékenység. Az integráció alapját a terület, a vidékies térség jelenti. A kifejezés utal a környezetintegráltságra is, a helyi környezeti alrendszer adottságaira alapozott fenntartható fejlesztésre és értékmegőrzésre. Az integrált vidékfejlesztés a területfejlesztési politikai célok érvényesülését szolgáló egyik legfontosabb pillér.
forrás:
97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról
Vidékfejlesztés
Intenzív kertészeti kultúra
Szakszerűen művelt szőlő-gyümölcs kultúra, gondozott veteményes, kertészeti telep.
forrás:
2000. évi CXII törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításról
Területrendezés