Fogalomtár
Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület
Országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelyben a világörökség és világörökség-várományos területek, valamint a történeti települési területek találhatók.
forrás:
2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről
Területrendezés
Kulturális táji érték
A táj azon eleme, amely a kultúra tekintetében jelentős mértékben meghatározó, leginkább történelmi, esztétikai, régészeti, néprajzi vagy antropológiai szempontból. A kulturális táji értékek a természeti táji adottságokkal szoros kapcsolatban állnak, gyakran belőlük táplálkoznak, s így együttesen a természeti táji értékekkel az ember által megmunkált, alakított és újrarendezett természet alkotta kultúrtájakba rendeződnek.
forrás:
97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról
Vidékfejlesztés
Kulturális utak
A kulturális utak olyan útvonalak, amelyek összegyűjtik az örökség és a tradíció jelentős elemeit és ezáltal tanúsítják és szemléltetik az európai történelem egyes időszakait és eseményeit. A kulturális utak magukban foglalják a nem kézzelfogható és térségi dinamikát, mellyel egy statikusabb és behatárolt természetű kultúrtáj nem rendelkezik. Az Európa Tanács kulturális utak programja eszközként szolgál Európa azon értékeinek számon tartására, melyek kiemelkednek az Európát alkotó kultúrák és társadalmak komplexitásából. Az európai értékeket jellemző olyan tématerületeken alapul, melyek Európa több országában megegyeznek. A tématerületeket a több tagállamban megalapított, több tudományágat átfogó hálózatok kezelik. A többoldalú együttműködések kapcsán projektek egész sorában tűnnek fel ezek a tématerületek. Példák kulturális utakra: zarándokutak, szerzetesi / kolostori útvonalak, kelta útvonalak, Hanza városok, utak és emlékművek, megerősített katonai építmények Európában stb. A kulturális utak fontosak a kultúrturizmus fejlesztése érdekében.
forrás:
Spatial development glossary European Conference of Ministers responsible for Spatial/Regional Planning (CEMAT)
Területfejlesztés
Kultúrtáj
(1)Mező- és erdőgazdaság által művelt terület, vagy olyan összefüggő terület, ahol valamilyen tárgyi műemlék található a természeti környezet nagyobb, összefüggő részén, amely általában valamilyen vallási, népi hagyományhoz kötődik. Ezek a térségek nem csak pontszerűek lehetnek, hanem térben összefüggő egészet alkotnak.
forrás:
97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról
Vidékfejlesztés
LEADER Helyi Akciócsoport (LEADER HACS)
Az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 62. cikkének megfelelő és az IH által elismert, jogi személyiséggel rendelkező – 2011. december 31. után kizárólag egyesületi formában működő – helyi közösség, amely az elismerés iránti kérelemmel egyidejűleg vállalta a LEADER HACS minősítéshez kapcsolódó feltételek teljesítését.
forrás:
76/2011. (VII. 29.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához 2011-től nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
Vidékfejlesztés
LEADER+
A Leader+ az EU strukturális alapja által finanszírozott négy kezdeményezés egyike, mely segítségével a vidéki uniós polgárok saját régiójuk hosszú távú növekedési lehetőségeit tudják kihasználni. A korábbi LEADER (Liaison Entre Actions de Développement de l'Economie Rurale-Akciók Közötti Kapcsolat a Rurális Térségek Gazdaságfejlesztéséért) uniós közösségi kezdeményezés, az Unió vidékfejlesztési politikájának egyrészt egy önálló fejlesztési tengelyeként jelenik meg, másrészt, mint módszer alkalmazása javasolt a szakpolitika többi fejlesztési tengelyének megvalósítása során. A LEADER megközelítés alapja a jól körülhatárolt vidékies területegységek fejlesztésére irányuló helyi fejlesztési stratégiák megtervezésére és megvalósítására szerveződő szektorok közötti, valamint önkormányzati, üzleti és civil partnerek együttműködésére épülő alulról szerveződő kezdeményezéseket jelöli.
forrás:
97/2005 (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról (OTK)
EU regionális politika
Vidékfejlesztés
Leghátrányosabb Helyzetű Kistérségek
A hátrányos helyzetű kistérségeken belül a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező kistérségeket leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérségeknek kell minősíteni. A területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről a 67/2007. (VI.28.) OGY határozat rendelkezik. A kedvezményezett kistérségek felsorolása megtalálható a 311/2007. (XI.17.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében.
forrás:
Területi Kohéziós Kézikönyv
Területfejlesztés
Lipcsei Charta
A fenntartható európai városokról szóló Lipcsei Charta a tagállamok dokumentuma, melyet az európai kulcsszereplők széles körű és áttekinthető részvételével dolgoztak ki. Az európai városok kihívásainak és esélyeinek, valamint eltérő történelmi, gazdasági, társadalmi és környezeti hátterének tudatában a tagállamok városfejlesztésért felelős miniszterei közös városfejlesztés-politikai elvekben és stratégiákban állapodtak meg.
forrás:
Területi Kohéziós Kézikönyv
EU regionális politika
Lisszaboni Szerződés
Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló szerződés, melyet az uniós tagállamok állam- és kormányfői 2007. december 13-án írtak alá a portugál fővárosban. A szerződés a következő fő célkitűzéseket hivatott megvalósítani: hatékonyabb döntéshozatal, korszerű intézményrendszer, következetesebb külső fellépés, és a demokrácia kiteljesítése az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek szerepének növelése révén. A Lisszaboni Szerződés csak azt követően lép hatályba, ha azt valamennyi tagállam saját alkotmányos követelményeinek megfelelően jóváhagyta.
forrás:
EU regionális politika
Maastrichti Szerződés
Az Európai Uniót létrehozó szerződés népszerű neve. 1992. február 7-én írták alá a dél-hollandiai Maastricht városában, és a tagállami ratifikációkat követően 1993. november 1-jén lépett életbe.
A Maastrichti Szerződés egyrészt létrehozta az Európai Uniót, másrészt módosította a Közösségek alapszerződéseit: az Európai Gazdasági Közösséget Európai Közösséggé nevezte át. A Maastrichti Szerződés fontos lépés volt az európai integráció szorosabbra fűzésének folyamatában, mind a gazdasági unió, mind a politikai unió megteremtése irányában.
A Szerződés az ún. három pilléres szerkezet felállításával megalkotta az Európai Uniót, de legalább ilyen fontos volt az első pillérben, az Európai Közösségekben végrehajtott mélyítési program, mindenekelőtt a gazdasági és monetáris unió (GMU) - benne a közös valuta - tervének lefektetése. A Szerződés mindezeken kívül - több más intézkedés mellett - bevezette az uniós polgárságot, elindított néhány újabb közösségi politikát, jelentős mértékben növelte az Európai Parlament hatáskörét, szélesítette a Tanácsban a minősített többségi szavazási eljárás alkalmazási körét, valamit beemelte a szubszidiaritás elvét a közösségi döntéshozatalba.
A dokumentum innen letölthető:
forrás:
EU regionális politika
Magas zöldfelületi arányú települési térség
Olyan térség, amelybe összességében 15%-nál alacsonyabb beépítettségű területek tartoznak.
forrás:
2011. évi LXXXVIII tv. a Budapesti agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV törvény módosításáról
Területrendezés
Magterület
Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan természetes vagy természetközeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont.
forrás:
2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről
Területrendezés
Mainstreaming
A „mainstreaming” annak biztosítását jelenti, hogy egy adott témát minden uniós szakpolitikában általánosan figyelembe vesznek. Ilyen például a környezetvédelem: az Európai Unió minden szakpolitikai döntéshozatalkor áttekinti, hogy az új rendelkezés milyen várható következményekkel járhat a környezetvédelem terén. Azaz a környezetvédelmi célkitűzések ma már minden szakpolitika "mainstream" elemei.
forrás:
EU regionális politika
Megújuló energiaforrások
Olyan energiaforrások, melyek hasznosítása során nem csökken a forrás, és a későbbiekben ugyanolyan módon termelhető belőlük energia. A megújuló energiaforrások közé tartozik a napenergia, a szélenergia, a különböző formában megjelenő biomassza (pl. szalmabrikett, fa, állati eredetű trágya), a geotermikus energia és a vízenergia. A geotermikus energia kivételével a felsoroltak közvetlen vagy közvetett módon a nap energiájából származnak. A geotermikus energia a Föld mélyében zajló radioaktív folyamatokból származik.
forrás:
97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról
Vidékfejlesztés
Megvalósíthatósági tanulmány
A megvalósíthatósági tanulmány szakmai és pénzügyi adatok alapján megvizsgálja és kijelöli egy projekt megvalósításának (műszaki vagy más részletes szakmai tervezésének, kivitelezésének és működtetésének) a lehetőségeit. Figyelembe vesz egyes jövőbeni tényezőket is, mint például a kamatlábakat, működési költségeket, amortizációt. A megvalósíthatósági tanulmány megvizsgálja a lehetséges megoldásokat, az igényeket, több alternatívát és egy ajánlott megoldást jelöl ki, megindokolva a választást. Az ÚMFT pályázati rendszereiben a megvalósíthatósági tanulmányok készítése kötelező, az abban található információk a pályázatok értékelésének tényezői.
forrás:
Területi Kohéziós Kézikönyv
Területfejlesztés
Metropolisz régió / Metropolisz térség
A metropolisz térség egy olyan településrendszer, amely egy nagyvárosból (külvárosaival együtt) és a kapcsolódó vonzáskörzetéből áll, mely több különböző méretű városi központot foglalhat magába. Ezt a kapcsolódó vonzáskörzetet általában agglomerációnak nevezzük. A városközi beépítetlen területek szintén részei lehetnek a metropolisz térségnek. A metropolisz régió általában egy olyan régió (adminisztratív vagy földrajzi értelemben véve), amelyet egy fontos metropolisz térség ural. Területi vonatkozásban a kiterjedése éppen ezért nagyobb, mint a metropolisz térségé, ám néhány értelmezés nem különbözteti meg a két fogalmat, hasonló jelentést tulajdonít számukra.
forrás:
Spatial development glossary European Conference of Ministers responsible for Spatial/Regional Planning (CEMAT)
Településfejlesztés
Területfejlesztés
Mezőgazdasági térség
Országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területek találhatók.
forrás:
2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről
Területrendezés
Mikrotérség
Néhány településből álló, földrajzilag összefüggő térség, mely a települések közötti szoros gazdasági, társadalmi, kulturális hasonlóságon és kapcsolatokon alapul. A hivatalos formában való megjelenése társulás, települési önkormányzatok szövetsége, melynek kialakulását a közös lokális érdekek és a közös feladatmegoldás felismerése motiválja.
forrás:
97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról
Vidékfejlesztés
Műszaki infrastruktúra kapacitása
Városias települési térség területén, illetve hagyományosan vidéki települési térség területén a szükséges közúti közlekedési, vasúti közlekedési és közüzemi ellátás biztosítása.
forrás:
2011. évi LXXXVIII tv. a Budapesti agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV törvény módosításáról
Területrendezés
Nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség
5 hektárnál nagyobb kiterjedésű térség, amelybe megkülönböztetett védelmet és szabályozást igénylő olyan összefüggő települési zöldfelületek tartoznak, amelyek a települések szerkezetének meghatározó jelentőségű elemei.
forrás:
2011. évi LXXXVIII tv. a Budapesti agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV törvény módosításáról
Vidékfejlesztés