Fogalomtár
Faluhálózat
Elsősorban falvak (esetleg tanyák, településrészek, kisvárosok) nagyobb térségi, esetleg országos hálózata, egy-egy speciális témával (pl. biogazdálkodással, kisebbségekkel, néprajzi csoportokkal) kapcsolatos fejlesztések vagy turisztikai fejlesztések, kapcsolódó innovációs tevékenységek koordinálásának kerete.
forrás:
97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról
Vidékfejlesztés
Fehér Könyv
Egy nagyobb jogalkotási programcsomagra vonatkozó tervet jelent, amelyet stratégiai feladatok elvégzése előtt, illetve azokra való ösztönzésként, javaslatként szokott kiadni az Európai Bizottság. Fehér Könyvnek nevezték el többek között a Bizottság által kidolgozott, a közép-kelet-európai országok számára 1995-ben Cannes-ben kiadott dokumentumot is, amely az akkor érintett társult országok egységes piachoz történő felkészüléséhez közel 1100 - nagy részben jogalkotási - intézkedést ajánlott.
forrás:
EU regionális politika
Területfejlesztés
Fejlesztési pólus
Olyan nagyváros, melynek funkciója a fejlődés közvetítése, régió- és országhatárokat is átlépő hatóterülete fejlődésének generálása, régiója számára a legképzettebb munkaerő megtartása. Ennek megfelelően hatóterét ellátja magas szintű szolgáltatásokkal, kulturális kínálattal, speciális termékekkel; jelentős súlya van a gazdasági, közigazgatási kapcsolatrendszerben és döntéshozatalban; nagyvállalatai kiterjedt beszállítói hálózatuk révén szervesen beépülnek a helyi gazdaságba, elősegítve térségük fejlődését. A pólust dinamikus, innovációorientált ágazatok egész komplexuma jellemzi. A jelenlévő magas szintű egyetemi oktatás, kutatás-fejlesztési tevékenység, a magas színvonalú infokommunikációs infrastruktúra és a kvalifikált munkaerő nagy aránya miatt tudásközpont szerepe van. A nemzetközi szakirodalomban a közlekedésből átvett hub (csapágy) jelöli településhálózat azon köztes, regionális központjait, melyek feladata saját térségük fejlődésének elősegítése.
forrás:
1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról
Településfejlesztés
Fejlesztési szereplők
A fejlesztési szereplők a fejlesztési folyamat döntéshozóinak, elemző-tervező szakértőinek, a fejlesztés közvetlen és közvetett célcsoportjait jelentő vállalkozásoknak, egyéb gazdasági szervezeteknek, civil szerve¬zeteknek, állami és önkormányzati intézményeknek, valamint a lakosságnak a képviselői. ha a fejlesztés egy térségre irányul, akkor a fejlesztési szereplők az adott térség irányítóit (pl. térségfejlesztési tanácsát, önkormányzatait) vállalko¬zásait, intézményeit, civil szervezetit és lakosságát képviselik.
forrás:
Területi Kohéziós Kézikönyv
Területfejlesztés
Fejlesztéspolitikai monitoring és értékelési rendszer
A fejlesztéspolitika eszközrendszerének egyik eleme. Célja a fejlesztési célú beavatkozások végrehajtásáról, eredményességéről történő visszacsatolás. Ebből következően a döntés-előkészítés egyik legfontosabb eszköze, mely a hazai fejlesztéspolitika hatékonyságának javítását, átláthatóságának fokozását szolgálja. Alapvetően három elemből épül fel: (1) a fejlesztéspolitika eszköz- és intézményrendszerének monitoringja; (2) területi (társadalmi, gazdasági, környezeti folyamatok monitoringja; (3) értékelések készítése a monitoring adatok alapján.
forrás:
1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról
Területfejlesztés
Felhagyott (elhagyott) területek
A felhagyott (általában városi) területek olyan területek, amelyek jelentős visszaesést szenvedtek el, hanyatló vagy felhagyott iparral, bezárt üzletekkel és házakkal, üres kirakatokkal, leromlott környezettel és virtuálisan üres utcákkal rendelkeznek sötétedés után. Némely elhagyott terület szennyezett is, így barnamezős területnek tekinthető. Az elhagyott területek a városi környezeti stressz fő okozói.
Lásd még: Barnamezős terület, Barnamező
forrás:
Spatial development glossary European Conference of Ministers responsible for Spatial/Regional Planning (CEMAT)
Településfejlesztés
Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt övezet, amely az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT) „Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület” övezetének feleltethető meg, amely az országos övezet által érintett területek pontosításával és a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet által meghatározott érzékenységi kategóriáival érintett területekkel kiegészítve került lehatárolásra.
forrás:
2000. évi CXII törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításról
Területrendezés
Felszíni vízminőség-védelmi terület
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt övezet, amelybe a tómederrel, a Balaton vízterével kapcsolatban lévő, a tó vízminőség-védelme szempontjából kiemelt jelentőségű vízjárta területek tartoznak.
forrás:
2000. évi CXII törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításról
Területrendezés
Fenntartható fejlődési stratégia
A 2001. június 15-16-án megrendezett göteborgi csúcstalálkozón határozták el a tagállamok, hogy az EU-nak fenntartható fejlődési stratégiával kell rendelkeznie, és ehhez illeszkedve a tagállamoknak is saját fenntartható fejlődést célzó stratégiákat kell alkotniuk. A fenntartható fejlődés koncepciójának lényege, hogy az EU jövő stratégiáját a környezetvédelem, a gazdasági növekedés és a szociális előrehaladás kombinált szempontrendszerére, hármas egységére, összhangjára kell építeni.
forrás:
EU regionális politika
Fenntartható közlekedési formák
Kötöttpályás, közúti és vízi közösségi közlekedés, valamint kerékpáros közlekedés, gyalogos közlekedés és egyéb nem motorizált egyéni közlekedési, valamint alternatív közlekedési formák (pl.: taxi, iránytaxi, falugondnoki szolgálat közlekedésszervezése, telekocsi szolgálatok).
forrás:
Területi Kohéziós Kézikönyv
Területfejlesztés
Fenntartható térségfejlődés
A fejlődés térségenként úgy valósul meg, hogy a környezeti, kulturális és természeti értékek védelme mellett biztosított a lakosság életminőségének fenntartása és javítása, az életminőség javulását eszközként szolgáló gazdaság számára alapot biztosító természeti erőforrások harmonikus és kíméletes igénybevétele, a régiók sajátos adottságai, hagyományai figyelembe vételével és azoknak helyben értékké alakításával együtt. Megvalósításához elengedhetetlen a szubszidiaritás elvének megfelelően a helyi önfenntartó rendszerek kiépülésének támogatása, valamint a helyi társadalom, gazdaság és környezet megújuló-képességének biztosítása. Lásd még: Átfogó területfejlesztési megközelítés
forrás:
1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról
Területfejlesztés
Vidékfejlesztés
Fenntarthatósági értékelés
A termékek és folyamatok környezeti terhelésének és költségének nagy aránya már a tervezés korai fázisában meghatározott, gyakran húsz vagy még több évre szóló hatásokat okozva. A fenntarthatósági értékelés egy olyan eljárás, amit azért fejlesztettek ki, hogy a vállalkozások fenntarthatóbban tudják előállítani a termékeiket és szolgáltatásaikat. A termékek életciklus-elemzésének célja a társadalmi, gazdasági és környezeti hatásaik jobb megismerése. A Fenntarthatósági Hatásértékeléseket (SIA) szintén nagyobb távlatban viszik véghez. Az Európai Unió például a fontosabb két-, és többoldalú kereskedelmi megállapodásokra vonatkozó tárgyalásokhoz készíttetett ilyen Fenntarthatósági Hatásértékeléseket. Különböző közpolitikák, mint például a köz- és magánszféra együttműködései szintén tárgyai lehetnek hasonló eljárásoknak, a hosszútávú gazdasági, társadalmi és környezeti hatásaik azonosítása érdekében.
forrás:
Spatial development glossary European Conference of Ministers responsible for Spatial/Regional Planning (CEMAT)
Területfejlesztés
Földhasznosítás
Elsősorban az EU által támogatott vidékfejlesztési tervek esetében előforduló terminus. A területhasználattól eltérően elsősorban a nem beépített területekre, kiemelten a termőterületekre vonatkozik, így annak alkategóriájaként is értelmezhető (bár a valóságban gyakran szinonimájaként használt). Tipizálása a mezőgazdasági művelés jellege esetében nagyobb felbontású, mint a területhasználaté (megkülönböztet, az egyes művelési formákon belüli kategóriákat nem csak a termelt növények fajtái, de azok változatai vagy extenzív-intenzív művelésük szerint is). A földhasznosítás az angol "land use" terminus fordításaként jelent meg a vidékfejlesztési szakmában, de meg kell jegyezni, hogy az angol kifejezést jobban takarja a hagyományosan is használt, tájföldrajzi eredetű területhasználat szakkifejezés.
forrás:
97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról
Vidékfejlesztés
Földtani veszélyforrás területe
(1) Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a lejtős tömegmozgásokkal, egyéb kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságokkal és építésföldtani kockázatokkal jellemezhető, valamint a magas természetes háttérsugárzással, az emberi tevékenység hatására jelentkező vagy felerősödő kedvezőtlen földtani folyamatokkal és a vízjárással összefüggő földtani veszélyek által érintett területek tartoznak. (2)A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt övezet, amelybe a geomorfológiai adottságaik és földtani felépítésük folytán a lejtős tömegmozgások és egyéb kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságok által érintett területek tartoznak;
forrás:
2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről
2000. évi CXII törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat
Területrendezés
Földterület gazdálkodás
A földterület gazdálkodást a szárazföldi erőforrások használatának és fejlesztésének fenntartható módon megvalósuló irányítási folyamataként lehet meghatározni. Mivel a föld erőforrásait számos egymásra ható és egymással versenyben álló célra használják, ezért minden területhasználatot integrált módon kell tervezni és irányítani. A földterület gazdálkodás szorosan összefügg a területhasználat tervezésével és a területrendezéssel. A földterület gazdálkodás magában foglalhatja a terület-összevonási tevékenységet is (hatóságok területvásárlása a jövőbeni területhasználatok biztosítása céljából, mint például a természeti területek védelme vagy meghatározott célú földterületek kialakítása lakásépítés vagy infrastruktúra céljára).
forrás:
Spatial development glossary European Conference of Ministers responsible for Spatial/Regional Planning (CEMAT)
Területrendezés
Fővárosi Építési Keretszabályzat
A főváros területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek, valamint a környezeti elemek védelmével kapcsolatos - telekalakítási és építésjogi követelmények tekintetében nem teljeskörűen szabályozó - általános követelményeket keretjelleggel megállapító, a fővárosi önkormányzat által megalkotott építési szabályzat (rendelettel jóváhagyandó munkarész).
forrás:
1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről
Településrendezés
Fővárosi településrendezési terv
A fővárosi önkormányzat által jóváhagyott fővárosi településszerkezeti terv, a fővárosi szabályozási keretterv, valamint a fővárosi kerületi önkormányzat által jóváhagyott kerületi szabályozási terv.
forrás:
1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről
Településrendezés
Funkcionális városi térség
Egy funkcionális városi térséget egy város hatásterületeként jellemezhetünk. Általában statisztikai alapon jelölik ki (például ingázás). A legtöbb európai országban létezik a funkcionális városi térség vagy hasonló fogalmak meghatározása, úgy, mint munkába-jutási terület, ingázási terület vagy övezet, vagy funkcionális városrégió. Az ESPON I program keretében történt egy kísérlet a funkcionális városi térségek (FVT) azonosítására és kijelölésére európai szinten, egy összehangolt statisztikai definíció használatával.
forrás:
Spatial development glossary European Conference of Ministers responsible for Spatial/Regional Planning (CEMAT)
Településfejlesztés
Gazdasági terület
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt övezet, amelyben a települési területfelhasználási egységek közül a különleges területekbe tartozó nagy kiterjedésű kereskedelmi célú és a gazdasági területekbe tartozó kereskedelmi, szolgáltató és ipari területek jelölhetők ki.
forrás:
2000. évi CXII törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításról
Területrendezés
Hagyományosan vidéki települési térség
Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe – ide nem értve a városokat – a 15 fő/ha-nál nem nagyobb belterületi laksűrűségű települések települési területei tartoznak.
forrás:
Területrendezés