Fogalomtár
Natura 2000 hálózat
Az Európai Unió két természetvédelmi irányelve alapján kijelölendő területeket - az 1979¬ben megalkotott madárvédelmi irányelv (79/409/EGK) és annak módosítása (97/49/EK) végrehajtásaként kijelölendő különleges madárvédelmi területe~et és az 1992-ben elfogadott élőhelyvédelmi irányelv (43/92/EGK) alapján kijelölendő különleges természet-megőrzési területeket - foglalja magába. A Natura 2000 területekre vonatkozó részletes magyar szabályozást a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet tartalmazza. A magyar Natura 2000 területek mintegy 1,95 millió hektárra terjednek ki. Ennek közel felét teszik ki a már védett természeti területek. A magyar Natura 2000 területek közül 55 különleges madárvédelmi terület, 62 különleges természet-megőrzési terület, valamint 406 kieme It jelentőségű természet-megőrzési terület.
forrás:
97/2005 (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról (OTK)
Területfejlesztés
Területrendezés
Vidékfejlesztés
Natúrpark
Meghatározott térségben létrejött integrált térségfejlesztési és természetvédelmi funkciójú szervezet. Jellegzetesen alulról szerveződő, a térségi aktorok (magánszemélyek, társadalmi szervezetek, az érintett önkormányzatok és a területi közigazgatási szervek) együttműködéséből kialakuló, hálózati alapon működő területi egység, rendszerint magas arányú védett természeti területtel, amelynek turisztikai potenciálja jelentős. Létesítésének célja a jellegzetes kultúr-, és természeti táj megőrzése, a természet és környezet védelme és ennek fenntartható turisztikai hasznosítása. Ennek érdekében alkalmazott intézkedések a táji értékekkel történő értéknövelő, organikus, hagyományos természetbarát gazdálkodás meghonosítása, erősítése; valamint a kézműipar támogatása, az ökoturisztikai és infrastrukturális fejlesztések megvalósítása, a környezeti nevelés és tudatformálás, valamint a települések közötti kooperáció erősítése és e tevékenységek érdekében a pályázati tevékenység.
forrás:
97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról
Vidékfejlesztés
Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Program
A 2253/1999. Korm. határozat rendelkezése alapján 2002-ben indult program. A program legfontosabb törekvése olyan mezőgazdasági gyakorlat kialakítása, amely a természeti erőforrások fenntartható használatán, a természeti értékek védelmén, a tájpotenciál fenntartásán, a jó minőségű és egészséges termékek előállításán alapul, olyan gazdálkodási rendszereket létrehozva, amelyek munkát és megélhetést biztosítanak az e területtel foglalkozó népességnek.
forrás:
97/2005 (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról (OTK)
Vidékfejlesztés
Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT)
Egy olyan egységes koncepció, amely Magyarország számára megnyíló Európai Uniós Strukturális Alapok és Kohéziós Alap forrásainak a célzott felhasználási tervezetét foglalja össze. Nemzeti Fejlesztési Tervet minden olyan országnak készítenie kell, amelynek egy főre eső GDP-je az EU-átlag 75%-a alatt van. Magyarország és az újonnan csatlakozott országok mindegyike ebbe a kategóriába tartozik. Az EU költségvetése 2004 és 2006 között 5,1 milliárd eurós kötelezettséget vállal a magyarországi támogatások folyósítására. Az NFT célja a kiegyensúlyozott fejlődés, az egészséges és képzett társadalom, a gazdaság versenyképességének a növelése.
E célok megvalósítását öt operatív program segíti:
1. Humánerőforrás fejlesztése Operatív Program (HEOP)
2. Gazdasági Versenyképesség fejlesztése Operatív Program (GVOP)
3. Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP)
4. Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP)
5. Regionális Operatív Program (ROP) Az NFT a Nemzeti Fejlesztési Hivatal koordinálja
forrás:
EU regionális politika
Területfejlesztés
Nemzeti Vidékfejlesztési Terv
A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Garanciarészleg Intézkedéseire c. dokumentum 2004-2006 közötti időszakra szóló program, amelyből a mezőgazdasági termelők számára hét támogatási jogcímen (intézkedésen) keresztül nyerhető támogatás. A Terv egységes keretbe foglalja az EMOGA Garanciarészlegéből finanszírozandó vidékfejlesztési intézkedések hazai végrehajtásának rendszerét, kijelöli a vidéki térségek fenntartható fejlődését szolgáló célokat, prioritásokat, valamint tartalmazza az egyes intézkedések céljait, az intézkedések keretében támogatható tevékenységeket, a támogatás igénybe vételének feltételeit és végrehajtásának részletes szabályait is.
forrás:
EU regionális politika
Vidékfejlesztés
NUTS rendszer
Nomenclature des Unites Territoriales Statistiques – Területi Statisztikai Egységek Nómenklatúrája: az európai regionális társadalmi-gazdasági folyamatok elemzésére és a regionális politikájának támogatására létrehozott területi egységek statisztikai rendszere, melyet a 1059/2003. számú határozatával az Európai Parlament és a Tanács erősített meg. A korábbi öt helyett három, a népességszám szerint meghatározott szint jelenik meg a NUTS rendszerben. Magyarország NUTS 1 szinten három régió került kialakításra (Dunántúl; Közép-Magyarország; Alföld és Észak), NUTS 2 szintű a hét tervezési-statisztikai régió, NUTS 3 szintnek a megyerendszer felel meg. A NUTS 3 szint LAU (local administrative unit) egységekre bontható fel. A LAU 1 szintet nem minden tagállam alkalmazza, Magyarországon a kistérségnek felel meg. A települési szint LAU 2 besorolást kapta minden tagállamban.
forrás:
1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról
Területfejlesztés
Ökológiai folyosó
Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan területek (többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok) tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására.
forrás:
2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről
Területrendezés
Ökológiai gazdálkodás
Vele azonos értelemben használatosak a biogazdálkodás, biológiai gazdálkodás, organikus gazdálkodás kifejezések is, de a gazdálkodási mód hivatalos megnevezése "ellenőrzött ökológiai gazdálkodás". Hivatalosan [140/1999. (IX. 3.) Korm. rendelet] az ökológiai gazdálkodás a mezőgazdasági termelés 2092/1991/EGK rendelet szerinti sajátos módja, melynek jelzésére a terméken az "ökológiai" megkülönböztető jelölést kell alkalmazni; valamint ellenőrzés és tanúsítvány tartozik hozzá. Lényegében természetes anyagokra és erőforrásokra alapozott (alternatív) mezőgazdasági termelés, amely az ember és környezete közötti harmonikus kapcsolaton alapszik. Célja a környezetet szennyező anyagok kiküszöbölése, s így egészséges, mérgező anyagoktól és vegyszermaradványoktól mentes élelmiszer előállítása. Főbb ismérvei: helyi erőforrások felhasználása, szerves hulladékok hasznosítása, energiatakarékos művelés, szintetikus vegyi anyagok használatának visszaszorítása, végső célként az önfenntartó gazdaság működtetése."
forrás:
Láng I. (szerk.): Környezet- és Természetvédelmi lexikon, Akadémia Kiadó, Budapest, 2002
Területfejlesztés
Vidékfejlesztés
Ökológiai rehabilitációt igénylő terület
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt övezet, amelybe olyan rehabilitációt igénylő területek tartoznak, ahol még adott a természetközeli állapot visszaállításának lehetősége.
forrás:
2000. évi CXII törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításról
Területrendezés
Ökoturisztikai infrastruktúra
A tágabb értelemben vett ökoturizmushoz mint turizmus típus-csoporthoz kapcsolódó, a turisztikai programok és szolgáltatások igénybevételét lehetővé tévő vonalas és pontszerű infrastruktúra-rendszerek összessége, például kerékpárutak és kapcsolódó szolgáltatások, gyalogtúra útvonalak, pihenőhelyek és turistaházak, falusi turizmus szálláshelyei stb.
forrás:
97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról
Vidékfejlesztés
Ökoturizmus
A környezetért felelősséget vállaló utazás és látogatás a viszonylag zavartalan természeti területeken, azok természeti, valamint jelen és múltbeli kulturális értékeinek élvezete és értékelése céljából, úgy, hogy kíméli azokat a látogatás hatásainak mérséklésével, valamint a helyi népességet társadalmi, gazdasági előnyökhöz juttatja. Komplex megoldási lehetőséget kínál a védett természeti területek kezelői számára a természetvédelmi értékek fenntartásával, a turizmus és a helyi erőforrások megújításával, a vendégforgalom ellenőrzött keretek között. Főbb jellemzői a kiscsoportos jelleg, a helyi társadalomnál jelentkező haszon. Az ökoturizmus gyűjtőfogalom alá sorolható turizmustípusok a falusi, vízi és vízparti, aktív egyes vállfajai, valamint a természeti turizmus. Utóbbi a természeti környezetben található flóráról/faunáról, természetes és kultúrtájról szerezhető élmények összességét, informális tanulás lehetőségét a védett természeti és kulturális adottságok védelme mellett biztosító sajátos turisztikai programok köreként értelmezhető.
forrás:
97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról
Vidékfejlesztés
Önkormányzati településfejlesztési döntés
A települési érdekek érvényre juttatása céljából a település fejlődésének alapvető lehetőségeit és irányait meghatározó, a település természeti adottságaira, gazdasági, szociális-egészségügyi és pénzügyi szempontjaira épülő településfejlesztési elhatározás.
forrás:
1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről
Településfejlesztés
Operatív program
A strukturáfis és kohéziós alapok az egyes tagállamokban egy adott pénzügyi tervezési időszakban összefüggő prioritásokat tartalmazó fejlesztési stratégiákon keresztül fejtik ki hatásukat, ezeket nevezik operatív programoknak. Az operatív programokat el kell fogadtatni a Bizottsággal.
forrás:
EU regionális politika
Területfejlesztés
Organikus (ökológiai) gazdálkodás
Vele azonos értelemben használatosak a biogazdálkodás, biológiai gazdálkodás, ökologikus gazdálkodás kifejezések is, de a gazdálkodási mód hivatalos megnevezése "ellenőrzött ökológiai gazdálkodás". Hivatalosan [140/1999. (IX. 3.) Korm. rendelet] az ökológiai gazdálkodás a mezőgazdasági termelés 2092/1991/EGK rendelet szerinti sajátos módja, melynek jelzésére a terméken az "ökológiai" megkülönböztető jelölést kell alkalmazni; valamint ellenőrzés és tanúsítvány tartozik hozzá. Lényegében természetes anyagokra és erőforrásokra alapozott (alternatív) mezőgazdasági termelés, amely az ember és környezete közötti harmonikus kapcsolaton alapszik. Célja a környezetet szennyező anyagok kiküszöbölése, s így egészséges, mérgező anyagoktól és vegyszermaradványoktól mentes élelmiszer előállítása. Főbb ismérvei: helyi erőforrások felhasználása, szerves hulladékok hasznosítása, energiatakarékos művelés, szintetikus vegyi anyagok használatának visszaszorítása, végső célként az önfenntartó gazdaság működtetése."
forrás:
Láng szerk. 2002. Környezet- és Természetvédelmi lexikon, Akadémia Kiadó, Budapest
Területfejlesztés
Vidékfejlesztés
Örökségvédelmi Hatástanulmány
A település fejlesztési koncepciójának kidolgozása során kell elkészíteni. Amennyiben a fejlesztési koncepció készítésekor nem készült, vagy a rendezés alá vont területre nincs örökségvédelmi hatástanulmány, vagy van, de az tíz évnél régebbi, akkor azt a rendezés alá vont területre el kell készíteni. Nem kell örökségvédelmi hatástanulmányt készíteni, ha az Étv. 9. § (2) bekezdése szerinti véleményezési eljárásban az illetékes államigazgatási szerv véleménye szerint a rendezés alá vont terület örökségvédelmi szempontból nem érintett.
forrás:
2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről
Településrendezés
Ország Szerkezeti Terve
Az országos területfelhasználás rendszerét, a települések térbeli rendjét, az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények térbeli rendjét, valamint ezek összefüggéseit az ország területrendezési tervében meghatározó terv.
forrás: 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről
Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK)
A fejlesztéspolitika hosszútávú céljait országos szinten kijelölő tervdokumentum. Az Országgyűlés határozatban fogadta 2005-ben, az ÚMFT- tervezési előzménye, alapja.
forrás:
Területi Kohéziós Kézikönyv
Területfejlesztés
Országos jelentőségű tájképvédelmi terület
Országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a természeti vagy kulturális örökség adottságai alapján akilátás-rálátás szempontjából védendő tájképpel, illetve tájképi elemmel rendelkező területek, valamint a védett történeti tájjá nyilvánított területek tartoznak.
forrás:
2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről
Területrendezés
Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület
Országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a felhagyott ipari termelés és az azt kiszolgáló bányászat együttes jelenléte következményeképp kialakult, maradandóan megváltozott és károsodott összefüggő területek tartoznak.
forrás:
2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről
Területrendezés
Országos Ökológiai Hálózat
Országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe az országos jelentőségű természetes, illetve természetközeli területek és az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek.
forrás:
2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről
Területrendezés
Vidékfejlesztés