Fogalomtár
Beépítésre nem szánt terület
A település közigazgatási területének a zöldterületi, a közlekedési, a mezőgazdasági, az erdőművelési, illetőleg az egyéb (vízgazdálkodási, természetközeli, és különleges beépítésre nem szánt területek) célra szolgáló része.
forrás:
1997. évi LXXVIII. törvény Az épített környezet alakításáról és védelméről
Településrendezés
Beépítésre szánt (beépített) terület
A település közigazgatási területének a beépített, illetve a további beépítés céljára szolgáló területrésze. Építési övezetei: a lakóterület (nagyvárosias, kisvárosias, kertvárosias, falusias), a vegyes terület (településközponti vegyes, központi vegyes), a gazdasági terület (kereskedelmi szolgáltató gazdasági, ipari gazdasági), üdülőterület (üdülőházas, hétvégiházas) különleges terület területfelhasználások sajátos építési övezeteibe besorot területek.
forrás:
1997. évi LXXVIII. törvény Az épített környezet alakításáról és védelméről
Településrendezés
Biogeográfiai régió
Növényzeti és éghajlati tulajdonságok alapján meghatározott régió. Az EU 15 korábbi tagállamán belül hat biogeográfiai régiót jelöltek ki (boreális, kontinentális, alpin, atlantikus, mediterrán, makaronéziai). Magyarország csatlakozásával a régiók sora egy új, Magyarország teljes területét lefedő Pannon régióval egészült ki. A Pannon biogeográfiai régióban számos védendő olyan faj és élőhelytípus, ún. "pannonikum" található, amely a korábbi tagállamok területén nem fordul elő. Ezek élőhelyeit Magyarországnak is szakmai szempontok alapján, önállóan kellett meghatároznia a Natura 2000 területek kijelölésével.
forrás:
97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról
Vidékfejlesztés
Csarnok jellegű épület
Alapterületi korlátozás nélkül csarnok jellegűnek tekintendő minden legalább 3,6 m átlagos belmagasságú, tetőtérrel nem rendelkező, egyszintes, összefüggő légterű, ipari, raktározási, kereskedelmi vagy sport rendeltetésű, jellemzően tagolatlan homlokzatú építmény, amelyre a merev geometriai formák, a táj adottságaitól független anyaghasználat és jelentős nagyságú kiszolgáló terület iránti igény jellemző.
forrás:
2000. évi CXII. törvény A Balaton Kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról
Területrendezés
Decentralizáció
Az államigazgatásban olyan szervezeti módosítás, amelynek során a jog- és hatásköröket megosztják, a döntések jogát helyi (területi) szerveknek adják át.
forrás:Területi Kohéziós Kézikönyv
Területfejlesztés
Decentralizált támogatás
Az államigazgatásban olyan központi költségvetési támogatási forrás, amelynek kezelését valamely területi szerv hatáskörébe utalták. a támogatási forrás kezelése a felhasználás szabályozását és lebonyolítását jelenti, leggyakrabban pályázati rendszerek működtetése keretében történik.
forrás:
Területi Kohéziós Kézikönyv
Területfejlesztés
Derogáció
Felmentés; valamely tagország átmenetileg vagy tartósan mentesül bizonyos, a közösségi vívmányok átvételével kapcsolatos kötelezettségek teljesítése alól.
forrás:
EU regionális politika
Egyéb alátámasztó munkarészek
Elkészítését a település sajátos helyi adottságai határozzák meg (pl. környezeti hatásvizsgálat).
forrás:
253/1997 (XII.20.) Kormány rendelet Az országos településrendezési és építési követelményekről
Településrendezés
Egyéb szabályozási elemek
Szabályozási terven jelölt építési vonal, védett objektumok, gépjárműtárolók, fásítások, gyalogutak,megszüntető jelek, stb.
forrás:
253/1997 (XII.20.) Kormány rendelet Az országos településrendezési és építési követelményekről
Településrendezés
Egyedi tájérték
Épített, vagy természetes objektum, mely elsősorban nagy tájképi jelentőséggel bír, de a táj ökoszisztémájában is szerepe van. Pozitív esztétikai tartalommal járul hozzá a tájak sajátos karakteréhez. Lehet természetes eredetű vagy az ember által alakított, szakrális vagy rekreációs tevékenységekhez, tradicionális tájhasználathoz kötődő.
Példák: famatuzsálemek, fasorok, sziklafalak, kőtengerek, felhagyott kisméretű kőfejtők, barlangok, felszíni karsztos formák, források, kis területű vízborítás, gyepfoltok, földtani és talajtani feltárások, régi útjelek, keresztek, emlékhelyek, kőrakások, kőfalak, sövények, kutak, hidak, történelmi utak és ösvények, romok, gazdasági- és lakóépületek stb.
forrás:
97/2005. (XII. 25.) OGY határozat Az Országos Területfejlesztési Koncepcióról
Vidékfejlesztés
Egyedileg meghatározott térség
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében megállapított kiemelt térségi területfelhasználási kategória, amelybe a bányaüzemek, valamint a hulladéklerakó helyek és a turisztikai fejlesztési területek övezetébe tartozó területek által igénybe vett, más térségi területfelhasználási kategóriába nem sorolható területek tartoznak.
forrás:
2000. évi CXII törvény A Balaton Kiemelt üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balaton területrendezési Szabályzat megállapításáról
Területrendezés
Együtt tervezhető térség
Az Országos Területrendezési Tervben megállapított és kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a Budapesti Agglomeráció kivételével az agglomerációk, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet kivételével az agglomerálódó térségek, valamint a nagyvárosi település-együttesek tartoznak.
forrás:
2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről
Területrendezés
Elérhetőség
Az elérhetőség fogalma egy célterületre történő minél egyszerűbb eljutásra utal. A közlekedési infrastruktúra általi fizikai elérhetőségen túl a fejlett telekommunikációs rendszerekhez való csatlakozás a területek kézzel meg nem fogható elérhetőségének javításához járul hozzá. Az elérhetőség függ a közlekedési infrastruktúra valamint a szolgáltatások kiterjedésétől és minőségétől. Azok az emberek, akik könnyen elérhető helyeken laknak sok célállomást könnyen elérnek, míg a nehezen elérhető területekről ugyanannyi idő alatt kevesebb helyre jutnak el. A telekommunikációs rendszerek fejlődésével kialakult az elérhetőség egy új, nem tárgyiasult formája, ami lényeges szerepet játszik a területi fejlődés lehetőségeiben. Az elérhetőség foka a területi fejlődés rendkívül fontos tényezője, különösen a globalizáció jelen környezetében.
Lásd még: Kapcsolódás
forrás:
Spatial development glossary European Conference of Ministers responsible for Spatial/Regional Planning (CEMAT)
Területfejlesztés
Területrendezés
Életminőség
Magában foglalja az emberek közérzetét befolyásoló tényezőket. Példák a legfontosabb ilyen tényezőkre:
- a lakó, rekreációs és munkahelyi környezet tisztasága, az így nyújtott esztétikai élmény
- a közösségeken belüli és közösségek közötti kapcsolatok léte és feszültségei
- a kívánt életforma kialakításának lehetősége
- a szabadidő mértéke, s annak eltöltési lehetőségei
- a munkavégzés feltételei
Az életminőség magában foglalja az életszínvonal összetevőit is, melyek a társadalom szükségleteinek többnyire anyagi megközelítésben kifejezhető kielégítettségi fokára utalnak.
forrás:
Területi Kohéziós Kézikönyv
Területfejlesztés
Elmaradott térség
Olyan térség, ahol a gazdaság értéktermelő képessége, infrastrukturális fejlettsége és társadalmi mutatói jelentősen kedvezőtlenebbek az országos átlagnál.
forrás:
Területfejlesztés
Területrendezés
Vidékfejlesztés
Előcsatlakozási alapok
Pénzügyi források, melyeket az Európai Unió biztosít a tagjelölt államok számára a csatlakozáshoz való felkészüléshez. A három alap a PHARE, az ISPA és a SAPARD működése hasonló a tagállamok számára hozzáférhető strukturális és kohéziós alapok működéséhez. Az Előcsatlakozási alapokat 2007 januárjától az előcsatlakozási támogatási eszköz, az IPA váltotta fel.
forrás:
EU regionális politika
Területfejlesztés
Elosztó hálózat
A villamos energiáról szóló törvényben meghatározott, az átvitelt befolyásoló, valamint a térségi ellátást biztosító elosztó hálózat azon elemei, amelyek 120 kV névleges feszültségű áram elosztására alkalmasak, beleértve az elosztó hálózat tartószerkezeteit és a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezéseket.
forrás:
Spatial development glossary European Conference of Ministers responsible for Spatial/Regional Planning (CEMAT)
Területrendezés
Elővárosi térségek
Az elővárosi térségek olyan területek, melyek valamilyen formában átmenetet képeznek a kifejezetten rurális és városi térségek között. Ezek a területek gyakran képezik a város-vidék közvetlen határvidékét és végső fokon teljesen urbánussá válhatnak. Az elővárosi térségekben az emberek játsszák a kulcs szerepet: ők alkotják a környezetet. Az elővárosi térségek többsége a már kialakult városi területek peremén helyezkedik el, de lehetnek a lakóterületi fejlesztés csoportosulásai is a vidéki tájban. Az elővárosi térségek leggyakrabban a szuburbanizációs folyamat vagy a városi terjeszkedés eredményei.
Lásd még: Szuburbanizáció
forrás:
Spatial development glossary European Conference of Ministers responsible for Spatial/Regional Planning (CEMAT)
Településfejlesztés
EMGA
Európai Mezőgazdasági és Garancia Alap. A közös agrárpolitika finanszírozására szolgáló közös pénzügyi alap, amelyet 1962-ben hoztak létre, és ezen a néven 2006 végéig működött. Két részlegből állt: az alap Garanciarészlege a közös agrárpolitika intervenciós, piactámogatási politikájának és a közvetlen támogatások kifizetésének, míg Orientációs Részlege az ágazati struktúrapolitika anyagi hátterének biztosítását szolgálta.
Lásd még: Közös Agrárpolitika
forrás:
EU regionális politika
Vidékfejlesztés
Endogén fejlődés
Az endogén fejlődés a gazdasági fejlődés egy sajátos formája, amely elsődlegesen egy terület belső erőforrásaira épít. Ezek magukban foglalják a természeti erőforrásokat és nyersanyagokat, a szakképzettséget, know-how és innovációs kapacitást, a sajátos helyi termékeket (mezőgazdaság, erdészet, kézművesipar, helyi előállítás), valamint a lakófunkciót kiszolgáló gazdaság és a turizmus számára vonzó tényezőket (időjárási feltételek, természeti és kulturális örökség, vonzó táj és egyéb komfort-tényezők). Az endogén fejlődés ellentétben áll az exogén fejlődéssel (vagy kiegészíti azt), mely külföldi vállalkozások befektetésein alapul (másik államból vagy régióból).
forrás:
Spatial development glossary European Conference of Ministers responsible for Spatial/Regional Planning (CEMAT)
Területfejlesztés