Fogalomtár
Építési övezet
A beépítésre szánt (beépített) területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás
forrás:
253/1997 (XII.20.) Korm. rendelet Az országos területrendezési és építési követelményekről
Településrendezés
Építmények által igénybe vett térség
Az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a műszaki infrastruktúra, valamint a nem települési területekhez és települési funkciókhoz kapcsolódó egyedi építmények területe és szükséges védőterületük tartoznak.
forrás:
2003. évi XXVI. törvény Az Országos Területrendezési Tervről
Területrendezés
EQUAL
A négy közösségi kezdeményezés egyike, amely a munkaerőpiacon létező mindennemű hátrányos megkülönböztetés és egyenlőtlenség leküzdésére irányuló nemzetek közötti együttműködést támogatja.
forrás:
EU regionális politika
Erdőgazdálkodási térség
Országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben olyan meglévő erdőterületek, valamint erdőtelepítésre alkalmas területek találhatók, amelyek erdőgazdálkodásra való alkalmassága termőhelyi viszonyaik alapján kedvező és az erdőtelepítés környezetvédelmi szempontból is szükséges vagy indokolt.
Lásd még: Erdőterület, Erdőtelepítésre alkalmas terület
forrás:
2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről alapján:
Területrendezés
Erdőtelepítésre alkalmas terület
Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe azok a többnyire gyenge termőképességű mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél gazdasági, vidékfejlesztési vagy környezetvédelmi szempontok indokolják az erdők létesítését és azt természetvédelmi vagy termőhelyi okok nem zárják ki.
Lásd még: Erdőgazdálkodási térség, Erdőterület
forrás:
2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről
Területrendezés
Erdőterület
Minden fás növényekből álló életközösség, amelyet az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény erdőnek, fasornak, facsoportnak, fás legelőnek, erdőterületnek és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek tekint, továbbá erdőterületnek számít a településrendezési tervekben erdőterület települési területfelhasználási egységbe sorolt terület is.
forrás:
Területrendezés
Erőmű
Egy telephelyen lévő 50 MW és annál nagyobb energiaátalakító építmény.
forrás:
2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről
Területrendezés
Értékekhez való hozzáférés
A térségek táji vagy kulturális értékeinek megközelíthetősége és fenntartható használata. (1) Ez jelenti a táj és a kulturális örökség értékeinek (pl. erdők, természetes vízpartok, egyedi tájértékek, műemlékek) megszemlélésének és rekreációs használatának lehetőségét ott, ahol ezt szigorú természetvédelmi korlátozások nem akadályozzák. (2) Ezek az értékek gyakran a tradicionális fenntartható tájhasználat alapjai is (pl. turizmusszervezés, erdei termékek gyűjtése, víz és nyersanyag lelőhely), ilyen irányú használatuk is biztosítandó. A hozzáférés biztosítása a tulajdoni viszonyoktól független, az állami területek kezelőinek is felelőssége van e téren.
forrás:
97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról
Vidékfejlesztés
Érzékeny Természeti Területek (ÉTT)
Olyan extenzív művelés alatt álló területek, amelyek a természetkímélő gazdálkodási módok megőrzését, fenntartását, ezáltal az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség fennmaradását, a tájképi és kultúrtörténeti értékek megóvását szolgálják.E területek különleges, illetve sérülékeny természeti, környezeti értékekkel bírnak, és ezek megőrzése speciális gazdálkodási rendszer alkalmazását, rendszabályok, technológiai előírások betartását kívánja meg a gazdálkodótól. A gazdálkodó ezen előírások betartása esetén normatív, föld alapú, vissza nem térítendő támogatásban, a gazdálkodása kedvező környezeti teljesítményeiért nyújtott kifizetésben részesül.
Lásd még: Természeti tájérték
forrás:
97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról
Vidékfejlesztés
Eurofolyosó (vagy Páneurópai folyosó)
A páneurópai folyosó egy olyan lineáris természetű térkategória, amely kiterjedt agglomerációkat köt össze több országhatáron keresztül. Ezek gyors és nagyléptékű területi dinamikával jellemezhető térségek az eltűnő országhatárok Európájában. A páneurópai folyosók vonatkozásában négy egymással összefüggő dimenziót különböztethetünk meg: infrastruktúra és közlekedés (főként a transzeurópai hálózatok), urbanizáció, gazdasági fejlődés és környezeti fenntarthatóság. A páneurópai folyosók övezetének gyors dinamikája egyre összetettebbé válik mind területi, mind pedig politikai értelemben. Politikai konfliktusok alakulhatnak ki például egyrészt az új fizikai infrastruktúra és az üzleti telephelyek gyors építése, másrészt a kezdetben még jelen lévő természeti, táji értékek és a vidéki látkép miatt. Ez alátámasztja a fejlett területi tervezés és politikaalkotás szükségességét a páneurópai folyosók fejlesztése során.
forrás:
Spatial development glossary European Conference of Ministers responsible for Spatial/Regional Planning (CEMAT)
Területfejlesztés
Európai Beruházási Alap
Az European Investment Fund - EIF 1994-ben a kis vállalkozások megsegítésére jött létre. Az Alap többségi részvényese az Európai Beruházási Bank, amellyel együtt alkotják az „EIB csoportot". Feladata a célállamok gazdasági növekedésének és munkahelyteremtésének támogatása. Kockázati tőkét biztosít a kis- és középvállalkozásoknak (SME), különösen az új cégeknek és technológia-központú vállalkozásoknak. Emellett garanciákat nyújt pénzintézeteknek (például bankoknak) ez utóbbiak kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hiteleik fedezésére. Az Európai Beruházási Alap nem nyújt hitelt vagy támogatást vállalkozásoknak, és nem ruház be közvetlenül semmilyen vállalkozásokba hanem bankokon és egyéb pénzügyi közvetítőkön keresztül tevékenykedik. Vagy a saját alapjait, vagy az EIB és az Európai Unió által rábízott alapokat használja fel. Az Európai Beruházási Alap az Európai Unió tagállamaiban, Horvátországban, Törökországban és a három EFTA-államban (Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában) fejti ki tevékenységét.
forrás:
EU regionális politika
Európai Bizottság
A Bizottság az EU javaslattevő, döntés-előkészítő, végrehajtó, ellenőrző intézménye. Feladata a közösségi politikák képviselete, a közösségi politikák megvalósítása, az Unió képviselete a nemzetközi fórumokon, a közösségi alapok kezelése. A Bizottságba minden tagország egy főt delegál. Mandátum: 5 év, a tagállamok kinevezésével, a Parlament jóváhagyásával.
forrás:
EU regionális politika
Európai Fejlesztési Alap
(European Development Fund - EDF) Ebből az 1957-ben létrehozott alapból támogatja az EU a fejlődő országokat, mely nem közösségi költségvetésből, hanem a tagállamok közvetlen hozzájárulásaiból működik. A támogatott célok: termelő és szociális beruházás, műszaki együttműködés, a fejlődő országok külföldi értékesítésének elősegítése, szükség esetén segélyezés. Az alapot ötévente töltik föl. A támogatási ciklusok megegyeznek a partnerségi együttműködések ötéves ciklusaival, így jelenleg a felülvizsgált Cotonoui Megállapodás értelmében a tizedik EDF ciklus fut (2008-2013).
forrás:
EU regionális politika
Európai Központi Bank
Az 1998-ban felállított intézmény az Európai Monetáris Unió jegybankja, melynek elsődleges feladata a közös monetáris politika fellátása, az euró stabilitásának megőrzése. Székhelye Frankfurtban van.
forrás:
EU regionális politika
Európai Parlament
Az EU tagországainak képviselőiből álló, jelenleg 736 tagot számláló intézmény. A képviselőket a tagállamokban a nemzeti jogrendszernek megfelelően, közvetlenül választják 5 évre. A képviselők politikai frakciókba tömörülve képviselik érdekeiket. Az Európai Unióban a legfőbb döntéshozó és jogalkotó szerv a Tanács, így az Európai Parlament a nemzeti parlamentektől eltérő hatáskörrel rendelkezik. Ennek ellenére az Európai Parlament a döntéshozatalban egyre fontosabb szerepet játszik. Attól függően, hogy milyen eljárásról van szó, a Parlament akár meg is vétózhatja a Tanács döntését. Plenáris üléseinek székhelye Strasbourg, a bizottságok viszont többnyire Brüsszelben működnek.Az Európai Parlament tisztviselőit (elnökét, alelnökeit és a questorokat) két és fél évre választják.
forrás:
EU regionális politika
Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)
Az Európai Unió legnagyobb strukturális alapja, amelyet 1975-ben hoztak létre a Közösségen belüli regionális jellegű gazdasági és társadalmi különbségek csökkentésére, a gazdasági és társadalmi kohézió erősítésére.
forrás:
EU regionális politika
Európai Szociális Alap (ESZA)
Az EU strukturális alapjainak egyike, amelyet 1958-ban szociális feladatot ellátó közösségi alapként hoztak létre. Fő célja a munkanélküliség csökkentése, új munkahelyek teremtése érdekében az oktatási, képzési, illetve foglalkoztatási rendszerek és politikák korszerűsítése. Az alap kiegészítője a tagállami támogatási rendszereknek.
forrás:
EU regionális politika
Európai Tanács
Az EU-tagállamok állam-, illetve kormányfőiből, valamint az Európai Bizottság elnökéből álló testület, amelyet az EU csúcsszervének is szokás nevezni. Ennek megfelelően kizárólag nagyhorderejű, többnyire stratégiai kérdésekben dönt, valamint meghatározza az általános politikai iránymutatásokat. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésekor állandó elnököt kap.
forrás:
EU regionális politika
Európai Területi Társulás (EGTC)
Az EGTC mozaikszó, az European Grouping for Territorial Cooperation, azaz az európai területi együttműködési csoportosulás rövidítése. Az Európai Unió 2006-ban teremtett lehetőséget arra, hogy az uniós források felhasználásának hatékonysága, a már meglévő, vagy jövőbeni együttműködések sikeressége érdekében a tagok egy jogi személyiséggel rendelkező csoportosulást hozzanak létre. 2007 augusztusától Magyarországon is létrehozhatóak olyan non-profit csoportosulások, amelyek két vagy több tagállam önkormányzatai, helyi, regionális szereplői közötti együttműködés sikerességét hivatottak biztosítani. A 2010. évi CXXVI. törvény az európai területi együttműködési csoportosulás nevet (angolul EGTC) az európai területi társulás névre változtatta.
forrás:
EU regionális politika
Területfejlesztés
Európai Unió
Az európai integráció új szervezeti kerete, melyet a Maastrichti Szerződés hozott létre. Az Európai Unió három „pilléren” nyugszik. Ezek: az Európai Közösség, a közös kül- és biztonságpolitika, valamint a bel- és igazságügyi együttműködés (Az Európai Unió még nem jogi személy; ezért használjuk következetesen az Európai Közösség elnevezést olyan esetekben is, amikor más források „megelőlegezik” az Unió elnevezést.).
forrás:
EU regionális politika