Fogalomtár

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület
Országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe az agroökológiai adottságai alapján kimagasló agrárpotenciállal rendelkező, ugyanakkor környezeti szempontból a legkevésbé érzékeny, ezért mezőgazdasági árutermelésre legalkalmasabb szántóterületek tartoznak.
 
forrás:
2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről
Területrendezés
Kohézió
A kohéziós politika célja a Közösség gazdasági és szociális összetartásának erősítése, a Közösség egészének harmonikus fejlődése és különösen a különböző régiók közötti különbségek mérséklése, a kevésbé előnyös helyzetű régiók elmaradottságának leküzdése érdekében. Ezt a célt szolgálja a Közösség Kohéziós Alapja, melynek célja a környezetvédelem és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének támogatása azon tagállamoknál, ahol az 1 főre jutó vásárlóerő-paritáson számított GDP 1992-ben a közösségi átlag 90%-a alatt volt (Görögország, Írország, Portugália és Spanyolország).
 
forrás:
EU regionális politika
Kohéziós Alap (Cohesion Fund)
A strukturális alapoktól függetlenül a Maastrichti Szerződés állította fel 1993-ban a Kohéziós Alapot, amely az EU azon kevésbé fejlett allamait támogatja, amelyek vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GNP-je nem éri el a közösségi átlag 90%-át. A Kohéziós Alap ezen államok környezetvédelmi és közlekedési infrastrukturális beruházásaihoz nyújt támogatást.
 
forrás:
EU regionális politika
Komplex programmal érintett kistérségek
A leghátrányosabb helyzetű kistérségeken belül is a legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező kistérségekre, amelyekben az ország lakónépességének 10%-a él, felzárkóztatásuk érdekében alapvetően európai uniós forrásokra építve komplex programot kell kidolgozni, és annak megvalósítását kiemelten szükséges támogatni. A területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről a 67/2007. (VI . 28.) OGY határozat rendelkezik. A kedvezményezett kistérségek felsorolása megtalálható a 311/2007. (XI.17.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében.
 
forrás:
Területi Kohéziós Kézikönyv
Területfejlesztés
Konvergencia Régiók
Azok a régiók, ahol az egy főre jutó GDP kevesebb az EU-25 átlagának 75%–ánál. Ezek a régiók az Európai Unió regionális politikájának 1. fő célkitűzése („A legelmaradottabb régiók támogatása és fejlesztése”) alá tartoznak. A Közép-magyarországi régió kivételével Magyarország összes régiója e kategóriába tartozik.
 
forrás:
Területi Kohéziós Kézikönyv
Területfejlesztés
Konvergenciakritériumok
A közös valuta bevezetésének feltétele, hogy a résztvevő országok alávessék magukat egy nemzetek fölötti közös monetáris politikának. Ezért a belépés előtt minden tagországnak bizonyítania kell, hogy hajlandó és képes önálló monetáris politikájának feladására. Ennek objektív mérésére szolgálnak a konvergencia-kritériumok  (egymáshoz közelítés feltételei). A közös monetáris politika működéséhez gazdaságpolitikai koordinációra (egyeztetésre, összehangolásra) is szükség van.
 
A maastrichti konvergencia-kritériumok:
 
1. Árfolyamstabilitás: az euró-övezetben részt vevő országok valutáinak piaci árfolyama az árfolyam-mechanizmus által meghatározott ingadozási sávon belül kell, hogy maradjon úgy, hogy nem kerülhet sor a többi tagországgal szemben megállapított középárfolyamok leértékelésére a konvergencia-jelentést megelőző két évben.

2. Fenntartható költségvetési pozíció: az adott tagország a résztvevő országok körére vonatkozóan, az Európai Tanács által meghozott döntés idején nem áll úgynevezett túlzottdeficit-eljárás alatt. A túlzott deficit megállapítása, illetve az eljárás feloldása nem csak gazdasági, hanem politikai döntés is. A költségvetési hiányra vonatkozó 3%-os, illetve a bruttó államadósságra vonatkozó 60%-os GDP-arányok referenciaértékek a túlzott deficit megállapításának folyamatában.

3. Árstabilitás: a vizsgált tagország inflációs rátája a konvergencia-jelentésben meghatározott egyéves periódusra legfeljebb 1,5 százalékponttal múlhatja felül a legalacsonyabb inflációs rátát felmutató három tagállam inflációs mutatójának ugyanezen időszakra számított számtani átlagát.

4.Kamatkonvergencia: a vizsgált tagország hosszú távú kamatlába a konvergencia-jelentésben meghatározott egyéves periódusban legfeljebb 2 százalékponttal múlhatja felül a legalacsonyabb inflációs rátát felmutató három tagállam hosszú távú kamatainak számtani átlagát.

 
forrás:
EU regionális politika
Kormányzati szint
A kormányzati szintek megfeleltethetők azoknak a területi / adminisztratív egységeknek, ahol a választott közgyűlést a hozzá tartozó közigazgatással létrehozták. A decentralizált országokban általában három vagy négy kormányzati szint létezik, míg a centralizált országokban ez nem több két szintnél (az országos és a helyi szint).
 
 
forrás:
Spatial development glossary  European Conference of Ministers responsible for Spatial/Regional Planning  (CEMAT)
Területfejlesztés
Környezeti hatásvizsgálat
A környezeti vizsgálat egy projekt azon valószínű hatásainak elemzése, melyet az ökoszisztémákra, az emberi egészségre és a természeti szolgáltatások változására gyakorolhat. A fő hatások, amelyeket vizsgálni kell: talajszennyezettségi hatások, légszennyezettségi hatások, a zaj egészségügyi hatásai, ökológiai hatások, ideértve a veszélyeztetett fajok felmérését, geológiai kockázat értékelést és vízszennyezettségi hatásokat. A környezeti hatásvizsgálatról szóló EU Direktívát (KHV) 1985-ben fogadták el és 1997-ben, valamint 2003-ban módosították. A KHV folyamat biztosítja a projektek környezeti hatásainak azonosítását és felmérését az engedély kiadása előtt. A nyilvánosság is véleményt formálhat és az összes következtetést figyelembe veszik a projekt engedélyeztetési folyamata során. Ezután a nyilvánosságot is tájékoztatják a döntésről.
Lásd még: Stratégiai Környezeti Vizsgálat.
 
forrás:
Spatial development glossary  European Conference of Ministers responsible for Spatial/Regional Planning  (CEMAT)
Területfejlesztés
Területrendezés
Környezeti tervezés
A környezeti tervezés viszonylag új diszciplína, amely a városi / területi tervezés gyakorlatát hivatott egyesíteni a környezetügyi megfontolással. A környezeti tervezés mind a városi / nagyvárosi, mind pedig a vidéki / természeti területekre vonatkozik. A környezeti tervezés szem előtt tartja a környezeti szabályozások teljes körét az európaitól a helyi szintig. A környezeti tervezés leggyakoribb megnyilvánulása a projektek és programok szigorú környezeti hatásértékelésének elvégzése, ideértve a területhasználatot, gazdasági fejlődést, közlekedést, lakásépítést, levegőt, zajt, vizet, lápokat, veszélyeztetett fajokat és élőhelyeket, ökoszisztémákat, árterületeket, part-menti területeket, vizuális tényezőket stb.
 
forrás:
Spatial development glossary  European Conference of Ministers responsible for Spatial/Regional Planning  (CEMAT)
Területfejlesztés
Területrendezés
Kötelező alátámasztó munkarészek
Tájrendezési, környezetalakítási, közlekedési, közművesítési, hírközlési javaslatok, valamint a magasabbrendű tervekkel (OTrT, Kiemelt térség területrendezési terve, Megyei területrendezési terv) való összhangot igazoló térkép és leírás.
 
forrás:
253/1997 (XII.20.) Kormány rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK)
Településrendezés
Köz- és magánszféra együttműködése
A köz- és magánszféra együttműködése egy hivatalos megállapodás (általában egy szerződés), amelyben egy köztestület (kormány, regionális vagy helyi hatóság), valamint egy vagy több magáncég elhatározza, hogy együttműködik létesítmények építése vagy szolgáltatások biztosítása végett. A magánszereplők kiválasztása általában versenyeztetésen alapul. A közösségi szereplő szerepe biztosítani, hogy a működés során képviselve legyenek a közösségi érdekek. E cél érdekében a szerződés pontosan meghatározza a magánszektor által teljesítendő feladatokat a nyújtandó szolgáltatások, a beruházandó tőke vagy a figyelembe veendő biztonsági normák tekintetében, stb. A magán szereplők általában saját tőkéjükkel és / vagy szolgáltatások működtetésével vesznek részt. A köz- és a magánszféra együttműködésének sok különböző formája létezik (például koncessziók, BOT stb.) Az utóbbi évtizedekben domináns neo-liberális gazdasági rendszerekkel összefüggésben, számos ilyen együttműködés jött létre szerte Európában.
 
forrás:
Spatial development glossary  European Conference of Ministers responsible for Spatial/Regional Planning  (CEMAT)
Területfejlesztés
Közigazgatási szint
A közigazgatási szintek megfelelnek azoknak a területi / adminisztratív egységeknek, ahol a közigazgatást létrehozták, függetlenül attól, hogy a vonatkozó szinteken létezik-e választott testület vagy sem. A különféle európai államokban általában három vagy négy közigazgatási szint létezik. Az állami és a decentralizált (regionális, önkormányzati) közigazgatás gyakran együtt van jelen bizonyos szinteken. Ott, akol a különböző közigazgatási szintek egyetlen kormányzati szinttől függenek (választott testület), általában hierarchikus módon szervezettek.
Lásd még: Kormányzati szint
 
forrás:
Spatial development glossary  European Conference of Ministers responsible for Spatial/Regional Planning  (CEMAT)
Területfejlesztés
Közkincs
A természeti és épített környezet értékei, tipikus példái: védelem alatt álló, látogatható természetvédelmi területek, vízpartok, erdők, műemlékek, régészeti lelőhelyek, tárgyi kulturális örökségek, a fényszennyezés nélküli éjszakai égbolt.
 
forrás:
Területi Kohéziós Kézikönyv
Területfejlesztés
Közös Agrárpolitika (KAP)
(Common Agricultural Policy - CAP) Az 1962-ben létrehozott közös politika jelentősége abban áll, hogy a mezőgazdaság teljes kérdéskörét kivonták a tagállamok saját hatásköréből, és azt közösségi szintre emelték. A Közös Agrárpolitika elsődleges céljai a mezőgazdasági termelékenység növelése, a mezőgazdaságból élők életszínvonalának emelése, az agrárpiacok stabilitása, a mezőgazdasági ellátás megfelelő mennyiségű, minőségű és árszínvonalú biztosítása és a vidék fejlesztése. Bár létrehozása óta már számos változtatáson ment keresztül, régóta napirenden van a Közös Agrárpolitika átfogó reformja.
Lásd még: EMGA
 
forrás:
EU regionális politika
Vidékfejlesztés
Közösségi kezdeményezések
A Bizottság által kidolgozott, a strukturális alapokat kiegészítő programok, melyeket a tagállamok nemzeti szinten hajtanak végre. A 2000 és 2006 közötti költségvetési időszakban a következő közösségi kezdeményezések működnek:
 
- EQUAL: határon átnyúló együttműködés a munkaerővel kapcsolatos esélyegyenlőtlenség és diszkrimináció felszámolása, megakadályozása érdekében,

- INTERREG: a határon átnyúló, régiók közötti együttműködések támogatása a harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődés érdekében,

- LEADER: a vidékfejlesztés támogatására,

- URBAN: a nagyvárosok gazdasági és szociális fejlesztésére, a fenntartható városi fejlődés elősegítésére.

 
forrás:
EU regionális politika
Közösségi terek
Adott település lakossága, az egyes emberek közti társas interakciók színterei, a napi/heti szabadidőigény kielégítésében szerepet játszó intézmények, helyek összessége; pl. közparkok, vendéglátóegységek, színház, mozi, sportpálya.
 
forrás:
97/2005 (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról (OTK)
Településfejlesztés
Településrendezés
Közpénz
Minden olyan pénzügyi forrás, amely az önkormányzatok, a központi költségvetés vagy az Európai Unió pénzügyi rendszereiből kerül kifizetésre.
 
forrás:
Területi Kohéziós Kézikönyv
Területfejlesztés
Közreműködő Szervezet (KSz)
Az operatív programok végrehajtásának adminisztratív, pénzügyi feladatait ellátó szervezete, melynek feladatai az irányító hatóság és a közreműködő szervezet közötti együttműködési megállapodásban kerülnek rögzítésre.
 
forrás:
Területi Kohéziós Kézikönyv
Területfejlesztés
Közszolgáltatások
A “közszolgáltatás” egy gyűjtőfogalom, mely azokat a szolgáltatásokat jelöli, amiket (közvetlenül vagy közvetve) a hatóságok nyújtanak az állampolgárok számára. A közszolgáltatásokat számos területen nyújtják, mint például a tömegközlekedés, a postaszolgálat, egészségügyi ellátás, oktatás, telekommunikáció stb. A közszolgáltatások működésének alapelvei az egyenlőség (egyenlő hozzáférés mindenki számára), valamint a hozzáférés elfogadható körülményeinek biztosítása (a legtöbb közszolgáltatás támogatott, mert nem profitképesek). Az elmúlt évtizedekben Európa-szerte kialakult neoliberális környezetben számos közszolgáltatást privatizáltak, így részben vagy teljes mértékben magánszolgáltatásokká alakítva azokat, ami az árak emelkedéséhez, valamint a területileg kevésbé egyenlő hozzáférést biztosító feltételek kialakulásához vezetett. Erről a fejlődésről aztán egy hosszantartó vita kerekedett. Az EU terminológiában a közszolgáltatásokat a „közérdekű szolgáltatások” néven is nevezik.
 
forrás:
Spatial development glossary  European Conference of Ministers responsible for Spatial/Regional Planning  (CEMAT)
Településfejlesztés
Területfejlesztés
Különleges rendeltetésű térség
Olyan térség, amelybe erdőterületek, mezőgazdasági területek, valamint – a különleges beépítésre nem szánt területek köréből – az egészségügyi, sportolási, valamint megújuló energiaforrás hasznosítási területek tartoznak.
 
forrás:
2011. évi  LXXXVIII tv. a Budapesti agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV törvény módosításáról
Területrendezés