Vezércikkek

A Magyar Közlöny 2012. augusztus 13-i számában megjelent a 2013. január 1-jétől működésbe lépő járási hivatalok székhelyeit és illetékességi területeit tartalmazó lista. A fővárosban mind a 23 kerületben, vidéken pedig 175 helyen lesz járási hivatal, amelyek államigazgatási feladatokat vesznek át a jegyzőktől. A járási rendszer a területi közigazgatás átalakításának, a „Jó Állam” kialakításának egyik fontos állomása. A modern kori járások kialakítása a hatékonyabb, költséghatékonyabb, költségtakarékosabb és ügyfélközpontú területi közigazgatás megteremtését szolgálja.

A Tanyafejlesztési Program a Nemzeti Vidékstratégia nyolc térségi komplex vidékfejlesztési programjának egyik kiemelt eleme. A program keretében 2011-ben hazai forrásból közel 1 milliárd forint támogatás jutott a tanyás térségek fejlesztésére, a gazdálkodás feltételeinek javítására. A programra 206 alföldi településről nyújthattak be pályázatokat önkormányzatok, kistérségi társulások, tanyagondnoki szervezetek és gazdálkodók. A pályázatok közül 201 nyert állami támogatást: 70-en a települési és térségi fejlesztésekre, 131-en pedig a tanyagazdaságok fejlesztésére. A Tanyafejlesztési Program hozzájárul a szórvány településekhez kötődő életforma és az ott működő tájgazdálkodás megőrzéséhez és fellendítéséhez.

2013. január 1-jével új szervezeti rendben és új céllal harminc év után ismét létrejönnek a magyar közigazgatás egykor szerves egységét képező járások. A járások a megyék felosztásával kialakított, községeket – illetve 1950 és 1954 között a városokat is – magában foglaló közigazgatási területegységek voltak, melyek összefüggően és átfedések nélkül, Magyarország teljes területére kiterjedtek. Kialakulásuk a 13. századra tehető. A történelem során változó területi kiterjedéssel és változó feladatkörökkel egészen 1983-ig működtek. A történelmi járások a megyén belül elhelyezkedő, területigazgatásilag fontos eszközként egyszerre voltak végrehajtói a központi hatalom rendelkezéseinek és képviselői, közvetítői a helyi érdekeknek.

Öt éve fogadta el az Országgyűlés a 2007. évi CXI. törvényt, amely a magyar jogrend részévé tette az Európai Táj Egyezményt. A Táj Egyezmény törvénybe emelésével Magyarország is kötelezettséget vállalt egy olyan tájpolitika valóra váltására, amelynek célja a táj védelme, kezelése és tervezése a társadalom tagjai, a hatóságok és egyéb érdekelt felek részvételével, alkalmazva ehhez az Egyezményben foglalt ún. „Egyedi intézkedéseket”. Így kötelezettséget vállalt hazánk arra is, hogy a „tájat” beépíti a regionális és várostervezési politikájába. Ennek apropóján került sor a BM Területrendezési és Településügyi Főosztálya, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Tájépítészek Szövetsége, valamint a Magyar Urbanisztikai Társaság szervezésében május 14-15-én a Tájtervezés az ágazati politikában című konferenciára. A konferencia jó alkalom volt arra, hogy az Európai Táj Egyezményben foglaltak hazai megvalósításának jelenlegi fázisáról helyzetképet kapjunk, megvilágítva a kérdéseket a minisztériumi tisztségviselők és a tervezők oldaláról is.

Helyünk és jövőnk Európában címmel a Belügyminisztérium megbízásából, a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóságának közreműködésével elkészült az ESPON 2013 Program eredményeit és hazai vonatkozásait bemutató, magyar nyelvű kiadvány, mely gyakorlatorientált és kézzelfogható eredményeket prezentál az érintettek számára. „Az ESPON Európai Területi Tervezési Megfigyelő Hálózat) 2002-ben indult útjára az INTERREG III Közösségi Kezdeményezés keretében. A 2007-ben elfogadott ESPON 2013 Program elsődleges céljának tekinti a területfejlesztési politika és a területi tervezés megalapozását a szükséges információs háttér biztosítása révén az Unió, a tagországok és a régiók szintjén egyaránt. E célkitűzések érdekében területi adatokat biztosít, döntéseket megalapozó információkkal látja el a szakpolitikákat, elemzi a területi folyamatokat és a feltárt trendek alapján szcenáriókat dolgoz ki, azonosítja a fejlesztési potenciálokat az egyes régiók és nagyobb térségek számára." – olvasható Dr. Dömötör Tamás köszöntőjében.

Közel száz fő részvételével zajlottak az „Integrált városfejlesztés európai szemszögből (RFSC) – Mi várható 2014 után?” címen április 18-án Debrecenben és április 26-án Pécsett tartott szakmai konferenciák. A rendezvények időzítésének apropóját a 2014-2020-as EU programozási időszakra való felkészülés megkezdése adja: így alkalom nyílik az eddigi tapasztalatok, eredmények, vagy akár nehézségek összegzésére, és a következő programozási időszakra vonatkozó új eszközök, fogalmak, lehetőségek megismerésére is. A Belügyminisztérium megbízásából az Európai Városi Tudáshálózat keretében szervezett rendezvénysorozat következő állomására május 17-én Budapesten kerül sor