A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján a Lechner Lajos Tudásközpont Nkft. és a Sárvíz Helyi Közösség egy olyan tanulmányt készített, amelynek céljaa 2014-2020-as LEADER/CLLD területi lehatárolásaihoz és működési kereteinek kialakításához szempontok, javaslatok megfogalmazása mind a szakpolitika formálói, mind pedig a megvalósítói (jelen esetben a leendő LEADER HACS-ok) számára. A tanulmány készítése során a legfontosabb célkitűzés volt a vidék számára legkedvezőbb olyan lehatárolás definiálása, amely egyben ösztönzőleg hat a vidék-város együttműködésekre és úgy csatornázza be a jelentősebb húzóerővel rendelkező városokat a vidék fejlesztésébe, hogy közben nem hozza hátrányos helyzetbe a kisebb érdekérvényesítő képességgel rendelkező kistelepüléseket.
|
Magyarország Európai Uniós csatlakozása óta egyre hangsúlyosabb kérdés, hogy a területi diszparitások csökkentésének érdekében melyik vidéki nagyvárosunk lehet a főváros ellenpólusa. A Budapesti Műszaki Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán a Környezetgazdaságtan tanszéken írt diplomamunkám a Regionális- és környezeti gazdaságtan mesterszak befejezéséhez, két magyarországi pólusvárosban, Pécsen és Szegeden tett kísérletet a kérdés megválaszolására, kiemelt figyelemmel a helyi gazdaságfejlesztésre, és a külső erőforrásoktól való függetlenedés vizsgálatára.
|
A TRANSLEADER projekt a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) megbízásából, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) LEADER Szakosztályának támogatásával valósult meg. A projekt négy országra vonatkozó országtanulmányok és egy összehasonlító tanulmány keretében nemzetközi kitekintést nyújt a LEADER végrehajtásának teljes folyamatáról, majd a nemzetközi tapasztalatokra és a LEADER hazai megvalósításának tanulságaira építve javaslatokat fogalmaz meg a 2014-2020-as programozási időszak LEADER/CLLD-jére (Community Led Local Development).
|
A tájak karakterének fontos összetevői az egyedi tájértékek. Ezek olyan, az adott tájra jellemző természeti értékek, képződmények és emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elemek, amelyeknek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentőségük van. A Vidékfejlesztési Minisztérium részvételével zajló, a Norvég Alap által finanszírozott TÉKA program nagy lépést jelentett a hazai tájak ezen fontos tájelemeinek felmérésében és megőrzésük elősegítésében. A két éves intenzív felmérő munka eredményeként a Természetvédelmi Információs Rendszerben (TIR) nyilvántartott egyedi tájértékek száma ma már megközelíti a 19 ezret, melyből most bemutatunk néhány jellemző és egyedi előfordulást.
|
Előre látható módon összességében a rossz hangulat jellemzi a képet az Eurobarometer új, „A view from the regions” (Regionális szemszögből) című, az Európai Bizottság megbízásából elvégzett vizsgálata alapján. Ennek ellenére meglepő és biztató eredmények is születtek.
Egy komoly gazdasági válság kellős közepén aligha meglepő, hogy a vizsgált EU-régiók körülbelül háromnegyedében borúsan látják a jövőt a megkérdezettek, de vannak megdöbbentő eltérések a régiók között, és van pár kifejezetten optimista vidék is.
|
A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő dokumentumok gyűjtéséről, megőrzéséről, nyilvántartásáról és hasznosításáról szóló 16/2010. (II. 5.) Korm. rendelet értelmében a VÁTI Dokumentációs és Központ gyűjti, rendszerezi és szolgáltatja többek között a fejlesztési programokat és koncepciókat. Segítendő a 2014-2020 közötti időszak városfejlesztési tervezését, publikálni kívántuk a városok fejlesztési stratégiáit. A begyűjtött IVS-eket elérhetővé tettük szakmai portálunkon, a Térport felületén, ahol a város nevére, illetve annak megyéjére szűrve lehet keresni a dokumentumok között. A dokumentumok begyűjtésén túl sor került egy új informatikai alkalmazás fejlesztésére is, mely az IVS-ek tervezéséhez és értékeléséhez nyújt segítséget. Az alkalmazás a TeIR Nyilvános alkalmazásai között érhető el.
|
Az IMEA (Integrált Energiahatékonysági Intézkedések) az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapja által finanszírozott régiók közötti együttműködési program, az INTERREG IVC projektje. A 2012-2014-es időszakban futó projekt legfontosabb célja támogatni a helyi és regionális hatóságok proaktív szerepvállalását az épített környezet energiahatékonyságának javítását célzó törekvéseikben. Tíz stratégiai partner (Dániából, Hollandiából, Romániából, Magyarországról és Portugáliából) az “Együtt az Energiatakarékosságért” mottó által vezérelve aktívan vett részt az energiahatékonysági koncepció előkészítésében a nemzetek jó példáinak, és a felhalmozódott tapasztalatok megosztásával.
|
A területrendezési tervek a területfejlesztés társadalmi, gazdasági céljaival összehangolt, hierarchikusan egymásra épülő, műszaki és ökológiai szempontok alapján elkészített tervek, amelyeknek alapvető funkciója a térségi szerkezet meghatározása és a térségi területhasználat szabályozása. A területrendezési tervek közül legjelentősebb az Országos Területrendezési Terv, amely a léptéknek megfelelő mélységben az ország egészére határozza meg a területhasználatra és az infrastruktúra térbeli rendjére vonatkozó jövőképet és az annak elérését szolgáló szabályokat. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényt (továbbiakban: OTrT törvény) az Országgyűlés 2003-ban fogadta el. A törvény első átfogó módosítására 2008-ban került sor. Az OTrT törvény 29. § úgy rendelkezik, hogy a terv felülvizsgálatát legalább 5 évente el kell végezni. Ennek megfelelően az OTrT törvény következő módosítására vonatkozó javaslatot az Országgyűlésnek 2013-ban kell benyújtani.
|
A napokban készült el a TeIR új alkalmazása, a Megyei tervezést segítő alkalmazás, mely az egyes területi szintekre vonatkozóan, előre definiált szempontok szerint különböző lekérdezésekre ad lehetőséget. A nyilvános – regisztrációhoz nem kötött – alkalmazás rendkívül hatékony segítséget nyújt a 2014–2020-as EU-s költségvetési ciklust előkészítő tervezési folyamat sikeres megvalósulásához. Nagy előnye az alkalmazásnak, hogy a rendszerből lekérdezhető – kiadványhoz hasonló – riportok mindamellett, hogy igen esztétikusak és áttekinthetőek, a felhasználó által interaktívan kezelhetők is. Az alkalmazás a TeIR Nyilvános alkalmazások menüjében érhető el.
|
Veszprém külvárosában található az a tízemeletes épület, mely az utóbbi évtizedben leginkább „Pokoli torony” néven vált ismertté. A magányosan álló panelház 1976-ban épült a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat munkásszállójának. Miután a kilencvenes években a vállalat csődbe ment a szobákat lakásokként kezdték árulni, az épület pedig állapota rohamosan romlott. A Máltai Szeretetszolgálat 2009 áprilisa óta van a helyszínen. Rehabilitációs projektjük célja, hogy megállítsa a házban élő abszolút szegénységben élők leszakadását.
|
