Folytatódik a Tanyafejlesztési Program

Nyomtatóbarát változat
Tanya (forrás: mut.hu)

A Tanyafejlesztési Program a Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 nyolc térségi komplex vidékfejlesztési programjának egyik kiemelt eleme. A program keretében 2011-ben hazai forrásból közel 1 milliárd forint támogatás jutott a tanyás térségek fejlesztésére, a gazdálkodás feltételeinek javítására. A programra 206 alföldi településről nyújthattak be pályázatokat önkormányzatok, kistérségi társulások, tanyagondnoki szervezetek és gazdálkodók. A pályázatok közül 201 nyert állami támogatást: 70-en a települési és térségi fejlesztésekre, 131-en pedig a tanyagazdaságok fejlesztésére. A Tanyafejlesztési Program hozzájárul a szórvány településekhez kötődő életforma és az ott működő tájgazdálkodás megőrzéséhez és fellendítéséhez.

„A tanya – mint hagyományos gazdálkodási, települési és létforma – a magyar társadalmi, településszerkezeti- és gazdaságtörténeti örökség több évszázados múltra visszatekintő része. A KSH 2001-es népszámlálási adatai szerint az alföldi megyékben a lakosság 5,5%-a, vagyis több, mint 220 ezer ember él külterületen. Sajátos társadalomföldrajzi, építészeti, nyelvi, néprajzi és tájképi sajátosságai révén a tanyás településrendszer a magyar nemzeti örökség, illetve az európai örökség részét képezi, melynek fennmaradása, revitalizációja és fejlesztése nemzeti érdek. A tanyás térségek fontos értéke, hogy potenciálisan alkalmasak a fenntartható fejlődés, az integrált, komplex vidékfejlesztés és a multifunkcionális mezőgazdaság Európában kialakult fejlesztési modelljének megvalósítására.” (Nemzeti Vidékstratégia) Az elsősorban az Alföldre jellemző tanyák száma az elmúlt évtizedekben jelentősen lecsökkent, és a megmaradt tanyák egy része is elvesztette hagyományos mezőgazdasági funkcióját. Legfőbb problémákat a leromlott épületállomány, a fejletlen infrastruktúra, a nehéz megközelíthetőség és a rossz közbiztonság jelentenek.
 
Tanyás és aprófalvas térségek Magyarországon, 2009 (forrás: VÁTI)
Tanyás és aprófalvas térségek Magyarországon, 2009
(forrás: VÁTI Nonprofit Kft)
 
A pályázatok értékelési szempontjainak összeállítása alapján a Tanyafejlesztési Program 2011-ben elsősorban azokat a gazdasági egységeket preferálta, ahol egy – lehetőleg fiatalokat is tartalmazó – család él és gazdálkodik, a tanyasi termelési hagyományokat (vegyes gazdálkodás, őshonos állatfajok, sokrétű értékesítési stratégia stb.) folytatja, és ezzel a tanyai életforma és a tanyai tájszerkezet hosszú távú fenntartását, megőrzését elősegíti, ugyanakkor a gazdasági életképesség jeleit is fel tudja mutatni. A tanyagazdaságok közvetlen, 90%-os intenzitású támogatása mellett önkormányzatok pályázhattak külterületi földutak karbantartására, a villany nélküli tanyák megújuló energiaforrásokkal történő energiaellátására, valamint a tanyagondnoki szolgálat fejlesztésére. Emellett a kistérségi társulások tanyafejlesztési programok kidolgozására, az önkormányzatok és kamarák pedig a tanyai termékek piacra jutásának elősegítésére kaptak lehetőséget. A támogatás ezekben az esetekben 75%-os intenzitást ért el.
 
A 2011-es Tanyafejlesztési Programban elfogadott egyéni pályázatok támogatási céljainak megoszlása (forrás: Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid: Tanyafejlesztési Program 2012)
A 2011-es Tanyafejlesztési Programban elfogadott egyéni pályázatok támogatási céljainak megoszlása
forrás: Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid: Tanyafejlesztési Program 2012

 
Tanya (fotó: Schell Gergely)Az ország legjelentősebb tanyás térsége a Duna-Tisza közi Homokhátság, itt maradtak fenn a legnagyobb számban a tanyák. Külterületi népességének aránya sok helyen meghaladja az 50%-ot. A Tanyafejlesztési Program keretében a Csongrád Megyei Agrár Nonprofit Közhasznú Kft. – önkormányzatok, kistérségi társulások, civilszervezetek, önkéntesek, a Bács Agárház Nonprofit Kft. közreműködésével – 500 tanyát térképezett fel a Homokhátság területén. A mintegy 500 kérdőív kiértékelése után kiderült, hogy 40-50 olyan gazdaság található a Homokhátság tanyavilágában, amely szeretne és tudna kiskereskedők és vendéglátók számára árut szállítani. A 2011-es programra a tanyán élők és a homokhátsági tanyás települések önkormányzatai, önkormányzati konzorciumai és többcélú kistérségi társulásai pályázhattak.

A széles társadalmi és szakmai népszerűségnek örvendő tanyaprogram az idén másfélszer nagyobb forrással folytatódik, amelyre a tavalyi 206 település helyett idén 240 alföldi település pályázhat. A 2011. évi programhoz hasonlóan az idén is két célterületre várják a jelentkezőket: vannak önkormányzati típusú, helyi közösségek számára, valamint egyéni típusú, tanyagazdáknak kiírt pályázati konstrukciók. Pályázatot nyújthatnak be a Homokhátság települései, valamint Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest megyék alföldi kistérségeinek azon települései, amelyek az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) tanyás térség besorolása szerint legalább 2% és legalább 200 fő külterületi népességgel rendelkeznek, valamint ezen megyék tanyagondnoki szolgálatot működtető települései, amelyek legalább 2% külterületi népességgel rendelkeznek.

 
Külterületi földutakA Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI, volt VKSZI) 2012 júliusában három állomásból álló tájékoztató rendezvényt tartott a Magyar Tanyákért Programiroda közreműködésével. A rendezvényeken Balogh Attila sajtóreferens (VM, Stratégiai Főosztály) ismertette a 2012-es Tanyafejlesztési Programot, illetve a hozzákapcsolódó rendeletet és számos szakmai előadást hallgathattak meg a részvevők a magyarországi tanyák helyzetéről, jövőjéről, valamint a fejlesztési programot érintő eddigi tapasztalatokról, gyakorlati tudnivalókról.

Dr. Budai Gyula parlamenti államtitkár bejelentése szerint a 62/2012. (VI. 29.) VM rendelettel szabályozott program keretén belül 2012. július 9-étől lehet pályázatokat benyújtani a NAKVI honlapjáról elérhető elektronikus adatlap kitöltési felületén. A pályázatok benyújtási határideje 2012. augusztus 31. A rendelkezésre álló pénzből két fő területet kívánnak támogatni: a települési és térségi fejlesztéseket, valamint a tanyagazdaságok fejlesztéseit. Az előbbi célra mintegy 1,04 milliárd forint áll rendelkezésre, míg az utóbbira mintegy 400 millió forint.

 A Tanyafejlesztési Program célja továbbra is a tanyai gazdálkodás megújítása sajátos értékeinek megmentésével, a tanyai életmód hátrányainak csökkentése, valamint a tanyás térségek fenntartható – a komplex vidékfejlesztéshez illeszkedő – fejlődésének elősegítése. A tervek szerint 2013-ban 2 milliárd forintos kerettel folytatódik majd a program.
 

 
A Vidékfejlesztési Minisztérium Pályázati felhívása az alföldi tanyák, valamint tanyás térségek megőrzése és fejlesztése érdekében a települési és térségi fejlesztések támogatására itt érhető el.
A Vidékfejlesztési Minisztérium Pályázati felhívása az alföldi tanyák, valamint tanyás térségek megőrzése és fejlesztése érdekében a tanyagazdaságok fejlesztésének csekély összegű (de minimis) támogatására itt érhető el.
 

Összeállította:
Sain MátyásVÁTI Nonprofit Kft
Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság
Tervezési és Vidékfejlesztési Iroda
Endrődi Judit
VÁTI Nonprofit Kft
Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság
Dokumentációs Központ