Vezércikkek

Az ESPON 2013 Operatív Program alkalmazott kutatások témakörében nyertes, a "Klíma változás hatásai a régiókra és helyi gazdaságokra" című projekt az éghajlatváltozással szembeni sérülékenység és az éghajlatváltozás gazdasági hatásainak területi különbségeit kutatja.
A konferencia fő  témája következő volt: a helyi önkormányzatok, és általában az önkormányzatok   helyzete és szerepe a XXI. században. A kiemelt szekciók: önkormányzati reformok, szerkezeti átalakítások; helyi önkormányzatok együttműködési lehetőségei (helyi, regionális és nemzetközi szinten); helyi aktivitás szerepe; területi egyenlőtlenségek és térbeli különbségek dimenziói; helyi önkormányzatok legújabb kihívásai.
A hazai területfejlesztés gyakorlatának középpontjában az elmúlt másfél-két évtizedben leginkább a külső erőforrások, azaz fejlesztési források, befektetők, beruházások bevonása állt. Az ország továbbra is fennálló, sőt növekvő területi különbségeit látva azonban ez a stratégia irányváltásra szorul. A belső erőforrásokat eddig is sokat hangoztatták, a gyakorlatban azonban sokszor a fejlesztési döntések sem az adott közösségben születtek, és a megvalósításban sem vett részt a helyi lakosság. A helyi erőforrások gyakran kihasználatlanok maradtak, miközben magas a munkanélküliség, és minden településen, térségben van olyan potenciál, amelyre a megélhetést alapozni lehet.
Cikkünk kapcsolódik a korábban már megjelent "Gyors helyzetfelmérés - Árvízi helyzet Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2010 júniusában" interaktív térképi alkalmazáshoz. Az alkalmazás segítségével megtekinthetők az árvíz által érintett települések, az érintettség foka szerint osztályozva. Az árvízi helyzetet 250m-es felbontású MODIS infravörös műholdkép is szemlélteti.
Városaink formálását, kialakítását, fejlődési irányainak kijelölését a hagyományos "tervezői" szemlélet és értékrend jegyében szakmai oldalról eddig dominánsan várostervező építészek, esetleg tájépítészek határozták meg. Az integrált városfejlesztési stratégiák (IVS-ek) készítésének első hulláma felhívta a településfejlesztő szakmák és a közvélemény figyelmét arra, hogy a városok megújítása - a felhalmozódott problémák kezelése - más fajta szemléletet igényel. A szociális városrehabilitáció kihívásaira a hazai városok nem tudtak érdemben reagálni, az ilyen típusú pályázatok leginkább a kényszer hatására készültek csak el. Mindemellett eleve megkérdőjelezhető az a gyakorlat, hogy a funkcióbővítést és a szociális rehabilitációt különválasztjuk.
„A kormány vidékfejlesztési politikájának legfontosabb céljai: a vidéki munkahelyek megőrzése, gyarapítása; a népesség megtartása; agrár- és élelmiszergazdaságunk versenyképességének növelése. Ezeken túl az élelmiszer- és az élelmiszer-ellátás biztonságának szavatolása, a kiszolgáltatottság csökkentése; a vízbázisok, a talajok továbbá az élővilág és a tájak megőrzése, a környezetbiztonság növelése; helyi erőforrásokra és rendszerekre is támaszkodó energiaellátás, energiabiztonság, a kiszolgáltatottság csökkentése; a vidéki életminőség javítása, a vidéki gazdaság több lábra állítása; a város és vidéke szoros kapcsolatának helyreállítása.
Az Európai Unió Területi Agendáját (TA) a tagországok területi tervezésért és területfejlesztésért felelős miniszterei 2007-ben fogadták el. A szakpolitikai keretdokumentum fontos lépésnek tekinthető az európai szintű területfejlesztés, az integráló karakterű területi tervezés megteremtése irányába. Azzal, hogy a Lisszaboni Szerződésben a területi kohézió bekerült a közösségi alapcélok közé, a területiség szempontjainak közös megfogalmazása és érvényesítése révén az európai szintű területpolitika még inkább kiteljesedhet.
Értékvadászat címmel országos versenyt hirdet iskolák, intézmények, civil szervezetek, valamint magánszemélyek számára az országos Tájérték Kataszter (TÉKA) megvalósítására létrejött konzorcium. Az Értékvadász mozgalom célja a résztvevők környezetében található természeti és kulturális értékek feltárása, valamint célzottan gémeskutak és kiépített források, forrásfoglalások felkutatása, amely információk hozzásegítenek tájaink védelméhez.
2010. április 9-én a pécsi PTE Pollack Mihály Műszaki Karán nemzeti információs napot tartottak az Intelligens Energia Európa (IEE) Program keretében kiírt pályázatokról. Az eseményt a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. (DDRIÜ) és az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft. közösen szervezte. A rendezvény elsődleges célja a CIP Intelligens Energia Európa Program pályázati felhívásának és a pályázati feltételeknek részletes ismertetése volt. A tájékoztatón önkormányzatok és szakmai szervezetek képviselői vettek részt.
Ünnepélyes keretek között 2010. április 21-én adták át "Az év akadálymentes épülete 2009" építészeti nívódíj pályázat díjait a nyertes intézmények képviselőinek. A rendezvényen beszédet mondott Fegyverneky Sándor országos főépítész, az NFGM Építésügyi és Építészeti Főosztályának vezetője, a Bíráló Bizottság elnöke, a lebonyolításban közreműködő VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. vezérigazgatója Dr. Benedek János, valamint Zsilinszky Gyula, a Bíráló Bizottság tagja, az NFGM Építésügyi és Építészeti Főosztály témafelelőse.