Tájtervezés az ágazati politikában – Konferencia az Európai Táj Egyezmény hazai helyzetéről

Balatoni látkép Tótvázsonyból (fotó: Érdi Gábor)

Öt éve fogadta el az Országgyűlés a 2007. évi CXI. törvényt, amely a magyar jogrend részévé tette az Európai Táj Egyezményt. Az egyezmény – az Európa Tanács kezdeményezésére – több éves előkészítő munka után 2000 októberében került kihirdetésre Firenzében. „A táj az ember által érzékelt terület, amelynek jellege természeti tényezők és/vagy emberi tevékenységek hatása és kölcsönhatása eredményként alakult ki” – így határozza meg az Egyezmény a táj fogalmát. Preambulumában többek között megállapítja, hogy a táj nem csak gazdasági tevékenységeket segítő erőforrásként működik, hanem

közérdekű szerepe van kulturális, ökológiai, környezeti és szociális téren,
alapvető eleme a természeti és kulturális örökségnek, így hozzájárul az európai identitás megerősítéséhez,
fontos része az emberek életminőségének,
kulcsszerepet játszik az egyén és a társadalom jólétében.

Ugyanakkor a korunkban végbemenő gazdasági, infrastrukturális és társadalmi változások felgyorsítják a tájak átalakulását, és ennek negatív hatásai is érzékelhetőek. A Táj Egyezmény szerint az európai tájak minősége és sokfélesége közös érték és közös óhaj is, hogy az emberek gyönyörködhessenek a kiemelkedő értékű tájakban, de azt is leszögezi, hogy a táj védelme, kezelése és tervezése nem csak jogokat, hanem kötelezettségeket is ró mindenkire. A Táj Egyezmény törvénybe emelésével Magyarország is kötelezettséget vállalt egy olyan tájpolitika valóra váltására, amelynek célja a táj védelme, kezelése és tervezése a társadalom tagjai, a hatóságok és egyéb érdekelt felek részvételével, alkalmazva ehhez az Egyezményben foglalt, ún. „Egyedi intézkedéseket”.

Így kötelezettséget vállalt hazánk arra is, hogy a „tájat” beépíti a regionális és várostervezési politikájába. Ennek apropóján került sor a BM Területrendezési és Településügyi Főosztálya, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Tájépítészek Szövetsége, valamint a Magyar Urbanisztikai Társaság szervezésében május 14-15-én a Tájtervezés az ágazati politikában című konferenciára a MUT székházában. A tanácskozás deklarált célja volt feltárni, hogy hol áll jelenleg az Európai Táj Egyezmény megvalósítása, különösen a tájak tervezése terén, valamint megoldásokat keresni és találni a tájtervezés és a tájvédelem szempontjainak érvényesítésére.

A konferencia első napján az Egyezmény magyarországi érvényesítését szolgáló aktuális feladatok számbavétele volt a fő napirendi pont. A törvény szerint az Egyezményben foglaltak végrehajtásához szükséges intézkedésekről „fő felelősként” a Vidékfejlesztési Minisztérium gondoskodik, így a bevezető előadásokat a minisztérium képviselői tartották, áttekintést adva a tárcának a témában folytatott hazai és nemzetközi koordináló szerepéről, illetve kiemelten az Európa Tanács Táj Díja hazai pályázatairól. Az Európa Tanács Táj Díja az Európai Táj Egyezmény végrehajtásának egyik kiemelkedő jelentőségű kitüntetése, mellyel a helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, valamint társadalmi szervezetek a táj fenntartható tervezésére, védelmére, használatára irányuló, példaértékű munkáját, teljesítményét ismerik el. A 2009-ben alapított díjat kétévente adományozzák, melyet nem valamely „táj” kap kulturális öröksége, illetve tájképi szépsége révén, hanem maga a kiemelkedő tevékenységet végző szervezet.

„Az Európa Tanács Táj Díja helyi vagy regionális önkormányzatoknak és azok társulásainak adományozható, amelyek jelen Egyezmény valamelyik aláírója táj-politikája részeként olyan politikát vagy intézkedéseket valósított meg az adott táj védelmére, kezelésére és/vagy tervezésére, amely tartósan hatékonynak bizonyult, és így példaként szolgálhat Európa egyéb területi önkormányzatai számára. A kitüntetés olyan nem kormányzati szerv számára is adományozható, amely különösen sokat tett egy adott táj védelméért, kezeléséért vagy tervezéséért." (Európai Táj Egyezmény, 11. cikk.)

2008 óta, az európai fordulót megelőző, nemzeti szintű pályázatot írnak ki a tájegyezmény hazai végrehajtásáért felelős tárcák, melynek célja, hogy a nemzetközi megmérettetésen a legesélyesebb jelölt képviselhesse hazánkat, ugyanis a hazai pályázat győztese indulhat az európai megmérettetésen. Legutóbb 2010 októberében írt ki pályázatot a Vidékfejlesztési Minisztérium, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Belügyminisztérium által létrehozott Európai Táj Egyezmény Nemzeti Koordinációs Bizottság az Európa Tanács Táj Díjára történő felterjesztésre, melyre 12 szervezet adta be pályázati anyagát. Közülük a Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület A Bükkalja kiemelkedô természeti és kultúrtörténeti értékeinek védelme című pályaműve nyerte el a jogot az európai részvételre.

Szobi Nagyrét, háttérben a Budra (fotó: Hamar József)

Az Európa Tanács Táj Díját 2010-2011-ben végül az olaszországi Carbone község önkormányzata nyerte.

A hazai tárca tervezi külön Magyar Tájdíj megalapítását is és fontosnak tartja egy globális táj egyezmény létrehozását is, melynek „jó mintája” lehetne az európai egyezmény.

A BM részéről megszólaló előadók – a „jogalkotói oldal” – a területrendezési és a településtervezési jogszabályok (kiemelten az OTrT törvény és az OTÉK) olyan konkrét tartalmi elemeit emelték ki, amelyek a tájtervezést segítő eszközök lehetnek. Az OTrT felülvizsgálata jelenleg zajlik, így maga a rendezvény is jó alkalom volt arra, hogy a Táj Egyezmény tükrében az Országos Területrendezési Terv „tájas” részeit érintő kérdések is terítékre kerüljenek. Ezeket nem is kerülték el az előadók, a tervező, „jogalkalmazói” oldal részéről felkért négy hozzászóló is elemezte az ezzel kapcsolatos problémákat és azok megoldási lehetőségeit. Az előadásokat követő műhelybeszélgetésben is kiemelték, hogy a tájtervezés igen összetett tevékenység, és mivel az Egyezmény a tájjal való foglalkozásnak csak a kereteit adja meg, ezért szükség lenne hazánkban egy önálló „Táj-törvényre”, de olyan tartalommal, hogy az ne járjon az ebben a témában már elért jogszabályi eredmények (pl. Természetvédelmi törvény) esetleges veszélyeztetésével. A konferencián bemutatásra került két olyan térinformatikai módszer is, amelyek a tájtervezést segítő eszközök lehetnek. Az egyik a Tisza vízgyűjtőjére készített TICAD projekt kapcsán a tájhasználat és tájszerkezet alakulásának hosszú távú modellezését mutatta be, egy holland fejlesztésű alkalmazást felhasználva. A másik a tájváltozatosság mérési lehetőségeit ismertette a közép és hosszútávú megőrzés érdekében.

A második napon a résztvevők tájtervezési és tájvédelmi szempontok érvényesítési lehetőségeit járták körül az egyes ágazatok szempontjából. A BCE Tájtervezési Tanszék részéről a hazai tájtipológia szükségességéről, a tájkutatással kapcsolatos tudományágakról, illetve a térinformatika és távérzékelés tájkutatásban történő alkalmazásáról esett szó. Ez az egyezmény azon pontjához adott hasznos információkat, amely a tájak számbavételéről, jellemzéséről, értékeléséről szól. A VM Tájvédelmi Osztályáról érkezett előadó hangsúlyozta, hogy a tájvédelem egyik fontos eszköze a tájtervezés. Bemutatásra kerültek azok a jelenleg is már használatos tervtípusok (illetve azok részelemei), amelyek a tájvédelmet segítik (pl. a terület- és településrendezési tervek, Natura 2000 területek fenntartási tervei, természetvédelmi kezelési tervek). Egy új lehetséges tervtípus, a természetvédelmi és tájvédelmi terv is bemutatásra került.

Ugyancsak a VM részéről esett szó a termőföldvédelem és a tájtervezés kapcsolatáról, felhívva a figyelmet a problémára, hogy a területrendezési tervekben alkalmazott kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek és a földhivatali aranykoronás földminősítési rendszer összehangolása komoly nehézségekbe ütközik, valamint hogy a településrendezési tervek készítése során a földvédelmi szempontok érvényesítése korlátozott. Az erdészeti ágazat képviselője az erdőtervezés rendszerét mutatta be, kiemelve a természetvédelmi célok figyelembevételének fontosságát, majd a tájtervezés kapcsán az erdészeti célok Országos Területrendezési Tervben történő integrálását ismertette. Elmondta, hogy az erdők közjóléti fejlesztésére tervet kell készíteni, amelynek szükségszerűen tájtervezési szempontokat is tartalmaznia kell. Az egyes települések erdőrészlet-szintű információt adó erdőtérképei már interneten is hozzáférhetők, ez is segíti a tervezők munkáját. A közlekedési ágazat részéről a szakma és a tájtervezés kapcsolatának néhány fontos elemét emelte ki az előadó, aki hangsúlyozta, hogy a területrendezési tervezésben találkozik és integrálható a „táj” és a „közlekedés”. Az energetikai ágazat részéről az ágazati szempontok területrendezésben történő hatékonyabb integrálásával kapcsolatos problémákról és ezzel összefüggő konkrét javaslatokról esett szó. A műhelybeszélgetésen az ágazatok képviselői az egyes szakterületek és a területi, települési tervek táji tartalmának részkérdéseit érintették. Hangsúlyosan merült fel az OTrT tájképvédelmi övezeteivel kapcsolatos módszertan (lehatárolás) és adatszolgáltatás kérdése. A konferencia jó alkalom volt arra, hogy az Európai Táj Egyezményben foglaltak hazai megvalósításának jelenlegi fázisáról helyzetképet kapjunk, megvilágítva a kérdéseket a minisztériumi tisztségviselők és a tervezők oldaláról is. Világossá vált, hogy számos tennivaló van még a tájtervezés témájában, de ez az eszmecsere segíthet megtalálni a megoldásokat.

A konferencia részletes programja a csatolmányban megtekinthető.

Az Európai Táj Egyezményről és az Európa Tanács Táj Díjáról további információk olvashatók a VM Környezet- és Természetvédelmi Helyettes Államtitkárság gondozásában, dr. Kiss Gábor – Kincses Krisztina – Tóth Szilvia szerkesztésében megjelent, A Táji örökségünk megôrzéséért – Az Európai Táj Egyezmény és az Európa Tanács Táj Díja című kiadványban.

Összeállította:

Hamar József

VÁTI Nonprofit Kft

Területi Tervezési és Területrendezési Iroda