Vezércikkek

2010. decemberében elektronikus formában elkészült az Országos Területi Helyzetkép 2010 című területfejlesztési szakkiadvány. A Nemzetgazdasági Minisztérium valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából és támogatásával készült kiadvány összeállítását és a megjelenéssel kapcsolatos feladatok koordinálását a VÁTI Nonprofit Kft. Területi Elemzési, Értékelési és Monitoring Irodája végezte. A helyzetkép a 2008-ban elindított kiadványsorozat immáron harmadik darabja, annak hagyományait folytatja.
Az Európai Bizottság 2010. december 9-én előterjesztette a Duna régióra és annak 115 millió lakójára vonatkozó uniós stratégiáját. E kezdeményezés komoly gazdasági lehetőségek kihasználását és a régió környezeti állapotának javítását kívánja elősegíteni. A hosszú távú együttműködés keretét számos kérdés esetében kijelölő stratégia alapvető szerepet játszik a fenntartható közlekedés előmozdítása, az energiarendszerek összekapcsolása, a környezetvédelem, a vízkészletek megőrzése és az üzleti klíma javítása terén.
A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területrendezési és Településügyi  Főosztálya (jelenleg Belügyminisztérium), és a Területfejlesztési Főosztálya  (jelenleg Nemzeti Fejlesztési Minisztérium), valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium  Vízügyi Szakállamtitkársága (jelenleg Vidékfejlesztési Minisztérium) , továbbá a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. közreműködésével 2010-ben elkészült a VÁTI Nonprofit Kft. kiadásában a "Tájékoztató a Balatoni Kistelepülések Szennyvízkezelési Programjáról" c. kiadvány. A kiadvány azzal a szándékkal íródott, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet egyes területein fejleszteni, építeni szándékozók számára áttekinthető képet nyújtson azokról a tennivalókról és lehetőségekről, amelyek e területen érvényes - a szennyvízkezelés vonatkozásában különösen szigorú - előírások mellett is lehetővé teszik fejlesztési szándékaik megvalósítását.
Hosszas előkészítés után 2009. július 30-án tette közzé az NFÜ a TÁMOP 5.1.3-09/2 jelű, "Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért" című programot. A támogatás célja a szegénység mélyülésének és generációs áthagyományozásának mérséklése, a leszakadás mértékének és hatásainak csökkentése, továbbá az etnikai és szociális szegregáció fékezése, a mélyszegénységben élő családok helyzetének javítása, integrációjuk elősegítése; a tartós mélyszegénység (mikro)-társadalmi hatásainak enyhítése; valamint a településeken és az egymással szoros kapcsolatban álló településcsoportokon (mikro-térségeken) belüli kohézió erősítése.  Az eredeti, 2010. június 15-i határidő szeptember 30-ra, majd később október 31-re módosult.
Az Európai Unióban a területi tervezés nemzeti kompetencia. Ennek ellenére mind fontosabbá válik a tagállamok együttműködése az európai tér közös értelmezésében, illetve az európai térbeli folyamatok alakulásának közös elemzésében, tervezésében. Az Európai Unió Területi Agendája is leszögezi, hogy az eddiginél jobban figyelembe kell venni az egyes területek szükségleteit, jellemzőit és a területi kohéziót csak a térségek fejlesztésének összes érintettje közötti intenzív és folyamatos párbeszéd révén lehet megvalósítani.
A Dokumentációs Központ 1999 óta gyűjti és szolgáltatja a terület- és településrendezés illetve a terület- és településfejlesztés dokumentumait. Ahhoz, hogy az összegyűjtött adatokat, ismereteket, dokumentumokat megőrizni szolgáltatni tudja, azok begyűjtéséről is gondoskodni kell. Az adott területek dokumentációi és adatai terén a Dokumentációs Központot kötelespéldány joggal ruházták fel. Az adatok és a dokumentumok begyűjtésére a Dokumentációs Központról szóló 277/2008. (XI. 24.) számú kormányrendelet, valamint A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő dokumentumok gyűjtéséről, megőrzéséről, nyilvántartásáról és hasznosításáról szóló 16/2010 (II. 5.) számú kormányrendelet hatalmazza fel.
Az ENSZ Statisztikai Bizottságának 41. ülése 2010. október 20-át Statisztika Világnapjának nyilvánította. A megemlékezések témájaként a statisztika eredményeit, alkalmazását, szakszerűségét és hitelességét jelölte meg. A Statisztika Világnapja nemzetközi honlapja. Soha nem volt még ilyen értéke, jelentősége az információnak, mint napjainkban. Nélkülözhetetlen az élet minden területén és minden szintjén. Az információ értékét azonban nagyban meghatározza az objektivitás, az egyértelműség. Ezeknek a kritériumoknak a számszerű információ tesz leginkább eleget, ennek előállításában a statisztikának kiemelkedő szerepe van.
A városok egyértelműen a középpontban vannak, amikor a válság hatásai kerülnek szóba, és fontos szerepet játszanak mind az olyan lehetséges megoldások felkutatása, mind azok végrehajtása során, amelyek közvetlenül kihatnak az emberek életére. A városok gazdasági válságra adott válaszait vizsgáló URBACT felmérés alapján kiderült, hogy a városok elemezték és azonosították a lakosságukra és a térségükre gyakorolt hatásokat, valamint speciális intézkedéseket hoztak az új kihívások kezelésére.
Magyarországon a településrendezés a helyi önkormányzat feladata. E tevékenység eredményeképpen dől el, hogy a település, a város, a falu hogyan, milyen irányban formálódik a jövőben, milyen lesz épített környezetünk, a település infrastrukturális ellátottsága, a tájjal, természeti környezettel való kapcsolata. A településrendezési tevékenység évtizedekre előre - és vissza már nem fordíthatóan - meghatározhatja a területhasználatokat, a fejlesztések fizikai kereteit, befolyásolja a települések működtetését. Alapvető tehát, hogy a folyamatban körültekintően előkészített, megalapozott döntések szülessenek.
Építészetére nagy hatással volt az Angliából J. Ruskin - W. Morris - Ph. Webb nyomán indult rövid életű "Új stílus", vagy szecesszió, mely a nép művészetére is ráirányította a figyelmet, és egész Európát meghódította. Ez az építészetben a belső tér és az épületek külső megjelenése új kialakítási rendjét jelentette, elsősorban jellegzetes díszítményeivel. Nálunk e díszítmények jobbára a magyar nép művészetéből táplálkoztak - fölhasználva ötletes és jellegzetes szerkezeti megoldásait is. A magyarországi szecesszió így lett a "magyar építőművészet", az önálló "magyar stílus" születésének bölcsője.