Fogalomtár
Reklámcélú hirdető építmény
2 m2-nél nagyobb, állandó vagy mobil tartószerkezettel rendelkező, önálló megjelenésű hirdető felület.
forrás:
2000. évi CXII törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításról
Területrendezés
Rendszeresen belvízjárta terület
Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a sík vidéki sík vagy enyhe lejtésviszonyokkal rendelkező területek azon mélyebb, lefolyástalan részei tartoznak, ahol a helyi csapadék egy része átmeneti vízfelesleg formájában, nagyobb mennyiségben és gyakorisággal összegyűlik.
forrás:
2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről
Területrendezés
Részcélok
A koncepcióalkotási tervezési fázis szakkifejezése, az OTK-ban az átfogó, ill. a területi célokhoz tartozó célkitűzések, melyek megvalósítása a köztük lévő szinergiával támogatottan biztosítja az adott cél elérését. A céloknál kevésbé komplexek, csak egy vagy néhány ágazati fejlesztést ölelnek fel, vagy kifejezetten az egyes ágazati fejlesztések közötti területi koordinációra irányulnak.
forrás:
1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról
Területfejlesztés
Részvételen alapuló tervezés (részvételi tervezés)
A részvételen alapuló tervezés a tervezési tevékenységek egy sajátos formája, melyet a közhatóságok végeznek elsősorban helyi szinten lehetővé téve az állampolgárok számára a tervezési folyamatban való részvételt. A részvételen alapuló tervezés leggyakoribb formája a lakossággal való konzultáció a projektekről még a hivatalos elfogadásuk előtt. A részvételen alapuló tervezésnek persze használatban vannak alaposabb és kreatívabb formái is, mint például a műhelyek, nyilvános viták stb. Az internet egyre növekvő szerepet játszik a részvételen alapuló tervezésben, akár a tervezési projekttel kapcsolatos információk elterjesztését nézzük, akár az interaktív kommunikációs rendszerek kontextusát vizsgáljuk.
forrás:
Spatial development glossary European Conference of Ministers responsible for Spatial/Regional Planning (CEMAT)
Területfejlesztés
Roma Szerződés(ek)
Az Európai Gazdasági Közösséget és az Európai Atomenergia Közösséget megalapító szerződések, amelyeket 1957. március 25-én írtak alá, és 1958. január 1-jén léptettek életbe. Az EGK-t létrehozó szerződés bevezető részében fogalmazódtak meg az európai integráció legfontosabb céljai (pl. az európai népek integrációja, az országok gazdasági és társadalmi előrehaladása, a foglalkoztatás növelése, a jólét emelése, a béke és a szabadság megőrzése).
forrás:
EU regionális politika
SAPARD
Az előcsatlakozás szakaszában lévő országok mezőgazdasági és vidékfejlesztési felzárkózását segítő támogatás volt, melynek szerepét 2007-től átvette az IPA.
Lásd még: Előcsatlakozási alapok, EMGA
forrás:
EU regionális politika
Schengeni Egyezmény
1985-ben e luxemburgi városban állapodtak meg a Benelux-államok, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság képviselői abban, hogy fokozatosan lebontják az ellenőrzést közös határaikon. Később csatlakozott a többi EU-tagország, Dánia, Írország és Nagy-Britannia kivételével. Az eredeti határidő 1990 eleje lett volna, de ezt többször módosították, és végül 1995 májusában lépett életbe. A Schengeni Egyezmény azzal jár, hogy az azt aláíró országok külső határainál viszont igen szigorú ellenőrzést valósítanak meg. Az Amszterdami Szerződés a Schengeni Egyezményt az EK jogszabályainak szintjére emelte, így az átkerült az EU első pillérébe, az Egyesült Királyság és Írország viszont továbbra is fenntarthatja önálló határellenőrzési rendszerét, és Dánia is eldöntheti, alkalmazza-e a schengeni acquis-t. A később csatlakozó országok számára azonban kötelező az átvétele, így Magyarország 2007. december 21-én megnyitotta határait a Schengeni térség tagjai (Ausztria, Szlovákia, és Szlovénia) felé, viszont szigorúbb ellenőrzést vezetett be Horvátország, Románia, Szerbia, és Ukrajna felé.
forrás:
EU regionális politika
Soros Elnökség
Az Európai Unió Tanácsának elnökségét jelöli, melyet egy-egy tagállam tölt be féléves időtartamra. A soros elnökség szerepe jelentős, számos területre kiterjed, hiszen amellett, hogy az Unió külső képviseletében főszerepet játszik, mindig az elnökség hívja össze a Tanácsot, elnököl a Miniszterek Tanácsában és egyéb testületekben, gondoskodik a szavazásról, aláírja a megszületett döntéseket. A tárgyalásra kerülő kérdések összeállítása is az elnökség feladata, így befolyásolhatja a napirendre kerülő ügyeket. Magyarország 2011 első felében volt az Európai Unió soros elnöke. A Lisszaboni Szerződés annyiban módosítani a soros elnökség intézményét, hogy 18 hónapos ciklusokat szabna, melyben három ország viszi az elnökséget, mindegyik hat hónapig. A változtatás célja, hogy a három ország között szoros együttműködés alakuljon ki a munka folyamán.
forrás:
EU regionális politika
Stratégia
A fejlesztéspolitikában a fejlesztések céljait és a célok elérését szolgáló eszközöket rögzítő tervdokumentum. Egy területegység vagy egy ágazat is rendelkezhet stratégiával.
Lásd még:Területfejlesztési program; Ágazati stratégiák.
forrás:
Területi Kohéziós Kézikönyv
Területfejlesztés
Stratégiai környezeti vizsgálat (SKV)
Az egyes projekteken túlmutató, stratégiai szinten, a programok, tervek szintjén folyó környezeti vizsgálat. (Ellentétben az egyes projektekre irányuló környezeti hatásvizsgálattal – KHV -val.) Az SKV törekszik a kedvező környezeti hatások maximalizálására és a kedvezőtlen hatások minimalizálására. A vizsgálat a tervezés megkezdését követően, a végrehajtást megelőzően zajlik le. Az SKV megállapításai becsatornázásra kerülnek a programdokumentumok kialakításába, a végrehajtás módjába, a programok monitorozásába és értékelésébe. Egyes SKV-k figyelembe veszik a fejlesztések környezeti vonatkozásain túl a projektek tágabb fenntarthatósági vonatkozásait is. Az SKV-k lefolytatása az EU-ban a programokra és tervekre kötelező, Magyarországon ezt a „2/2005. (I. 11.) Kormányrendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról” szabályozza. Lásd még: Környezeti hatásvizsgálat
forrás:
Területi Kohéziós Kézikönyv
Vidékfejlesztés
Strukturális Alapok
Feladatuk az Unión belüli fejlettségbeli különbségek mérséklése, az eltérő fejlettségi szintű államok és régiók gazdasági és társadalmi kohéziójának megteremtése. A 2007-2013-as időszakban két strukturális alap működik: az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap. Jelenleg a közösségi költségvetés bő 1/3-át fordítják a strukturális alapok, valamint a céljaiban és jellegében hasonló Kohéziós Alap kiadásaira.
forrás:
EU regionális politika
SWOT
A stratégiai tervezés során alkalmazott helyzetértékelési technika, az erősségek (S-strengths) – gyengeségek (W-weaknesses) - lehetőségek (O-opportunities) – veszélyek (T-threats) angol szavak kezdőbetűiből képzett mozaikszó. A helyzetelemzés tárgyát képező szakterületről/ágazatról/területi egységről gyűjti össze és ábrázolja rendszerezve a főbb belső (erősségeket, gyengeségeket), a főbb külső tényezőket (lehetőségeket és veszélyeket). Belső tényezőnek tekinthetők a terv végrehajtóinak felelősségében befolyásolható tényezők, külső tényezők azon kívül állnak.
forrás:
Területi Kohéziós Kézikönyv
Területfejlesztés
Szabályozási Keretterv
Az a fővárosi településrendezési terv, amely a főváros közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek, valamint a környezet elemeinek védelmével kapcsolatos általános követelményeket megállapító fővárosi építési keretszabályzatot térképen, rajzi formában ábrázolja.(rendelettel jóváhagyandó munkarész).
forrás:
1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről
Településfejlesztés
Szabályozási terv
Az a településrendezési terv, amely a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket megállapító építési előírásokat térképen, rajz formájában ábrázolja. (rendelettel jóváhagyandó munkarész).
forrás:
1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről
Településfejlesztés
Szakpolitikák
A különböző ágazatok (jellemzően, de nem feltétlenül minisztériumok) közép vagy hosszú távra kidolgozott stratégiai dokumentuma az adott ágazat, szakterület szándékolt fejlesztési irányairól, koncepcionális jellegű elképzeléseiről.
forrás:
Területi Kohéziós Kézikönyv
Területfejlesztés
Széleróziónak kitett terület
Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelyben a szélerózió káros hatásával szemben kevésbé ellenálló fizikai talajféleségekkel (különösen a homok, homokos vályog, tőzeg, kotu) jellemezhető területek találhatók.
forrás:
2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről
Területrendezés
Szinergia
A szinergia azt a koncentrált elhelyezkedésből fakadó előnyt jelenti, ami által egy rendszer elemeinek működése hatékonyabbá válik, mivel egyesített erejük nagyobb lesz, mint az egyes részek egyszerű összege. A szinergia fogalma matematikai nyelven kifejezve 2+2>4.
forrás:
Regionális Tudományi Tanulmányok, 2005: Regionális tudományi kislexikon
Területfejlesztés
Szőlő termőhelyi kataszteri terület
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt övezet, amelybe a szőlő termőhelyi kataszteri I. osztályú területek tartoznak, a lehatárolás célja a Balatoni Borvidéki Régió minőségi szőlő- és bortermőterületeinek védelmét szolgáló szabályozás érvényesítése.
forrás:
2000. évi CXII törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításról
Területrendezés
Szubszidiaritás
A szubszidiaritás elve szerint minden döntést azon a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol az optimális informáltság, a döntési felelősség és a döntések hatásainak következményei a legjobban láthatók és érvényesíthetők. Eszerint a Közösségre csak azokat a jogköröket ruházzák át, amelyeket hatékonyabban lehet közösségi szinten gyakorolni, mint a függetlenül eljáró tagállamok vagy a régiók útján.
forrás:
EU regionális politika
Szuburbanizáció
A népesség és tevékenységek (ipar, szolgáltatások) városközpontból a város környéki településekre történő költözésének folyamata. Leghangsúlyosabban a népesség központból való kiáramlása jelentkezik, de a gazdasági funkciók esetében is megfigyelhető e folyamat. Magyarországon a legerőteljesebb szuburbanizációs folyamat Budapest térségében jelentkezik. A szuburbanizáció folyamatát a növekedés (a teljes népesség növekedése), valamint a városok belső szerkezetének struktúraváltása gerjeszti. A nagyvárosok számos lakója már nem ugyanabban a városi térben él és dolgozik, inkább az agglomerációban lakást választja és munkahelyére máshova ingázik. A szuburbiák olyan lakott területek, amelyek vagy egy város külső peremén, vagy a város közigazgatási határán kívül, vagy a konurbáció külső elemein helyezkednek el. A szuburbanizációs folyamatot gyakran összemossák az koordinálatlan városnövekedéssel, különösen, ha előkerül a közlekedési problémák növekedésének, valamint a természeti tájak és erőforrások tönkretételének kérdése.
Lásd még: Elővárosi térségek, Városi szétterülés
forrás:
97/2005 (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról (OTK)
Spatial development glossary European Conference of Ministers responsible for Spatial/Regional Planning (CEMAT)
Településfejlesztés