Fogalomtár

A területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény felhatalmazása alapján az Országgyűlés által kijelölt fejlesztési térségtípus. A koncentráció, a szubszidiaritás és decentralizáció, valamint az integrált fejlesztés elveit érvényesítve országosan kiemelt olyan térség lehet, amely hangsúlyos fejlesztése országos érdek, kiemelt kezelése régiókon átnyúló, illetve a régiók feladatkörét meghaladó feladat, és amelynek fejlesztése a speciális, többgyökerű megoldandó problématerületek miatt, komplex ágazatközi együttműködést igényel. Az OTK országosan kiemelt térségként kezeli a budapesti agglomerációt, a Balatontérséget, és a Tisza-térséget.

 

forrás:

A helyi építési szabályzatban megállapított építési övezetek, illetőleg övezetek területi lehatárolását - a település ingatlan-nyilvántartási térképének másolatán - tartalmazó terv, amely a szabályzat mellékletét képezi (rendelettel jóváhagyandó munkarész).  A tervezés időszakában 20 000 fő lakosságszámot meghaladó települések esetében, amennyiben a helyi építési szabályzat mellékleteként nem készül szabályozási terv is, az egyes építési övezetek, övezetek területi lehatárolását övezeti tervlapon ábrázolni kell.

 

forrás:

A periférikus régiók olyan területek, amelyek távol fekszenek a fő városi és gazdasági központoktól, akár egy államon, akár Európán belül. A periférikus régiók általában alacsonyabb gazdasági potenciállal és rosszabb elérhetőséggel rendelkeznek, mint központi társaik. A területfejlesztési politikák különös figyelmet fordítanak a periférikus régiókra.

 

forrás:

Spatial development glossary  European Conference of Ministers responsible for Spatial/Regional Planning  (CEMAT)

A policentrikus területi szerkezet a településrendszer morfológiájára utal. Feltételezi, hogy az azonos méretű városi agglomerációk többsége a településhierarchia különböző szintjein helyezkedik el, ellentétben azokkal az esetekkel, amikor egy nagyvárosi központ dominál minden szintet és még a közbenső szintek jelenlétét is kizárja. A policentrikus területi szerkezet és területfejlesztés elve különböző földrajzi léptékben alkalmazható, az európaitól a regionális szintig. A policentrikus területfejlesztés fogalmát a területfejlesztési politikákról szóló európai vitába először az Európai Területfejlesztési Perspektívák dokumentum (ESDP) vezette be, majd ezt átvette a Guiding Principles is. A településrendszerek policentrikussága kedvez a fenntartható területi fejlődésnek, valamint a területi egyenlőtlenségek csökkentésének.

Fontos szempont a többközpontúság kapcsán, hogy különböző léptékekben érvényes:

Cselekvési terv, mely a fejlesztés eszközeinek paramétereit rögzíti: az egyes beavatkozásokat (melyeket legtöbbször ún. prioritásokba rendez), az egyes beavatkozások célját, tartalmát, célcsoportját, erőforrásigényét, felelősét, ütemezését.

 

forrás:

Területi Kohéziós Kézikönyv

Összehangolt eszközöknek helyzetértékelés alapján meghatározott célrendszer által kijelölt rendszere. Maga a program tulajdonképpen egy terv és egy fejlesztési költségvetés együttese, mely az uniós támogatások, és a kapcsolódó nemzeti hozzájárulások felhasználását szabályozza. Lényeges eleme, hogy nem éves, hanem hosszabb távú tervezésen alapul, kapcsolódva ahhoz, hogy 1988 óta az EU költségvetését, a strukturális és (1993-tól a) kohéziós alapokból folyósított támogatásokat programozási periódusokra határozzák meg. A programozás alapvető funkciója tehát, hogy vezérfonala legyen az adott periódus EU támogatási politikájának.

 

forrás:

A nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, az iráni Ramsarban, 1971. február 2-án elfogadott Egyezmény és annak módosításai alapján kihirdetett területek. Magyarország 1979-ben csatlakozott az egyezményhez, és jelenleg 23 nemzetközi jelentőségű vizes élő hellyel rendelkezik, melyek összterülete 179 958 hektár.

 

forrás:

97/2005 (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról (OTK)

Átfogó értelemben területegységre vetített fejlesztési elképzelések összessége, meghatározott térség fejlesztését célul kitűző tevékenységek tervezésének és megvalósításának összessége. Szűkebb értelemben a hazánk tervezési-statisztikai régióit érintő fejlesztési tevékenységet jelöli, az itt rendelkezésre álló források felhasználását meghatározó regionális operatív programok (ROROP vagy RTORTORTOP) tervezését és végrehajtását.

 

forrás:

Területi Kohéziós Kézikönyv

A régiók szintjén zajló társadalmi és gazdasági szerveződés erősödése, amely e térségekben soktényezős társadalmi-gazdasági összefonódást, s így kohéziót hoz létre. A folyamat erősítheti a régió politikai, társadalmi, gazdasági szervezetei és lakossága körében a régióhoz való kötödést, a regionális identitás kialakulását, erősödését. A területfejlesztésben fontos cél egy-egy régión belül a kohézió erősítése a régió minél harmonikusabb területi rendszerének kialakulása végett.

 

forrás: