Fogalomtár

A területfejlesztési politikai tervezés és a végrehajtás során érvényesítendő, elsősorban módszertani jellegű elvek. A horizontális szempontoktól eltérően érvényesítésük nem fogalmazható meg önálló horizontális célként.

 

forrás:

A területfejlesztési projektek olyan köztestületek által létrehozott és irányított projektek, melyek különböző szinteken pozitívan járulnak hozzá a területi fejlődéshez. A területfejlesztési projektek magukban foglalhatják az infrastruktúrafejlesztéssel foglalkozó munkálatokat, az egyes területek gazdasági fejlesztésének elősegítését, városrehabilitációs intézkedéseket, a sérült ökoszisztémák helyreállítását stb. Általában a területfejlesztési projektek az átfogóbb területfejlesztési stratégiák elemei. Míg egyes területfejlesztési stratégiák felülről irányítottak (top-down) és többnyire hatóságokat vonnak be, addig mások inkább alulról szerveződőek (bottom-up) és nagy arányban bevonják a civil társadalmat, valamint a magánérdekeket (például a köz- és magánszféra együttműködései).

 

forrás:

Spatial development glossary  European Conference of Ministers responsible for Spatial/Regional Planning  (CEMAT)

Az 1996. évi XXI. tv. a területfejlesztésről és területrendezésről a területfejlesztési koncepciót és programot azonosítja területfejlesztési tervdokumentum-típusokként. A jogi kategóriákon túlmenően, jelen kézikönyvben, területfejlesztési tervekként kezeljük az uniós forrásból finanszírozott regionális és a határ menti térségekre vonatkozó operatív programokat is. A területfejlesztési tervek elsősorban a környezeti, társadalmi, gazdasági struktúrák kívánatos jövőjével, térszerkezetükkel, és az ehhez vezető lépésekkel foglalkoznak. A területrendezési tervektől eltérően nem határoznak meg pontos területi lehatárolást, az épített környezet lehetséges műszaki-fizikai paramétereit.

 

forrás:

Területi Kohéziós Kézikönyv

Az OTK-ban a térhasználat részeként értelmezett kifejezés. Az ország területének felhasználási kategóriáit jelöli. Elsősorban a települések nem lakott területeinek használatára vonatkozik, a jellemző gazdasági ágazatok szerint tipizál. Az agrárágazaton belüli tipizálása általában kisebb felbontású, mint a földhasznosításé (ez alól csak bizonyos tematikus jellegű területhasználati tipizálás lehet kivétel), de szerepel benne külön szántóföldi művelési, gyep- és legelőgazdálkodási, erdőgazdálkodási, valamint bányászati, ipari, közlekedési kategória.

 

forrás:

Az Európai Unió területi menetrendje 2007 májusában került elfogadásra a területfejlesztésért felelős miniszterek közös vállalásaként. A dokumentumban kijelölésre kerültek az új európai területfejlesztési irányelvek, melyek egy, a területi sokféleségre épülő, erősebb európai versenyképesség célját szolgáló fejlesztéspolitikát irányoznak elő. A végrehajtásért az aláíró miniszterek és – a tagállamok felkérése alapján – az Európai Bizottság a felelős.

 

forrás:

Területi Kohéziós Kézikönyv

Az OTK egy-egy konkrét térségre, vagy térségtípusra irányuló céljai, melyek az érintett területek fejlesztésén keresztül közvetve befolyásolják az ország területi rendszerét. E célok bizonyos átfogó célok elemeire épülnek, egyúttal azok elérését segítik középtávon.

 

forrás:

Területi fejlesztés alatt azt a folyamatot értjük, amin keresztül az emberi társadalmak által lakott területek földrajzi adottságai fokozatosan átformálódnak. Ez jelenti a fizikai alkotóelemeket (infrastruktúra, táj- és városkép, stb.), de ugyanúgy a területi struktúrát, vagy a településmintákat is, pl. a népesség és emberi tevékenység földrajzi eloszlása, különösen a városok mérete szerint és a közöttük lévő kapcsolatok tekintetében. A területi fejlesztés egy átfogó fogalom, amit a közpolitikák egyik célkitűzéseként is használnak („területi fejlesztési politika”). Ez az átfogó karakter abból ered, hogy nem csak az adott régió gazdasági növekedése a cél, hanem a gazdasági, társadalmi, környezeti és kulturális értelemben vett fenntarthatósága is. Ezért a területfejlesztésnek van egy magas minőségi dimenziója, ami a közpolitikák megfogalmazásában és végrehajtásában is jelentős koherenciát követel meg. Ez jól kifejezi a jelenlegi európai körülményeket, amit az alacsony növekedési ráták és jelentős regionális különbségek jellemeznek. Míg a világháború utáni évtizedek erős növekedési periódusában a területre vonatkozó közpolitikák legfontosabb feladata a növekedési folyamat irányítása volt a területhasználat szabályozásán, az infrastruktúra biztosításán és a beruházások vonzását célzó ösztönzőkön keresztül (a kapcsolódó politikai fogalmak a „területi tervezés”, “aménagement du territoire”, “Raumordnung”, “Ordenación del territorio” stb. voltak), addig a terület fejlesztése egy általános prioritássá vált a foglalkoztatás és szolgáltatások biztosítása, valamint a területi különbségek csökkentése érdekében.

 

forrás:

Spatial development glossary  European Conference of Ministers responsible for Spatial/Regional Planning  (CEMAT)

A területi kohézió fogalma a Guiding Principles és az ESDP által meghatározott területi fejlődés átfogó célkitűzése. Bár tartalmazzák a legmagasabb szintű hivatalos dokumentumok, a területi kohézió fogalma mindezidáig nem határozták meg hivatalosan. Általában csak, mint a társadalmi és gazdasági kohézió célkitűzések kiegészítőjeként van megemlítve, és célja az egész terület harmonikus és homogén fejlődésének elősegítése. Széles körű megegyezés van arról a tényről, hogy a területi kohézió egy többdimenziós fogalom, ami legalább három összetevőből áll:

Felismerték, hogy minden terület rendelkezik egyedi potenciálokkal (vagy tőkével), ami különbözik más területekétől és ami olyan tényezők sokasága által meghatározott, mint a terület földrajzi helyzete, mérete, adottságai, olyan tényezőkkel együtt, mint a termelés és infrastruktúra, éghajlat, természeti erőforrások, életminőség és környezetminőség, vagy a városok agglomerációs gazdasága, üzleti inkubátorházak, ipari körzetek, vagy más, a tranzakciós költségeket csökkentő üzleti hálózatok. Más összetevőknek erősebb társadalmi és kulturális jellege van, ide tartoznak az olyan tényezők, mint a hagyományok, megállapodások, informális szabályok, amelyek megengedik, hogy a gazdasági szereplők együtt dolgozzanak bizonytalan környezetben, szolidaritás és kölcsönös támogatás. A területi potenciál fogalma egy kevésbé kézzelfogható dimenziót is magában foglal, ezek az intézmények kombinációinak kimeneteléhez, a szabályozásokhoz, gyakorlatokhoz, szereplőkhöz kapcsolódnak, csakúgy, mint a gyártókhoz, kutatókhoz, döntéshozókhoz, ez egy bizonyos kreativitást és innovációt tesznek lehetővé. A területi potenciál (vagy tőke) fogalma megalapozza azokat a belső növekedési elméleteket és stratégiákat, amiket a ’70-es évektől kezdve alakítottak ki és alkalmaztak, reagálva ezzel az instabilitásra és a külső tényezők negatív hatásaira, amik munkanélküliséget, üzletek bezárását, vagy áttelepülését okozták. Az elmúlt években a területi potenciál fogalma újra aktuálissá vált főleg az Európai Unión belüli nemzetközi és régiók közötti növekvő verseny, valamint a felgyorsuló globalizáció miatt.

 

forrás:

Spatial development glossary  European Conference of Ministers responsible for Spatial/Regional Planning  (CEMAT)