Fogalomtár
Területi terv
A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program, valamint a területrendezési terv együttes megnevezése.
forrás:
218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól
Területrendezés
Területi tervezés
A területi tervezés a tervezésen belül helyezhető el, sajátosságaként a más szakpolitikák tervezési tevékenységéhez képest a területi (térbeli) dimenzió megjelenése emelhető ki. Részei a regionális (országos) tervezés és a településtervezés. Maga a területi tervezés a stratégiai tervezési ciklus egészének (helyzetértékelés, jövőkép-alkotás, cél- és prioritás-meghatározás, stratégiai és operatív tervezési lépések, visszacsatolás, értékelés, monitoring) a térség/település jövőbeni útjának, integrált rendszerként való továbbfejlesztésének meghatározásában való felhasználása. A tervezés során integráltan kezelendő a térség/település, mint társadalmi, gazdasági entitás; illetve ezek fizikai kerete. A területiség, mint dimenzió, a különböző szakpolitikai (ágazati) tervezésekben is megjelenik, azonban a területi tervezés során a térbeliség (mint a társadalom, gazdaság, környezet térségenként szerveződő rendszere) a meghatározó, az elsődleges szempont. A tervezési tevékenység során kialakítandó céloknak, feladatoknak tükrözniük kell a térségi/települési közösség akaratát; a lakosságot tájékoztatni kell a fejlesztés résztvevőinek döntéseiről, a tervezési folyamat konkrét lépéseiről.
forrás:
1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról
Területfejlesztés
Területrendezés
Az országra, illetve térségeire kiterjedően a területfelhasználás rendjének és a területhasználat szabályainak megállapítása, e körben:
-
az erőforrások feltárása, a táj terhelése és terhelhetősége meghatározása, ezek együttes értékelése, előrejelzések készítése
-
a területi adottságok célszerű hasznosítási javaslatainak kidolgozása
-
a fejlesztési koncepciók és programok térbeli, műszaki-fizikai rendszerének meghatározása
-
nemzetközi együttműködés és szerződés keretében az európai és határmenti területrendezési tevékenység összehangolása
forrás:
1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
Területfejlesztés
Területrendezés
Területrendezési Terv
Az ország, illetve egyes térségek nagytávlatú műszaki-fizikai szerkezetét meghatározó és befolyásoló tervdokumentum, amely biztosítja a területi adottságok és erőforrások hosszú távú hasznosítását és védelmét, az ökológiai elvek érvényesítését, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését és a területfelhasználás rendszerét, optimális hosszú távú területi szerkezetét.
forrás:
1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
Területfejlesztés
Területrendezés
Területrendszer, területi rendszer
A különböző természeti, társadalmi, gazdasági objektumok (térelemek) különböző szervezett rendszereinek térbeli együttes megjelenése, egy adott területen történő egymáshoz kapcsolódása, komplex rendszere. Adott térség, területegység (régió, megye, kistérség stb.) és az ezt alkotó környezeti/társadalmi/gazdasági alrendszerek, illetve ezek kapcsolatainak összessége. A területfejlesztés területi rendszernek tekinti a funkcionális mikro- és kistérségek, agglomerációk társadalmi/gazdasági/politikai/környezeti elemeinek egy területegységen belüli kapcsolatrendszerét is. A területi rendszer harmonikus fejlődésének kritériuma, hogy az országos szint alatti területi szinteken való szerveződés minél nagyobb teret kapjon a közeljövőben (összefüggésben a regionalizmus, decentralizáció célkitűzéseivel).
forrás:
1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról
Területfejlesztés
Tervezés
Általánosságban a jövő tudatos alakításának eszköze, olyan jövőorientált gondolkodásmód, melynek során a tervezők tudományos és módszertani ismeretek alapján szervezik meg a cselekvéseket és a megvalósítást. A tervezés kifejezést a koncepció során olyan tevékenységek és ezek eredményeként létrejött dokumentumok esetében használjuk, amelyek egy tervezési folyamatra, több részből álló (helyzetértékelés, jövőképalkotás, cél- és prioritás-meghatározás, stratégiaalkotás, operatív programok kialakítása stb.) írott dokumentum(ok) kialakítására vonatkoznak.
forrás:
1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról
Területfejlesztés
Tervszerződés
A Kormány és régiók közötti szerződéses megállapodás, mely biztosítja a regionális programok és ágazati tervek összhangjának finanszírozási oldalát, gyakorlati megvalósítását. A tervszerződés - a regionális program alapján, tekintettel az ágazati fejlesztési tervekre - több évre előre rögzíti, hogy az adott régió a költségvetésből számára milyen fejlesztési területekre, célokra, milyen tárcától származó és mekkora nagyságrendű forrásokat fordíthat. Ez által megvalósulhat a régiók folytonosságon alapuló fejlesztésfinanszírozása.
forrás:
1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról
Területfejlesztés
Többsebességes Európa
A koncepció kialakítását az indokolta, hogy a tapasztalatok szerint az Európai Unió tagállamai az integráció elmélyítésében különböző mértékben készek és képesek részt venni. A többsebességes Európa elve szerint a felkészültebb tagállamok korábban érhetik el az integráció magasabb fokát, mint a kevésbé felkészültek.
forrás:
EU regionális politika
Tómeder
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt övezet, amely a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekben elfogadott szabályozási partvonal által meghatározott meder területe.
forrás:
2000. évi CXII törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításról
Területrendezés
Történelmi sportterület
1914. előtt sportolási célra használt terület.
forrás:
2011. évi LXXXVIII tv. a Budapesti agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV törvény módosításáról
Területrendezés
Történeti települési terület
Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a védendő területegységek – különösen a történeti településközpontok, a történeti kertek, a jelentős régészeti lelőhelyek, az országos és helyi védelem alatt álló területek, valamint ezek környezete, védőövezetei – tartoznak.
forrás:
2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről
Területrendezés
Transzeurópai Hálózatok (TEN)
A közlekedés, a távközlés és az energia hálózatának széles körű, határokon átnyúló fejlesztését szolgáló programot a Maastrichti Szerződés hozta létre. Elsődleges cél a már működő, nemzeti hálózatok összekapcsolása, nagyobb hálózatba szervezése, a hiányzó szakaszok pótlása, a periférián található régiók bevonása, ezzel a szolgáltatások olcsóbbá és biztonságosabbá tétele. Fontos a közösségi hálózatok további kiterjesztése Közép- és Kelet-Európa, valamint a mediterrán térség felé.
forrás:
Területfejlesztés
Turisztikai fejlesztési terület
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt övezet, sajátos szabályozási előírásokkal, jelentős zöldfelületekkel rendelkező terület, amely a szabadidő-eltöltés lehetőségeit bővítő, a szezon hosszabbítását szolgáló, nagy helyigényű beruházások célterületeként a turizmus minőségi fejlesztésének területi feltételeit biztosítja.
forrás:
2000. évi CXII törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításról
Területrendezés
URBAN
A négy közösségi kezdeményezés egyike, amely a válsággal küzdő városok gazdasági és társadalmi regenerálását célozza.
forrás:
EU regionális politika
Urbanizáció (urbanizáltság)
(1) Mennyiségi ismérv: városodás (városodottság) - a városok és városlakók számának, arányának növekedésének folyamata (állapota) (2) Minőségi ismérv: városiasodás (városiasodottság) - a városokra jellemző városkép, életforma, fogyasztási szokások terjedésének folyamata (elterjedtsége).
forrás:
97/2005 (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról (OTK)
Településfejlesztés
Településrendezés
Területfejlesztés
Területrendezés
Üzleti park
Az üzleti park vagy üzleti célú telephely olyan terület, ahol több iroda és kereskedelmi célú épület csoportosul egy helyen. Az üzleti parkok a tercier szektor tevékenységeit tömörítik és különböznek az ipari parkoktól (termelő tevékenységek) vagy technológiai parkoktól (kutatási és technológia- fejlesztési tevékenységek). Az üzleti parkok általában szuburbán területeken helyezkednek el a nagyvárosi úthálózat legelérhetőbb pontjain.
forrás:
Spatial development glossary European Conference of Ministers responsible for Spatial/Regional Planning (CEMAT)
Településfejlesztés
Város-vidék partnerségek
A város-vidék kölcsönhatások területen átnyúló kapcsolatként (úgy, mint az emberek, javak, pénz, információ és hulladékok áramlása), valamint szektorok közötti kapcsolatként határozhatjuk meg (például a mezőgazdaság, a szolgáltatások és az ipar között). Tágan értelmezve beletartoznak olyan „rurális” tevékenységek is, melyek a városi központokban találhatóak (mint a városi mezőgazdaság), és a gyakran „urbánus”-nak minősített tevékenységek is (mint az ipar és a szolgáltatások), melyek a vidékies településeken találhatók. Az elmúlt évtizedekben a város-vidéki interakciók Európa-szerte intenzívebbé váltak, ez megnyilvánul az ingázásban, a rekreációs és szabadidős tevékenységekben, a korábbi városlakók vidéki területeken való letelepedésében, a hivatalosan városi funkciók és tevékenységek vidéki területeken való elhelyezkedésében, stb. Más szóval a városok urbánus hatása a vidéki területekre megnövekedett. A vidék-város kapcsolatok fontosak a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés megvalósításában, valamint a kevésbé vonzó vidéki régiók sebezhetőségének csökkentésében. A város-vidék kölcsönhatások gyakran kritikus hatásokkal járnak a természeti erőforrások használatára és kezelésére, különösen a peremvárosi érintkezési felületen. A harmonikus területi fejlődés elősegítése érdekében a városi és vidéki közösségek között város-vidék partnerségek jönnek létre (általában a helyi hatóságok alakítják, de a civil szervezeteket és civil társadalmat is gyakran bevonják), melyek célja a szolgáltatások biztosítása, a természeti és környezeti erőforrások védelme, a rendszeres kapcsolat támogatása a városi és vidéki közösségek között, gazdasági szinergiák fejlesztése stb.
forrás:
Spatial development glossary European Conference of Ministers responsible for Spatial/Regional Planning (CEMAT)
Területfejlesztés
Vidékfejlesztés
Városépítészei tervezés (Városi dizájn)
A városépítészeti tervezés a várostervezés egy hagyományos ága, ami akkor volt különösen divatban, amikor a várostervezés alapvetően az építési tervek létrehozásában nyilvánult meg. A városépítészeti tervezést az új városok tervezésében is nagymértékben alkalmazták, felölelve egész városok elrendezésének kérdését. Legújabban a fókusza a közösségi terek tervezésére helyeződött, beleértve az olyan terek összességét, amik a nagyközönség által nap, mint nap szabadon használhatóak, különösen az utcák és parkok. A közösségi terek tervezése, kivitelezése és irányítása több tudományág hozzájárulását (mérnöki tudomány, ökológia, helyi történelem, közlekedéstervezés, építészet stb.), illetve az érintettek különböző szintjeivel való konzultációkat és tárgyalásokat igényli.
forrás:
Spatial development glossary European Conference of Ministers responsible for Spatial/Regional Planning (CEMAT)
Településfejlesztés
Városfejlesztés
A területfejlesztéshez hasonlóan a városfejlesztés értelmezhető úgy is, mint az egyes (városi) területek vagy a terület fejlesztéséhez hozzájáruló különböző tevékenységek fejlődése. A városfejlesztés támogatása a városok vagy városi területek különböző gazdasági, társadalmi, környezeti és kulturális lehetőségeinek erősítését szolgáló tevékenységet jelöl.
forrás:
Spatial development glossary European Conference of Ministers responsible for Spatial/Regional Planning (CEMAT)
Településfejlesztés
Területfejlesztés
Városgazdálkodás
A területfejlesztési politikák általános összefüggésében a városgazdálkodás egy sor helyi vagy nagyvárosi szinten kialakított és alkalmazott közpolitikát foglal magába, melyek olyan széles körű területeket fednek le, mint például a területhasználati tervezés, közlekedés, lakásügy, városmegújítás és felhagyott, vagy barnamezős területek átalakítása, környezetvédelem, hulladékgazdálkodás, energia-, és vízellátás, szolgáltatások és létesítmények biztosítása, gazdaságfejlesztés, társadalmi kohézió és integráció, a kulturális örökség védelme és erősítése, kulturális tevékenységek ösztönzése és fejlesztése stb. A legfontosabb európai városi kihívások közé tartoznak az egyre növekvő mértékű összefonódások a depriváció, az alacsony jövedelem, a munkanélküliség, az alacsony oktatási és képzettségi szint, a szubsztandard lakások és nem megfelelő városszerkezet és létesítmények, a koordinálatlan városnövekedés folyamatai stb. között. A városoknak maguknak is erősíteniük szükséges a versenyképességüket és arculatukat a magas gazdasági hozzáadott értékkel rendelkező funkciók fejlesztése és a befektetések vonzása érdekében. A városgazdálkodás kiemelt feladata a leromló belső-városi területek és problémás szuburbán területek revitalizációja nem csak a fizikai és környezeti jellemzőket megcélozva, hanem a lakosok gazdasági és társadalmi erőforrásait is, valamint társadalmi és kulturális integrációjukat. A városgazdálkodási politikák alapvető elemei azok a megközelítések, amelyek a lakásellátottság biztosításának és növelésének érvényesítését szolgálják az integráltabb területalapú participatív regenerációs programok során.
forrás:
Spatial development glossary European Conference of Ministers responsible for Spatial/Regional Planning (CEMAT)
Településfejlesztés
Területfejlesztés