Fogalomtár
Táj (földrajzi)
(1)Tudományos értelemben jellemzően a természeti környezettel foglalkozó tudományok (természetföldrajz, (táj)ökológia, erdészet, vagy akár a tájföldrajz, regionális földrajz) által használatos térbeli alapkategória: a földfelszín azon darabja, amely a tájalkotó tényezők kölcsönhatásainak eredményeképp vizuálisan is elkülöníthető sajátos arculattal rendelkezik. A táj egyik legjellemzőbb tulajdonsága az egyediség és a határok átmenetisége. Az antropogén tevékenység által gyökeresen átformált tájakra bevezették a kultúrtáj fogalmát. (2) A táj az ember által érzékelt terület, amelynek jellege természeti tényezők és/vagy emberi tevékenységek hatása és kölcsönhatása eredményeként alakult ki. Lásd még: Tájtervezés, Tájpolitikák
forrás:
97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról
Vidékfejlesztés
Tájhasznosítás
A táj által kínált erőforrások (talaj, ásványkincsek, energia, esztétikai érték, tevékenységek elhelyezése) helyi társadalom általi használata.
forrás:
97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról
Vidékfejlesztés
Tájökológia
A tájakat, mint területen szerveződő egyedi ökoszisztémákat, ezek anyag és energiaáramlásait területi szemlélettel vizsgáló, tervezés során felhasználható térkategóriákat képző (pl. ökológia folyosó, gát) tudomány.
forrás:
97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról
Vidékfejlesztés
Tájökológiai szempontok
A tájökológia szempontokat érvényesítő tervezésben megjelennek a tájökológia által használt térkategóriák (pl. ökológiai folyosók; ökológiai gátak; vízgyűjtők; mint az anyag és energiaáramlás és körforgás alapegységei; táji ökorendszer, mozaikos tájhasználati mozaikok, szigetek) és ezek rendszerei. A tájökológiai szemléletű tervezés figyelemmel van a tervezés tárgyát képező területi rendszerek által érintett táji rendszerekre: olyan megközelítéseket alkalmaz, melyekben a természeti tényezők által meghatározott táji rendszerek meghatározzák a társadalmi és gazdasági folyamatok lehetőségeit, illetve levezeti azok táji rendszerre gyakorolt hatásait. A területi alrendszereket tájalkotó tényezőként kezeli.
forrás:
97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról
Vidékfejlesztés
Tájpolitikák
Az Európai Tájegyezmény szerint “a tájpolitika az olyan általános elvek, stratégiák és iránymutatások kinyilvánítása, melyek lehetővé teszik a tájak védelmét, kezelését és tervezését szolgáló különös intézkedések meghozatalát a kompetens hatóságok által”. Ezen általános megfogalmazás alatt többféle tájpolitikát azonosíthatunk:
- Az Európai Tájegyezmény szerint:
- „A tájvédelem olyan tevékenységek összessége, amelyek a táj alapvető vagy jellegzetes vonásait hivatottak megőrizni és fenntartani, ami alatt a táj természetes tagoltságából és/vagy az emberi tevékenységből eredő, örökségként számon tartott érték értendő.- A tájgazdálkodás olyan tevékenységet jelöl, ami a fenntartható fejlődéssel összhangban biztosítja a táj rendszeres fenntartását abból a célból, hogy irányítsa és összehangolja azokat a változásokat, amelyek a társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatokból erednek.
- A tájtervezés egy erélyes és jövőorientált tevékenység, mely a tájak hangsúlyozását, helyreállítását és kialakítását célozza.
- A „Guiding Principles” szerint: „A területfejlesztési politika hozzájárulhat a táj védelméhez, kezeléséhez és fejlesztéséhez a megfelelő intézkedések meghozatalával, különösen a különféle ágazati politikák közötti jobb kölcsönhatások szervezésével, tekintettel azok területi hatásaira.” Valószínűleg ezen intézkedések számos típusa hozzájárul ehhez a célhoz, például a tájak fejlesztésének a területi tervezésbe, valamint az ágazati politikákba történő integrálása, a táj vizsgálata és általános értékelése, az integrált politikák végrehajtása, a táj fejlesztésének és védelmének figyelembe vétele a nemzetközi programokban, a határmenti és transznacionális együttműködés terén, az emberek, magán szervezetek és területi hatóságok tudatosságának erősítése a tájak értékéről, valamint a tájfejlesztés erősebb integrációja a képzési programokba.
Lásd még: Táj, Tájtervezés
forrás:
Spatial development glossary European Conference of Ministers responsible for Spatial/Regional Planning (CEMAT)
Területfejlesztés
Tájtervezés
A tájtervezés egy olyan tevékenység, mely mind a közszféra, mind a magánszféra szakértőit bevonja és célja a különböző léptékű tájak kialakítása, megőrzése, fejlesztése és helyreállítása a zöld utaktól és közparkoktól egészen az olyan nagy kiterjedésű területekig, mint például az erdők, nagy kiterjedésű vadonok. A tájtervezés célja továbbá az olyan sérült tájak rehabilitációja, mint például a bányák vagy hulladéklerakók területe. A tájtervezés körébe tartozik számos szakismeret, például a tájépítészet és tájtervezés, természetvédelem, növényismeret, ökológia, talajtan, hidrológia, kultúrtájak stb. Az Európai Tájegyezmény rendelkezései fontos útmutatásként szolgálnak a tájtervezés tartalmára és eljárásaira nézve.
Lásd még: Táj, Tájpolitikák.
forrás:
Spatial development glossary European Conference of Ministers responsible for Spatial/Regional Planning (CEMAT)
Területfejlesztés
Tanya
Meghatározóan alföldi térségeinkre jellemző külterületi szórványtelepülés, a lakófunkció mellett hagyományosan jelentős mezőgazdasági szereppel, illetve egyre erősödően turisztikai, rekreációs funkcióval.
forrás.
97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról
Vidékfejlesztés
Távmunka
Infokommunikációs technológiákra épülő otthoni foglalkoztatási forma (e-munka). A területfejlesztés és a fenntartható térségfejlődés szempontjából fontos foglalkoztatási forma, me ly nem csak bizonyos társadalmi csoportok (elsősorban az elsődleges munkaerőpiacról kiszoruló csoportok), hanem speciális térségek (aprófalvak) foglalkoztatási problémáinak felszámolását szolgálja.
forrás:
97/2005 (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról (OTK)
Területfejlesztés
Távvezeték felhasítási pontja
Egy meglévő átviteli hálózati távvezeték azon pontja, ahová egy új átviteli hálózati távvezetékszakasz olyan módon kapcsolódik, hogy a meglévő távvezetéki kapcsolatot megbontja és annak két eredeti végpontja között a közvetlen villamos kapcsolat megváltozik.
forrás:
2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről
Területrendezés
Technológiai kockázat / Technológiai veszély
A technológiai kockázat szükségszerűen emberi tevékenységhez kapcsolódik a feldolgozóipar, energia-előállítás, közlekedés, épületek, közmunkák stb. területein. Az ipari, nukleáris, bányászati, és földfelszín alatti tevékenységekből származó, a veszélyes anyagok szállításából (szárazföldön, folyón, vagy tengeren) származó kockázatok, vagy a gátszakadás kockázata mind a legfontosabb technológiai kockázatok közé tartoznak. A technológiai kockázatok megelőzése, melynek célja a technológiai veszélyek előfordulásainak, illetve lehetséges hatásainak csökkentése elő van írva a megfelelő nemzeti törvények között. Ez magában foglalhatja a területfejlesztési politikákhoz tartozó intézkedéseket is, különösen a területhasználati politika vonatkozásában.
forrás:
Spatial development glossary European Conference of Ministers responsible for Spatial/Regional Planning (CEMAT)
Területfejlesztés
Technopolisz / Technológiai központ / Technológiai park / Tudományos park
A technopolisz (más néven technológiai központ, technológiai park, vagy tudományos park) egy olyan területre vonatkozik, ahol számos magán-, és közösségi jellegű K+F tevékenység, technológiai fejlesztés, technológia-transzfer, felsőfokú tudományos oktatás, high-tech ipari tevékenységek és szolgáltatások stb. koncentrálódnak. A technopoliszok számos esetben egy vagy több specializált high-tech vállalati klasztert, inkubátorházakat, üzleti és innovációs központokat, tanácsadó klasztereket foglalnak magukba. A technopoliszokat kormányzó alapelvek a különböző jelenlevő érintettek (vállalatok, K+F tevékenység, inkubátorházak, szolgáltatások stb.) közötti szinergiák fejlesztése; a területen elhelyezendő tevékenységek kiválasztása (például a raktárépületek és szennyező ipari tevékenységek felszámolása); a hatóságok támogatásának ösztönzése (terület megszerzésének és fejlesztésének elősegítése, kutató-, és oktató tevékenység támogatása stb.); és végül egy egyedülálló munkakörnyezethez való hozzáférés, ami a területen jelenlévő vállalkozások és szervezetek arculata szempontjából is fontos.
forrás:
Spatial development glossary European Conference of Ministers responsible for Spatial/Regional Planning (CEMAT)
Településfejlesztés
Településrendezés
Területfejlesztés
Településfejlesztés
A településpolitikai elképzelések folyamatos, gyakorlati megvalósítására, a település "állóeszközállományának" bővítésére, korszerűsítésére, a települési értékek megőrzésére és helyreállítására irányuló tudatos és spontán (önérdekű) tevékenységek összessége, amelyek alanya az önkormányzat, az állam illetve bármely beruházó (lakosság, vállalkozók) lehet.
forrás:
1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
Településfejlesztés
Településfejlesztési Koncepció
Településrendezési eszköz. A fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe.
forrás:
1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről
Településfejlesztés
Települési térség
Országos területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a települési területek közül a település belterülete, valamint az ahhoz csatlakozó beépítésre szánt területek tartoznak.
forrás:
2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről
Területrendezés
Települési terület
(1) A település belterülete, valamint a beépítésre szánt területek összessége. (2) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt övezet, a település meglévő és tervezett beépítésre szánt és a belterületen lévő beépítésre nem szánt területeknek az együttese, kivéve az egyedileg meghatározott térség (bányaüzemek, hulladéklerakó helyek, turisztikai fejlesztési területek), valamint az építmények által igénybe vett térség területeit és a külön övezetet alkotó gazdasági területeket.
forrás:
2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről
2000. évi CXII törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat
Területrendezés
Településkép-védelmi terület
A településrendezés eszközeiben megállapított olyan terület, melynek szerkezete, karaktere, utcaképe, sziluettje (külső településképe), illetve a táji környezettel való látványbeli kapcsolata (kilátás, rálátás) megőrzésre, védelemre érdemes érték.
forrás:
2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről
Területrendezés
Településrendezés
A területrendezési politika irányelveivel összhangban kialakított, a településfejlesztési koncepció célkitűzésének megfelelően az egyes településcsoportokra, településekre, településrészekre irányuló komplex rendezési tevékenység. A településrendezés olyan igazgatási tevékenység, amelynek célja a településfejlődés térbeli-fizikai kereteinek meghatározása, a településpolitikai célokkal, közösségi érdekekkel összhangban.
forrás:
1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
Településrendezés
Településrendezési eszközök
Gyűjtőfogalom: a településfejlesztési koncepció, a településrendezési terv, fővárosi településrendezési terv, településszerkezeti terv, településszerkezeti terv leírás, helyi építési szabályzat (HÉSZ), szabályozási terv, övezeti terv, fővárosi építési keretszabályzat, szabályozási keretterv, kerületi építési szabályzat, kerületi szabályozási terv, jóváhagyandó munkarészek, alátámasztó munkarészek.
forrás:
253/1997 (XII.20.) Kormány rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK)
Településrendezés
Településrendezési terv
A településszerkezeti terv, a szabályozási keretterv és a szabályozási terv (forrás: 1997. évi LXXVIII VIIIVIII. Törvény). A szabályozási terv a településrendezési tervnek az a része, amely a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket megállapító építési előírásokat térképen, rajz formájában ábrázolja.
forrás:
Területi Kohéziós Kézikönyv
Településrendezés
Településszerkezet/Városszerkezet
A városok és egyéb települések morfológiai/funkcionális értékelése és elemzése lehetővé teszi, hogy azonosítsuk szerkezetüket. A városszerkezetet jellemezhetjük a város területén megtalálható fő elemekkel és funkciókkal, úgy, mint a város morfológiája (kompakt, vagy szétterült, egy- vagy többközpontú), a városi területek kor szerinti tagoltsága (középkori, háború utáni stb.), a fontosabb funkciók (kereskedelmi, lakás, ipari, rekreációs stb.), társadalmi eloszlás és szerveződés (szegény és elhagyott területek, dzsentrifikált területek, középosztály által lakott területek, bevándorlók nagy arányával jellemezhető területek stb.), valamint a közlekedési és kommunikációs tengelyek főbb jellemzői szerint (úthálózat, tömegközlekedési rendszer). A településszerkezet a kis- és nagyvárosok, falvak, tanyák stb. eloszlásának nagyobb léptékben jellemző tulajdonságaira utal. Ebben a vonatkozásban különbségek tehetők az egyes kategóriák között: agglomerálódott régiók (egy domináns metropolisz-térség körül szerveződő különböző települések), elszórt települések (a kis-, és közepes méretű városi egységek homogén eloszlása egy adott területen), policentrikus településrendszerek (egy régió szerveződése néhány városi egység körül), nagyvárosok hálózata (egymástól kölcsönösen függő városi egységek a fizikai folytonossággal nem jellemezhető funkciók tekintetében), konurbációk (egymáshoz közel elhelyezkedő különböző városi entitások csoportosulása).
forrás:
Spatial development glossary European Conference of Ministers responsible for Spatial/Regional Planning (CEMAT)
Településrendezés