Fogalomtár
Városi ökoszisztéma
Egy városi ökoszisztéma azon növények, állatok és emberek közössége, akik a városi környezet lakói. Bár ez a terület fizikailag az épített elemek dominanciájával jellemezhető, mint az épületek, utak, csatornák és villamosenergia-vezetékek, ugyanakkor beletartoznak a zöldterületek mintázatai is (parkok, kertek, utcai fasorok, zöld utak, városi vízfolyások, üzleti parkosított és beépítetlen telkek), amelyek a városi ökoszisztéma élő szívét alkotják. Amilyen elkülönülten és töredezetten jelennek meg ezek az elemek néha, mégis egyetlen organizmusként együtt működnek. A városi ökoszisztémák általában meglehetősen zavart rendszerek, a talaj és növényborítottság gyors változásainak, valamint a hőmérsékleti és vízviszonyoknak kitéve. A városi ökoszisztémában megtalálható növények élete is különbözik a természetes környezetben élőkétől. Még a városok természetes, vagy félig természetes tereiben, mint amilyenek a parkok is, a vegetáció gyakran erősen módosult, számos nem honos és invázív faj megjelenésével. A városi ökoszisztémák tekintetében különösen fontos kérdés az egészséges környezethez való hozzájárulásuk képessége, mind a természeti ökoszisztémák, mind a lakosság szempontjából. A városökológia viszonylag új tudományága a városi ökoszisztémákat vizsgálja és monitorozza (mely tényezők miatt képesek a vadnövények és állatok túlélni az épített környezetben, a városfejlesztési minták hatásai az ökológiai feltételekre), valamint megkísérli az egészségesebb és jobban menedzselt közösségek számára szükséges feltételek alakítását.
forrás:
Spatial development glossary European Conference of Ministers responsible for Spatial/Regional Planning (CEMAT)
Településfejlesztés
Városi szétterülés
A városi szétterülés a város fejlődésének egy tervezetlen, irányítatlan terjeszkedése a város peremével szomszédos területekre. A kifejezést egy nagyobb metropolisz térség nagy területre kiterjedő expanzív, gyors és néha meggondolatlan növekedésének megnevezésére is használják. A városi szétterülést több terület-használati mintázat is jellemzi, mint például az egyfunkciós övezetek (kereskedelmi, lakás, vagy ipari), az autótól függő közösségek, az alacsony sűrűségű területhasználat, ami azonban nagyobb fejlesztéseket igényel, mint a régebb óta beépített területek (szélesebb utak, nagyobb áruházak sok parkolóhellyel), valamint a dizájn sokszínűségének hiánya, ami néhány esetben egy uniformizált városi környezet érzetét kelti.
Lásd még: Szuburbanizáció.
forrás:
Spatial development glossary European Conference of Ministers responsible for Spatial/Regional Planning (CEMAT)
Településfejlesztés
Városi terület
Egy városi terület olyan terület, ami fizikailag egy város részét alkotja, és jellemzője a beépített területek nagy aránya, a magas foglalkoztatási és népsűrűség, valamint a közlekedési és egyéb infrastruktúrák kiépítettségének magas szintje (ellentétben a vidéki területekkel). A városi területek tartalmazhatnak továbbá nem beépített, városi lakosok által általában rekreációs célra használt zöldterületeket is.
forrás:
Spatial development glossary European Conference of Ministers responsible for Spatial/Regional Planning (CEMAT)
Településfejlesztés
Településrendezés
Városi, és vidéki településrendezés
A városi és vidéki településrendezés egy Nagy-Britanniából származó kifejezés (a városi és vidéki településrendezési törvényt 1947-ben fogadták el közvetlenül a világháború utáni időszakban, válaszul az iparosodásra és urbanizációra), amit szerte Európában széles körben használnak és ami a közpolitikák egy olyan szegmensét foglalja magában, melyek különböző tevékenységeket ölelnek fel, mint például a területhasználat tervezése, várostervezés, tájtervezés, városmegújítás, közlekedéstervezés, létesítmények kialakítása, stb. A városi, és vidéki településrendezés átfogó célja a gazdasági fejlődés, a társadalmi jólét és a környezet minősége közötti egyensúly fenntartása.
forrás:
Spatial development glossary European Conference of Ministers responsible for Spatial/Regional Planning (CEMAT)
Településrendezés
Városias települési térség
Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a városok települési területe, továbbá azok a települési területek tartoznak, ahol a belterületi laksűrűség 15 fő/ha fölötti.
forrás:
2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről
Területrendezés
Városmegújítás, / városregeneráció / városrevitalizáció / városrehabilitáció / városi restauráció
A városoknak szembe kell nézniük mind a szerkezetük és épített területeik elavulásával, mind pedig a gazdasági szerepük és a lakosság társadalmi jellemzőinek változásaival. A harmonikus lakókörnyezet, az élénk gazdaság és kiegyensúlyozott társadalmi szerkezet fenntartása érdekében számos köz (és olykor a köz- és magánszféra együttműködéséből származó) tevékenység megléte szükséges.
Különbséget tehetünk az alábbi fogalmak között:
- Városmegújítás: célja az elszegényedett városnegyedek és elhagyott területek kicserélése olyan nagyszabású projekteken keresztül, amelyek a lakásokhoz, szolgáltatásokhoz, közlekedési rendszerekhez, szabadidős területekhez, stb. kapcsolódnak. Az ott élő közösségek számára gyakran magasak a városmegújítással járó költségek és az ilyen a típusú tevékenységek kivitelezése manapság már kevésbé gyakori, mint évtizedekkel ezelőtt
- Városregeneráció és revitalizáció: célja az egyes városi területek elavult társadalmi-gazdasági alapjának átalakítása egy fenntarthatóbb társadalmi-gazdasági alappá új tevékenységek és cégek vonzásával, a város szerkezetének modernizálásával, a városi környezet javításával és a társadalom szerkezetének diverzifikációjával
- Városrehabilitáció és restauráció: célja elsősorban a városi környezet épített örökségének helyreállítása és megőrzése, beleértve az ökoszisztémákat is. A történelmi épületek és városkép megújításán túl ezek a tevékenységek magukban foglalják a technikai létesítmények modernizációját és a környezeti és biztonsági normák és szabványok betartását is.
forrás:
Spatial development glossary European Conference of Ministers responsible for Spatial/Regional Planning (CEMAT)
Településfejlesztés
Településrendezés
Városrehabilitáció
Településrészek komplex megújítása, melyben az épített környezet felújításán és fejlesztésén túl a zöldfelületek, a társadalmi és gazdasági környezet fejlesztését is jelenti, a városrész új funkciókkal bővülhet.
forrás:
97/2005 (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról (OTK)
Településfejlesztés
Városszerkezet / településszerkezet
A városok és egyéb települések morfológiai/funkcionális értékelése és elemzése lehetővé teszi, hogy azonosítsuk szerkezetüket. A városszerkezetet jellemezhetjük a város területén megtalálható fő elemekkel és funkciókkal, úgy, mint a város morfológiája (kompakt, vagy szétterült, egy- vagy többközpontú), a városi területek kor szerinti tagoltsága (középkori, háború utáni stb.), a fontosabb funkciók (kereskedelmi, lakás, ipari, rekreációs stb.), társadalmi eloszlás és szerveződés (szegény és elhagyott területek, dzsentrifikált területek, középosztály által lakott területek, bevándorlók nagy arányával jellemezhető területek stb.), valamint a közlekedési és kommunikációs tengelyek főbb jellemzői szerint (úthálózat, tömegközlekedési rendszer). A településszerkezet a kis- és nagyvárosok, falvak, tanyák stb. eloszlásának nagyobb léptékben jellemző tulajdonságaira utal. Ebben a vonatkozásban különbségek tehetők az egyes kategóriák között: agglomerálódott régiók (egy domináns metropolisz-térség körül szerveződő különböző települések), elszórt települések (a kis-, és közepes méretű városi egységek homogén eloszlása egy adott területen), policentrikus településrendszerek (egy régió szerveződése néhány városi egység körül), nagyvárosok hálózata (egymástól kölcsönösen függő városi egységek a fizikai folytonossággal nem jellemezhető funkciók tekintetében), konurbációk (egymáshoz közel elhelyezkedő különböző városi entitások csoportosulása).
forrás:
Spatial development glossary European Conference of Ministers responsible for Spatial/Regional Planning (CEMAT)
Településfejlesztés
Várostervezés
A várostervezés az a tervezési tudományág, ami a nagyvárosi régiók, önkormányzatok és városnegyedek fizikai, társadalmi, gazdasági és környezeti fejlesztésével foglalkozik. A várostervezés kifejezés tartalmazza a területhasználati és építési tervek kidolgozását, valamint a helyi építési és környezeti szabályozásokat is. Történelmileg (a tizenkilencedik században) a várostervezésre hatottak az építészet és az általános mérnöki szakma újonnan formalizálódó tudományágai, amelyek elkezdték törvénybe iktatni az átgondolt és szövegezési felfogásokat a városi problémák fizikai tervezéssel való megoldására. A huszadik század folyamán a várostervezés tárgyköre kibővült a gazdaságfejlesztés tervezésével, a közösségi társadalmi tervezéssel, valamint a környezeti tervezéssel.
forrás:
Spatial development glossary European Conference of Ministers responsible for Spatial/Regional Planning (CEMAT)
Településfejlesztés
Védett természeti területek
Jogszabály által védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő) földterületek. Típusai: nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület és ex lege (a törvény erejétől) védett természeti területek, melyek közül természeti emléknek minősülnek a források, víznyelők, kunhalmok és földvárak, míg szintén ex lege oltalom alá tartoznak a lápok és a szikes tavak.
forrás:
97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról
Vidékfejlesztés
Vegyes területfelhasználású térség
Országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe mozaikos szerkezetű erdőgazdálkodási, mezőgazdasági és települési térségek tartoznak.
forrás:
2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről
Területrendezés
Versenyképességi célterület
A „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés a Közösségnek a „konvergencia” célkitűzés által nem érintett területeire vonatkozik, tehát azokra a régiókra, ahol az egy főre jutó GDP magasabb az EU 25 tagországa átlagának 75%-ánál.
forrás:
Területi Kohéziós Kézikönyv
EU regionális politika
Területfejlesztés
Vidékfejlesztés
A vidékies térségek társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatainak értékelése alapján a helyi adottságokat érvényesítő, az adott térségben élő emberek részvételével formálódó programok és beruházások meghatározása és megvalósítása. Lényegében á helyi erőforrások azonosításán, feltárásán, mobilizálásán keresztül megvalósuló kisléptékű térségfejlesztés. Megközelítésében átlagon felüli szerepet kap a fejlesztések környezetintegráltsága, a környezeti alrendszernek a vidékies területi rendszerekben betöltött meghatározó szerepe miatt. A vidékfejlesztés a területfejlesztési politikai célok érvényesülését szolgáló egyik legfontosabb pillér, mely a vidékies térségek fejlesztésére koncentrál.
forrás:
97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról
Vidékfejlesztés
Vidékfejlesztési pólus
A vidékfejlesztési pólus egy olyan lakott, nagymértékben vidékies terület, ahol a társadalmi, gazdasági és területi fejlődés egy integrált és előretekintő fejlesztési terv keretei által irányított folyamat. A vidéki pólus nem egy agglomeráció, hanem teljes egészében vidéki terület, amely azonban magában foglalhat egy vagy több kisvárost is. A területfejlesztési terv meghatározza a rövid-, közép- és hosszútávra vonatkozó célkitűzéseket. Meghatározza a fejlesztés menetét, a kitűzött eredmények eléréséhez szükséges emberi és anyagi erőforrásokat. A civil társadalomnak, a közösségi és magánszereplőknek partnerként kell viselkedniük a tervek kialakításában és értékelésében.
forrás:
Spatial development glossary European Conference of Ministers responsible for Spatial/Regional Planning (CEMAT)
Vidékfejlesztés
Vidékies (rurális) térség
A jellemző vidékies adottságokkal (pl. alacsony népsűrűség és beépítettség, természeti környezet nagy aránya, kevéssé terhelt környezet) és jellemző vidékies problémákkal. (pl. elvándorlás, elöregedés, funkcionális központoktól való távoli helyzet, gyenge infrastrukturális ellátottság, nehézkes elérhetőség, a mezőgazdasági foglalkoztatottak nagy aránya, alacsony termelékenység) rendelkező terület. Lehatárolásuk és fejlesztésük során figyelembe kell venni, hogy az egyes problémák és adottságok nem egyöntetűen jelentkeznek, térségenként és térségtípusonként igen változatos képet mutatnak. A 2005-ben elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepció alapján a vidékies térségeket azon kistérségek alkotják, amelyekben (1) a népsűrűség alacsonyabb 120 fő/km2-nél, valamint (2) amelyekben a népsűrűség alacsonyabb 120 fő/km2-nél és található a kistérségben 20 ezer fő feletti település (városias központú vidékies térség). (A 120 fő/km2-nél magasabb népsűrűségű kistérségek a városias kistérségek közé tartoznak).
Lásd még: Városi terület
forrás:
Területi Koháziós Kézikönyv
Vidékfejlesztés
Világörökség
Az UNESCO 1972-ben határozott az emberiség számára kiemelt jelentőségű értékek védelméről és létrehozta a Világörökség Bizottságot, melyhez 172 ország csatlakozott. Az egyetemes jelentőségű értékek listáján 8 magyarországi látványossági helyszín szerepel (Dunapart és Budai várnegyed; Andrássy út - Hősök tere- zsinagóganegyed; Hollókő; Aggtelek: Baradia barlang; Hortobágyi NP; Pannonhalma: bencés fóapátság; Pécs: ókeresztény sírkamrák; Fertő tó; Tokaji borvidék).
forrás:
97/2005 (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról (OTK)
Településfejlesztés
Világörökség és világörökség-várományos terület
Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló 1972. évi UNESCO Egyezmény szerinti Világörökségi Listára felvett területek, valamint a világörökségi helyszínek szakmai feltételeinek megfelelő azon területek tartoznak, amelyeket Magyarország, mint részes állam nevében jogszabály által felhatalmazott testület kiválasztott arra, hogy a Világörökségi Listára jelöltek legyenek.
Lásd még: Világörökség
forrás:
2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről
Területrendezés
Vízeróziónak kitett terület
Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelyben az 5%-nál nagyobb lejtésű és a vízerózió káros hatásával szemben kevésbé ellenálló talajtulajdonságokkal jellemezhető területek találhatók.
forrás:
2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről
Területrendezés
Vízgazdálkodási térség
Országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe egyes folyóvizek, egyes állóvizek, egyes vízfolyások és egyes csatornák medre és parti sávja tartozik.
forrás:
2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről
Területrendezés
Vízgyűjtő-gazdálkodás
A vízgyűjtő-gazdálkodás a vízi erőforrásokkal való gazdálkodásra vonatkozik egy vízgyűjtőn belül, ami tartalmazza a főfolyót, minden mellékfolyóját, valamint a felszín alatti vizeket is. A vízgazdálkodási tevékenységek magukban foglalják az árvízvédelmet, az olyan tevékenységek ellenőrzését, amelyek befolyásolják a vízi erőforrások szintjét és minőségét (vízkivétel, pontszerű és diffúz szennyeződés) és minden olyan intézkedést, ami egy vízgyűjtő hidrológiai rendszerének ökológiai egyensúlyának fenntartásához szükséges.
forrás:
Spatial development glossary European Conference of Ministers responsible for Spatial/Regional Planning (CEMAT)
Területfejlesztés
Területrendezés