Integrált Városfejlesztési Stratégiák a Térporton – új IVS-alkalmazás a TeIR-ben

Nyomtatóbarát változat
 
Az Integrált Városfejlesztési Stratégiák begyűjtése és elérhetővé tétele
 
A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő dokumentumok gyűjtéséről, megőrzéséről, nyilvántartásáról és hasznosításáról szóló 16/2010. (II. 5.) Korm. rendelet értelmében a VÁTI Dokumentációs és Központ gyűjti, rendszerezi és szolgáltatja többek között a fejlesztési programokat és koncepciókat. Segítendő a 2014-2020 közötti időszak városfejlesztési tervezését, publikálni kívántuk a városok fejlesztési stratégiáit. A begyűjtött IVS-eket elérhetővé tettük szakmai portálunkon, a Térport felületén, ahol a város nevére, illetve annak megyéjére szűrve lehet keresni a dokumentumok között. Közvetlen elérhetőség itt A dokumentumok begyűjtésén túl sor került egy új informatikai alkalmazás fejlesztésére is (Integrált város- és településfejlesztés tervezését támogató alkalmazás), mely az IVS-ek tervezéséhez és értékeléséhez nyújt segítséget. Az alkalmazás a  TeIR Nyilvános alkalmazásai között érhető el. Közvetlen elérhetőség itt
 

Mi az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS)?

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia középtávú (7-8 évre szóló), stratégiai szemléletű, de megvalósítás orientált tervezési dokumentum, amely meghatározza a városok középtávú városfejlesztési tevékenységeit. A stratégia tematikus szempontokat integráló, területi alapú tervezési szemlélettel készül. Területi alapon hangolja össze a különböző szakpolitikai megközelítéseket (pl. gazdaságfejlesztés, környezeti fejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalmi célok megvalósítása stb.), összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait az önkormányzat városfejlesztésben meghatározó és döntéshozó szerepe mellett. Az integrált megközelítés további eleme, hogy a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, megvalósítási és fenntartási módját is összefüggéseiben kezeli. Az IVS tartalmazza a város és részeinek 2015-ig elérendő céljait, tervezett projekteket, illetve az ezek elérése érdekében mozgósítani tervezett forrásokat. Az IVS legitim alkalmazásához szükséges, hogy azt az önkormányzat képviselőtestülete megtárgyalja és határozatban jóváhagyja. A stratégia tehát elsődlegesen a város önkormányzata számára fogalmazza meg az általa irányítható, befolyásolható beavatkozások tervezett irányait, céljait. Mindazonáltal fontos szerepe emellett a stratégiának az annak megvalósulásában érdekelt – a tervezési folyamatba bevont – partnerek támogatásának fenntartása, a magán- és civil szféra tevékenységének orientálása szempontjából. Az IVS készítésének elvi vezérfonala, hogy a közösségi források csak olyan beruházásokat támogassanak, amelyeket a piac önmagában nem valósít meg, de szükségesek a város fejlődése szempontjából.
 

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia sikerének kulcselemei:
 
  • A hosszú távú („koncepcionális”) városfejlesztési célok középtávon reálisan megvalósítható programokká és projektekké való lebontása
  • a területi alapú, területi szemléletű tervezési módszertan következetes alkalmazása
  • a fejlesztésbe bevonható források reális becslése, a forrásszerkezet lehetőség szerinti diverzifikálása, az állami források problémára fókuszált és a magánfejlesztések lehetőségeit leginkább bővítő módon történő allokációja
  • ennek érdekében a városfejlesztési tevékenységek megfelelő fókuszálása, elkerülendő a források szétforgácsolódását, s így az értékek középtávú preferenciáinak kialakítása
  • pontos probléma- és lehetőségelemzésre épülő, átlátható és elfogadott célok kitűzése és a városfejlesztési és városmenedzselési tevékenységek egyértelmű és átlátható hozzárendelése ezen célokhoz
  • valós, a társadalom és a gazdaság érdemi szereplőinek széleskörű bevonásával („partnerség”) kialakított stratégia, a partnerség bevonásával végzett stratégiai monitoring a megvalósításban.
 

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia tartalma

Az IVS célját, szemléletmódját, tartalmi és formai előírásait a Városfejlesztési Kézikönyv tartalmazza. A kézikönyv a 2007–2013 között megvalósuló, EU által támogatott városrehabilitációs fejlesztések peremfeltételeit és a felkészüléshez szükséges információkat szolgáltatja a városok számára. Az iránymutatások szerint az IVS főbb tartalmi elemeinek ki kell térnie a város szűkebb és tágabb térségi településhálózatban betöltött szerepére, a város helyzetértékelésére, valamint az egyes városrészek elemzésére is. A helyzetértékelés a város jelenlegi helyzetét vázolja fel, alapja a város valós helyzete, a tényszerű adatokra épülő elemzés, viszonyítási alapja pedig a város jövőképében meghatározott hosszú távú célok, szándékok, értékek. A helyzetértékelést mintegy a jövőkép eléréséhez vezető útként, a város által követendő stratégia és a célok megvalósítását szolgáló eszközök, partnerségi kapcsolatok, végül pedig a monitoring vizsgálat követik. Az IVS további fejezeteit többek között egy Akcióterületi terv és egy Antiszegregációs terv képezi.
 
Magyarország városai jogállás szerint
forrás: Vancsó Veronika, VÁTI
 
 
Magyarország városai népesség szerint
forrás: Vancsó Veronika, VÁTI
 
Magyarország megyei jogú városai a megyei jogú várossá nyilvánítás időpontja szerint
forrás: Vancsó Veronika, VÁTI
 
 
Integrált város- és településfejlesztés tervezését támogató alkalmazás
 
 
Az alkalmazás célja és adatállománya

A tervezést támogató alkalmazás létrehozásánál elsődleges cél volt, hogy egy interaktív felületen legyenek lekérdezhetőek és elérhetőek az IVS-hez kapcsolódó, elemzésre szánt adatok. Ilyen előírt mutatók pl. a lakónépesség száma az év végén, a regisztrált vállalkozások száma, vagy a csatornahálózat hossza stb. A lekérdezések eredménye olyan diagramok és kartogramok formájában kerül megjelenítésre, melyek a felhasználó által interaktívan kezelhetőek, így az azokról leolvasható tendenciák mellett a pontos háttéradat is kinyerhető. Az alkalmazásban az IVS kézikönyv által jelzett alapadatokon felül betöltésre kerültek további mutatók is, hozzájárulva ezzel az egyes témakörök teljes körű elemzéséhez. Ilyen egyéb mutatók pl. a mezőgazdaságban működő vállalkozások aránya (az összes működő vállalkozás százalékában), az egy lakosra jutó zöldfelület nagysága, vagy a migrációra (el- és odavándorlásra) vonatkozó adatok.

A mutatók mindegyike a TeIR adatbázisából származik, melyek többsége a Központi Statisztikai Hivatal T-STAR (települési) és Bp-STAR (Budapest kerületi) szintű adataira támaszkodik. Az adatok és tendenciák helyes értelmezéséhez a lekérdezett diagramok címe alatt a szükséges esetekben részletezésre, pontosításra kerültek a mutatók forrásai, vagy az alapadat gyűjtésének módszertana, illetve annak esetleges változása. Minden lekérdezhető területi egységhez tartozik egy egységes áttekintő térkép, mely a kiválasztott település elhelyezkedéséről és közvetlen környezetéről ad információt. Ez alatt a területi egység legfontosabb alapinformációi kerültek összefoglalásra, melyek a terület, lakónépesség, jogállás, valamint a kapcsolódó magasabb közigazgatási egységek – szintén TeIR KSH adatforrásból származnak.
 

 
Az alkalmazás felépítése

Az alkalmazásban bármely város, község, illetve budapesti kerület szerint lehetőség van a szűrésre. A lekérdezhető mutatók négy nagy témakör szerint vannak csoportosítva: 1. gazdasági helyzetelemzést segítő adatok, 2. társadalmi helyzetre vonatkozó adatok, 3. lakókörnyezet minőségére vonatkozó adatok, 4. közszolgáltatások bemutatása. A kiválasztott mutatókból html riport generálható, ahol az áttekintő térképet a lekérdezett mutatók követik a kategóriák szerinti sorrendben.

Az alkalmazás az elemzéshez lekérdezett mutatókat minden esetben két vizualizációs technikával generálja le. A bal oldalon egy oszlop-, vagy vonaldiagram jelenik meg, mely az elmúlt évek elérhető adatairól mutat idősort. A jobb oldalon, a grafikon mellett ugyanazon mutató a rendelkezésre álló legfrissebb évre jelenik meg egy tematikus térképen, mely lehetőséget ad az érintett kistérség településeivel való összevetésre, így a rangsorban elfoglalt helyét is meg lehet állapítani.
 

 
Időtáv

Az alkalmazásban szerepeltetett mutatóknál minden esetben az elérhető legfrissebb év, ill. az ahhoz viszonyított elmúlt 5 év látható, így lehetőség nyílik az adatok idősoros elemzésre és a tendenciák megjelenítésére. Azokban az esetekben, ahol módszertani okokból csak rövidebb időtávot tudott a rendszer figyelembe venni, ott megjegyzésként minden esetben indoklás is szerepel. A tematikus térképek esetében fontos kiemelni, hogy mindig a legfrissebb év került ábrázolásra, mely vonatkozási év a térkép alján jelzésre kerül. A grafikonok esetében a felület lehetővé teszi az idősor tetszőleges szűkítését, így a diagramon belül módunkban áll kijelölni azokat az éveket, melyeket ábrázolni szeretnénk. Ennek hatására a grafikon megváltozik és már csak a kért pár évet fogja mutatni. Amennyiben vissza szeretnénk állítani a teljes idősort, az újonnan megjelent diagram jobb felső sarkában szereplő „Minden évet mutat!” feliratra kell kattintani.
 
 
 
Kapcsolat az IVS-ekkel

Az interaktív alkalmazás természetesen lehetőséget nyújt az elkészült IVS dokumentumok megtekintésére is. Amennyiben egy olyan települést választunk ki, mely rendelkezik a Térportra feltöltött IVS-sel, egy erre utaló ikon jelenik meg a mutatócsoportok ablak jobb oldalán. Erre kattintva a rendszer átnavigál a Térport azon részére, ahonnan az adott település IVS-e letölthető, megtekinthető.
 

Összeállította:
Vancsó Veronika
VÁTI Nonprofit Kft
Területi Infromációszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság
Endrődi Judit
VÁTI Nonprofit Kft
Területi Infromációszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság

forrás:
Vancsó V.: Az Integrált város- és településfejlesztés tervezését támogató alkalmazásról, 2013
Városfejlesztési Kézikönyv. (Második, javított kiadás) NFGM, 2009