Tolna vármegye

Terület: 3703,31 km²
Lakónépesség:227 996 fő (2013. dec. 31.)
Vármegyeszékhely: Szekszárd (33 373 fő, 2013)
Járások: Bonyhádi, Dombóvári, Paksi, Szekszárdi, Tamási, Tolnai
Települések száma:109
Általános földrajzi leírás
Városhálózatának legszembetűnőbb jellegzetessége a nagyváros hiánya: Szekszárd lakónépessége nem haladja meg a 34 ezer főt. Másik fontos sajátossága a kiegyensúlyozottság: a vármegyeszékhelyen kívül még két, közel 20 ezer lakosú várossal (Dombóvár és Paks) rendelkezik. Paks, mint foglalkoztatási központ, Dombóvár pedig, mint közlekedési csomópont szárnyalják túl a vármegyeszékhely jelentőségét. Településrendszerének harmadik fontos jellemzője a városhálózat excentrikussága. A vármegye városai – Tamási és Gyönk kivételével – a vármegye peremén helyezkednek el, tehát a vármegye középső része város és központhiányos. A térségi és nemzetközi kapcsolatokban az észak-déli irányú vonalak erősek, a keresztirányú, kelet-nyugati tengely nem alakult ki. A vármegyén belül Dombóvár a legjelentősebb vasúti csomópont. Tolna vármegye belső szerkezetét és térségi kapcsolatait alapvetően meghatározza az észak-déli irányú Duna-völgy, a Duna mellett kiépült városok és a Dunával párhuzamosan haladó főutak (az M6 gyorsforgalmi út és a 6-os főút). Összességében elmondható, hogy Tolna vármegyének is elsősorban a fővárossal vannak a legerősebb közlekedési kapcsolatai.
Történeti leírás
A Szent István-kori államszervezet egységeihez hasonlóan Tolna vármegye is várcentrumú ispánságból alakult ki. Az Árpád-kor jelentős nemzetségei a tatárjárást követően megkezdték a menedékhelyül szolgáló várak építését. A mohácsi csata idején 13 várat 21 mezővárost és további 540 települést számláló virágzó vármegye a törökkorban és a XVII. századi felszabadító háborúk időszakában óriási veszteségeket szenvedett. Ezt követően spontán betelepülések, bevándorlások, majd a több hullámban végrehajtott szervezett betelepítések következtek, közben a vármegye kiterjedése járásnyi területének Baranyához csatolása miatt jelentősen csökkent. Címerét 1699-ben kapta I. Lipót királytól.
Természet- és tájföldrajzi adottságok
Tolna vármegye az ország legváltozatosabb táji adottságú térségei közé tartozik. Területe a Dunántúli-dombság és az Alföld találkozásánál fekszik, természetes határa keletről a Duna. Olyan dombsági, hegységi és síksági közép- és kistájakból álló terület, amely legjellemzőbb tulajdonsága a táji heterogenitás.
A vármegye mezorégióinak kistájai
- Duna menti síkság: Kalocsai-Sárköz, Tolnai-Sárköz,
- Mezőföld: Közép-Mezőföld, Sárvíz-völgy, Dél-Mezőföld, Sió-völgy
- Külső-Somogy: Kelet-Külső-Somogy, Dél-Külső-Somogy
- Mecsek és Tolna-Baranyai-dombvidék: Mecsek-hegység, Völgység, Tolnai-Hegyhát, Szekszárdi-dombság, Geresdi-dombság
A Kapos és a Sió-Sárvíz völgye, valamint a Mecsek és a Duna-völgy között elterülő Tolnai-dombság aprólékosan felszabdalt, lösszel fedett dombsági táj. A természetes határok mentén jól elkülönülő dombsághoz a Kapos-völgytől nyugatra csatlakozik az enyhe lejtésviszonyokkal jellemezhető Külső-Somogy alacsonyabb dombvidéke.
Éghajlati és vízrajzi adottságok
A Dél-Dunántúlon a növénytermesztéshez elegendő napfény, kellő hő és nedvesség áll rendelkezésre. Tolna vármegye éghajlatára egyrészt az átmeneti jelleg, másrészt a domborzati hatásokból következő változatosság jellemző. A Dunántúli-dombvidék kiegyenlítettebb éghajlata fokozatosan megváltozik, a kontinentalitás mértéke nyugatról keletre jelentős mértékben növekszik. A Szekszárdtól keletre eső területeken már az Alföldre jellemző szélsőségesebb viszonyok érvényesülnek. A vármegyének különösen értékes éghajlati adottsága, hogy – a Mecsek északi nyúlványait leszámítva – napfényben gazdag, a Dél-Mezőföldön és a Sárközben a napsütéses órák száma az országos átlaghoz képest is magas. A napsütéses órák száma 2000-2050, a dombsági tájakon pedig 1950-2000 órára tehető. A tenyészidőszakban ezek a kedvező adottságok még markánsabban érvényesülnek, ez a legkülönbözőbb szántóföldi kultúrákban és a szőlőtermesztésben roppant kedvező. A csapadék mennyisége Külső-Somogy, a Völgység és a Szekszárdi-dombság délnyugati részén 650-700 mm között változik, a Mezőföldön, illetve a sárközi (gemenci) térségben pedig 600 mm alá csökken. Az éghajlatnak köszönhetően Magyarországon itt a leghosszabb a tenyészidőszak, és külön említést érdemel a terület tagolt felszínhez kapcsolódó mezo- és mikroklíma gazdagság.
Vízkészletek szempontjából legjelentősebb folyója a Duna, amely 101 km hosszan képezi a vármegye határát. Átlagos szélessége e szakaszon 500-600 m, átlagos mélysége 3-4 m. Közepes vízhozama Paksnál 2.300 m3/sec. Gyengén alsó szakasz jellegű, a hajózó utat szigetek és zátonyok kísérik.
Talajviszonyok
Tolna vármegye ásványi nyersanyagokkal nem rendelkezik. Egyetlen nagy természeti kincse a kiváló minőségű termőtalaj, termőhelyi értékszámban csak Békés vármegye előzi meg. A vármegye talajviszonyaira a mozaikosság a jellemző. A vármegye erdősültsége elmarad az országos átlagtól (17,8%). A Koppánytól délre megmaradt a vármegye egyik féltett erdőkincse, a gyulaji vadrezervátum, mely Európa egyik legnagyobb hírű dámvad élőhelye.
Természeti és kultúrtörténeti értékek
A vármegye területén az ökológiai hálózatban magterület a Duna-Dráva Nemzeti Park védett területe, a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet vármegyei területe, a Szekszárdi-dombság erdős térsége, a Tolnai-Hegyhát erdős térsége Kurd, Hőgyész és Mucsi között és a Koppány, illetve a Kapos menti erdős térségek Koppányszántótól Simontornyáig. További magterületek a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet védett természeti területei és az ahhoz szervesen kapcsolódó erdős térségek Pakstól északnyugatra. Az ökológiai folyosók a vármegye egészét behálózzák. Meghatározóan a folyó- és patakvölgyek alkotják: a Duna és holtágai, a Völgységi patak mente, a Sió és Sárvíz térsége és a Koppány menti természeti területek.
A vármegye területére eső országos jelentőségű védett természeti területek:
- Duna-Dráva Nemzeti Park (49 478,8 ha)
- Dél-Mezőföldi TK (7546,5 ha), Kelet-Mecsek TK (9347,5 ha)
- Bölcskei Nőszirmos TT (111,16 ha), Kapszeg-tó TT (156,2 ha), Pacsmagi Tavak TT, Szakadáti Legelő TT (1,5 ha)
A vármegye különleges madárvédelmi NATURA 2000 területei a Gemenci-erdő, Kisszékelyi-dombság, Mecsek és a Pacsmagi-tavak. Különleges természet-megőrzési területei a Lengyel-hőgyészi erdők.
Tolna vármegye 2009-ben 281 db országos védelem alatt álló műemléket tudhatott magáénak. A műemlékek száma Szekszárdon, Pakson és Bonyhádon a legmagasabb, de említésre méltóak Dunaföldvár, Bátaszék, Tolna és Dombóvár történelmi emlékei is. Ezen települések együttesen a vármegye műemlék-állományának 40%-át adják, de kevés kivétellel a vármegye valamennyi települése rendelkezik a KÖH által nyilvántartott műemlékkel.
A vármegyében jelenleg nem található világörökségi terület, azonban több világörökség várományos terület is nevesítésre került a vármegyét érintően, így pl. a római limes magyarországi szakasza (Kulturális kategória), valamint a Tájház hálózat Magyarországon (Kulturális kategória) ide eső területei.
forrás:
Dövényi Zoltán [szerk]: Magyarország kistájainak katasztere. 2., átdolgozott kiadás. MTA FKI, Budapest, 2010.