Dél-Dunántúl

A Baranya, Somogy és Tolna vármegyékből álló dél-dunántúli régió Magyarország dél-nyugati részén terült el, a Duna, a Dráva (mely egyúttal a természetes határt jelenti Horvátországgal) és a Balaton közé ékelődve. 14 169 km²-es kiterjedésével hazánk legnagyobb területű régiója és egyben az ország legritkábban lakott térsége (66,4 fő/km²). Közlekedés-földrajzi szempontból több irányba is perifériális elhelyezkedésűa régió (lásd Duna és Dráva elválasztó szerepe). A régió központja Pécs, társközpontjai Kaposvár és Szekszárd. Ezekben a városokban futnak össze a térség gazdasági-kulturális életének szálai.Földrajzi helyzeténél fogva a Dél-dunántúli régió Magyarország déli kapuja. Az Adria felé lehetősége van bekapcsolódni a déli, dél-nyugati országok együttműködésébe, azonban gazdasági fejlettségét tekintve messze elmarad a másik két dunántúli régióhoz képest. A régió legfejlettebb térségei: Kaposvár, Pécs, Szekszárd és Siófok környéke. Az egykoron nagy gazdasági erőforrást jelentő bányászatot (feketeszén, uránérc) napjainkra beszüntették. A régióban található Magyarország egyetlen atomerőműve, Pakson, amely az országos villamos-energiatermelés jelentős hányadát (mintegy 40%-át) adja.

A régió központja Pécs, gazdasági, szolgáltatási, kulturális, és oktatási központ is egyben, regionális szinten azonban csak néhány helyen indult meg a helyi adottságokra építő fejlődés. Ilyen a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet és Harkány-Siklós-Villány térsége egyaránt, ahol a turizmus lépett elő a gazdaság motorjává. A régió nagy része Magyarország aprófalvas térségei közé tartozik (pl.: Ormányság, Belső-Somogy). A térség agrár-ökológiai potenciálja kiváló, a régió vezető szerepet tölt be számos kultúrnövény termesztésében. A régióban található 5 borvidék (Balatonboglári (Dél-Balatoni), Tolnai, Szekszárdi, Mecsekaljai, Villány-Siklósi) mindegyikében hangsúlyosan jelenik meg a minőségi bortermelés. A terület erdősültsége magasabb az országos átlagnál, az erdők vadvilága gazdag. A turizmus, bár sajnos erősen szezonális, kiemelkedő szerepet játszik a régió gazdaságában, elsősorban a vízi, a gyógy- és borturizmusra, valamint a kulturális turizmusra alapozva. Területileg a turizmus elsősorban a Balaton mentén és Baranya vármegye legnagyobb részén koncentrálódik.

A régió természetföldrajzi képe tagolt, környezeti minősége általában kedvező. A táj felszíni és felszín alatti vízkészletekben (pl. hévizek) gazdag, jelentősebb vízmennyiséget a Duna és a Dráva szállít. Legjelentősebb állóvíz a – több régióhoz tartozó – Balaton, amely Közép-Európa legnagyobb tava. A tó lankás déli – sekély vizű – partja tartozik a régióhoz, kitűnő adottságokat biztosítva a turizmus fejlesztéséhez.

A régió településszerkezete kedvezőtlen, arra egyrészt a városhálózat fejletlensége, másrészt az aprófalvak- és kistelepülések nagy aránya jellemző. A régió 655 településének több mint a fele (346) aprófalu, amelyekben a lakosság 10%-a él. Az aprófalvas településszerkezetet rendszerint kedvezőtlen gazdaságföldrajzi környezet veszi körül. A kimondottan aprófalvas Baranya vármegyében a községek közel 70%-a 500 lakos alatti aprófalu (ez az érték Tolna vármegyében 28%, Somogyban pedig 44%.) A régió városai között is inkább a kisvárosok dominálnak, jellemző a középvárosok hiánya. Kaposvár, Pécs és Szekszárd valós térségi központi funkciókat betöltő települések, amelyek mindegyikében megindult az agglomerálódás és a szuburbanizációs folyamat.

A régión belüli fejlettségi különbségek és a régió településszerkezete között egyértelmű összefüggés mutatkozik. A nagyvárosok térsége, valamint a Balaton menti kistérségek fejlődésével éles ellentétben állnak a Dráva-mentén tömbben sorakozó, valamint a vármegyék belső határain mozaikszerűen elhelyezkedő elmaradott kistérségek.A régió 24 kistérsége közül 9 hátrányos helyzetű,további 9 pedig leghátrányosabb helyzetűnek minősül. A régió legfejlettebb térségei közéa vármegyeszékhelyek és környezetük, valamint Siófok és környéke tartozik.

A tájegység fontos természeti értékeit jelentik az itt található országos és helyi jelentőségű védett természeti értékek. A legjelentősebbnek a több mint 49 ezer hektárra kiterjedő Duna-Dráva Nemzeti Park, valamint a Kis-Balaton térségében némileg a régió területére átnyúló Balaton-felvidéki Nemzeti Park tekinthető. Nemzetközileg is híres gyógy- és termálvizek (pl. Harkány, Szigetvár), természetvédelmi területek (pl. Gemenc) és kiemelkedően fontos történelmi-építészeti emlékek (pl. Mohács Történelmi Emlékhely, Pécs, Szigetvár, Szennai Szabadtéri Néprajzi Múzeum,) gazdagítják a régiót. A történelmi múlt látványos emlékei a régió területén található várak is (Siklós, Szigetvár, Dunaföldvár, Ozora, Simontornya). A turizmus szempontjából mérföldkövet jelentett nemcsak Pécs, de az egész régió turisztikai és gazdasági fejlődésében az Európa Kulturális Fővárosa 2010 cím elnyerése.