Somogy vármegye

Területe: 6035,86 km²
Lakónépessége: 315 512 fő (2013. dec. 31.)
Vármegyeszékhely: Kaposvár (64 872 fő, 2013)
Járások: Barcsi, Csurgói, Fonyódi, Kaposvári, Marcali, Nagyatádi, Siófoki, Tabi
Települések száma: 246
Általános földrajzi leírás
Somogy vármegye a Dél-Dunántúlon, a Balaton és a Dráva között helyezkedik el a dél-dunántúli régió részeként. 6036 km² kiterjedésével az ország legnagyobb vármegyéi közé tartozik: nagysága szerint az ötödik. Az ország összterületének mintegy 6,5%-át foglalja magába. Észak-déli kiterjedése jelentős: meghaladja a 120 kilométert. Kelet-nyugati irányban a legszélesebb részén eléri a 80 kilométert, ezzel is magyarázható, hogy természetföldrajzi viszonyaiban is változatos. Északon Veszprém, északkeleten Fejér, keleten Tolna, délkeleten Baranya vármegye, délen Horvátország, nyugaton pedig Zala vármegye határolja. A vármegye szomszédos környezete minden tekintetben sokszínűnek mondható. Megyei jogú városa Kaposvár
Történeti leírás
A múlt század végén jelent meg az ipar szoros összefüggést mutatva a vasúttal. Az első vasúti pálya 1861-ben épült meg a Balaton mellett, majd 1872-ben elkészült a Dombóvár-Zákány közötti vasút is. Ezt követte a vármegyeszékhely, Kaposvár dinamikus fejlődése. Megépült a cukorgyár és a nagymalom, majd élénk kereskedelem kezdődött, amely nem csak Kaposvár, hanem a második központ, Barcs közbeszólásával is. Ez a dinamizmus csak az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés következtében torpant meg, amihez hozzájárultak még az elkövetkező évek politikai eseményei is. Az iparosodásra jellemző, hogy míg Magyarország az ötvenes évek elejére a „vas és acél” országa lett, addig Somogyban könnyűipart létesítettek, így születtek meg többek között a kaposvári textilművek is, amelynek nyersanyagszükségletét a Szovjetunióból származó importtal biztosították. Jelenleg a vármegye főleg délebbi települési gyengítik az általános statisztikát. Jövőképét sokban segítheti a Balatonhoz való közelsége, vagy a területén található több hőforrás, amelyektől a turizmus fellendülését várják.
Természet- és tájföldrajzi adottságok
A Somogy domborzati viszonyaiban a kevéssé tagolt magyarországi tájak közé sorolható. A vármegye legmagasabb pontja Külső-Somogyban található, a Gyugy-hát 312 m. Belső-Somogy átlagos tengerszint feletti magassága 173 m, Külső-Somogyé 186 m, a Zselicé pedig 211 m. Mindhárom terület völgyekkel rendkívül sűrűn tagolt. Belső- és Külső-Somogy teljes völgyhálózatának hossza meghaladja a 9800 kilométert. A domborzati viszonyok tehát sem a közlekedés, sem pedig a betelepedés számára nem jelentenek átjárhatatlan akadályt.
A vármegye mezorégióinak kistájai:
- Mezőföld: Enyingi-hát, Sió-völgy
- Dráva menti síkság: Dráva-sík, Fekete-víz síkja
- Zalai-dombság: Zalaapáti-hát
- Balatoni-medence: Kis-Balaton-medence, Nagyberek,Somogyi parti sík, Balaton
- Külső-Somogy: Nyugat-Külső-Somogy, Kelet-Külső-Somogy, Dél-Külső-Somogy
- Belső-Somogy: Marcali-hát, Kelet-Belső-Somogy, Nyugat-Belső-Somogy, Közép-Dráva-völgy
- Mecsek és Tolna-Baranyai-dombvidék: Észak-Zselic, Dél-Zselic
Vízrajzi adottságok
A közvetlen vízgyűjtő területeket tekintve a vármegye öt (Balaton, Sió, Koppány, Kapos, Dráva) jelentősebb egységre tagolható. A Balaton vízgyűjtő területe a somogyi részeken délről észak felé lejt. A Zala folyó egy rövid szakaszon határfolyó Somogy és Zala vármegyék között. Legjelentősebb somogyi mellékfolyója a Zala–Somogyi-határárok, mely a vármegye északnyugati vizeit (legjelentősebb köztük a Marót-völgyi-csatorna) gyűjti össze és vezeti a Balatonba. A Sió vízgyűjtő területeinek Somogy vármegyei része kis kiterjedésű. A legjelentősebb Somogy vármegyei mellékfolyója a Kis-Koppány, mely kelet-nyugati törésvonalban folyik.
Vegetáció
A vármegye területe növényföldrajzi tekintetben a Dél-Dunántúl (Praeillyricum) flóravidékéhez tartozik. E flóravidék legjellemzőbb sajátossága, hogy átmeneti jellegű a magyar (pannon) és a nyugati (illir) flórák között. A természetes állatvilág összetételét tekintve közép-európai jellegű a vármegye, de találunk benne észak-kelet- és déleurópai elemeket is. A vármegye ragadozó faunáját ma leginkább a szórványosan előforduló vadmacska, nyest és nyuszt jelenti, a menyét és görény ritka, kiszorított állatokká váltak. A vármegye állatvilágának változatosságához nagyban járul hozzá a Balaton közel 50 halfaja és 300 madárfaja.
Természeti és kultúrtörténeti értékek
Építészeti értékekben kevésbé gazdag ez a vidék. Egyrészt azért, mert e terület mindig is szűkölködött a tartós építőanyagot jelentő kőben, másrészt a török hódoltság alatt a legtöbb középkori templom, kolostor, vár elpusztult. 2009-ben 536 db országos védelem alatt álló műemléket tartottak itt nyilván. Ez az érték országos viszonylatban Somogy vármegyét az erős közép mezőnybe sorolja (Magyarországon 2009-ben összesen 9827 objektum élvezett országos védettséget). A műemlékek elsősorban Balatonberény, Kaposvár, Balatonkeresztúr településeken koncentrálódnak, de közülük is kiemelkedik Balatonberény (92 db műemlék). Ezek együttesen a vármegye műemlék-állományának közel harmadát adják.
A középkori emlékek közül legnevezetesebbek a somogyvári bencés apátság, valamint a Kaposvár melletti Szent Jakab-dombon 1061-ben alapított kaposszentjakabi bencés apátság romjai. A kereszténységre áttért magyarság egyszerű, de nemes arányú kápolnái szinte nyomtalanul eltűntek a történelem viharában, de néhány román és gótikus stílusú templom – Kőröshegy, Teleki, Szenyér, Buzsák – még őrzi a XI-XV. század építészeti sajátosságait. A vármegye legtöbb egyházi műemléke a XVII-XVIII. században épült, és a barokk stílus jegyeit viseli. A Balaton vidékének egyik legszebb barokk temploma egész évben látogatható Balatonkeresztúron. Andocs a vármegye leghíresebb búcsújáró helye, a legenda szerint ugyanis az andocsi Mária kultusz középpontjában álló gótikus kápolnát és kegyszobrot – melyek ma az andocsi templom egyik oltárát képezik – angyalok menekítették a somogyi dombok közé Kalocsából, az ott állomásozó török csapatok istenkáromlása elől. A kegyszobrot 1747 óta öltöztetik a zarándokoktól kapott ruhákba. Az elmúlt 250 év alatt összegyűlt, sok különleges darabot is tartalmazó Máriaruha-gyűjtemény ma kiállítás keretében megtekinthető. Siófokon, a mai magyar organikus építészet nagyja, Makovecz Imre által tervezett evangélikus templom található. A finn segítséggel épített és 1990-ben felszentelt faszerkezetű templomot különleges alakjára utalva „Krisztus hajójakét” is ismerik. Kaposváron több említésre érdemes, vallási tárgyú műemlék épület, szobor, kegyhely található. Az egyik legrégibbi ezek közül a Béla király utcában található „Gugyuló Jézus” tabernákulum oszlop. A város egyik legszebb épülete a Kossuth téren álló Nagyboldogasszony Székesegyház, korábbi plébánia templom, mely székesegyházi rangját 1993-ban nyerte el. Somogy jellegzetes épületei a XVII-XIX. században épült kastélyok és kúriák.
forrás:
Dövényi Zoltán [szerk]: Magyarország kistájainak katasztere. 2., átdolgozott kiadás. MTA FKI, Budapest, 2010.
Izményi Éva, Nagy Jenő, Troszt Tibor [szerk.]: Somogy megye kézikönyve. SZÜV-CEBA Kiadó, 1998.