Miért fontosak az Európa 2020 Stratégia területi szempontjai?

Az EU gazdaságának abszolút versenyképességét célzó Lisszaboni Stratégia kudarca után nyilvánvalóvá vált, hogy maradt tennivaló a versenyképesség fokozása érdekében. A 2008-ban elindult világgazdasági válság fokozta annak szükségességét, hogy az Európai Unió tagállamai közösen szánják el magukat a fejlődés garantálása érdekében, mely szándékot a Tanács 2010-ben, a spanyol elnökség ideje alatt rögzített az Európa 2020 Stratégiában. Az Európa 2020 Stratégia, mely többnyire EU2020 néven forog a köztudatban, a növekedés három pillérét fogalmazza meg, így célul tűzi ki az intelligens, fenntartható és befogadó növekedést, melyeknek együttesen kell érvényesülni. Az EU növekedése a célok szerint e három tulajdonsággal rendelkezik. Intelligens, mert a gazdasági növekedés tudásra és innovációra épül. Fenntartható, mert erőforrás-hatékonyabb, zöldebb és versenyképesebb. Befogadó, mert magas foglalkoztatásra épül, amely a társadalmi és területi kohéziót is garantálja.

Az európai területpolitika a stratégia elfogadásával egy időben már megfogalmazta a területi szempontok fontosságát az EU2020 Stratégia sikeressé válásának érdekében. 2010-ben Sevillában az EU-tagállamok területfejlesztésért felelős főigazgatói kifejezték ennek fontosságát és felhívták a figyelmet arra, hogy az EU2020 végrehajtásának területi szempontjait a Területi Agenda biztosíthatja. A magyar elnökség feladata volt a Területi Agenda felülvizsgálata, amely szükségszerűen épített az EU2020 céljaira, a területi szempontok érvényesítését kulcstényezőként fogalmazta meg. Mindenképp fontos hangsúlyozni, hogy az EU2020 Stratégia végrehajtása a következő évek EU politikáinak középpontjában fog állni, így a területi szempontok érvényesítésének egyik legfontosabb lehetősége, ha azokat az EU2020 végrehajtásához kapcsoljuk.

Nyilvánvaló, hogy ezeknek a céloknak az elérése a különböző országokban különböző esélyű. Egyes célértékeket egyes országok már el is értek így joggal merül fel, hogy a célok hogyan érendők el: a már jól teljesítők további javulásával, vagy a rosszabbul teljesítők konvergenciájával. Az egyes tagállamokon belül még nagyobb különbségek mutatkozhatnak, így a végrehajtás során kiemelt fontosságú, hogy a területi szempontok hogyan érvényesülnek. Ha példaként a tudásalapú növekedést vesszük, máris több kérdés felmerülhet a cél elérésénél: Szükséges-e minden térségnek a jövedelme 3%-át kutatás-fejlesztésre fordítania? Elégséges-e, ha Budapest jelentős kutatás-fejlesztési aktivitása felfelé húzza a nemzeti átlagot, és ezzel hozzájárul az EU-célok megvalósításához? Mely térségeknek, városoknak van lehetősége arra, hogy tudásra alapozza a növekedését?

 

Egyértelmű tehát, hogy a területi sokszínűség ismerete és a területi szempontok képviselete nagyon fontos az EU2020 Stratégia végrehajtásában. A magyar elnökség ideje alatt felülvizsgált Területi Agenda 2020 épít a háttérelemzésében (Territorial State and Perspectives of the EU) is feltárt területi különbözőségekre, így segítheti az EU2020 Stratégia területileg érzékeny végrehajtását is.