Az ESPON program hozzájárulása a felülvizsgált Területi Agendához és az EU kohéziós politikához

Nyomtatóbarát változat
A 2011. június 21-én és 22-én Gödöllőn, az elnökségi rendezvényeknek helyt adó Királyi Kastélyban "Evidence and Knowledge Needs for the Territorial Agenda 2020 and EU Cohesion Policy" címen megrendezett ESPON nyílt szeminárium keretében több mint 300 európai szakértő, kutató és döntéshozó részvételével  került megvitatásra a magyar elnökség ideje alatt felülvizsgált Területi Agenda 2020 megvalósításának, valamint az Európai Unió 2013 utáni kohéziós politikájának területi adat- és tudásigénye.
 

A magyar EU elnökség égisze alatt a Belügyminisztérium és az ESPON 2013 Program által közösen szervezett szeminárium fő célja az volt, hogy lehetőséget adjon a politikai döntéshozóknak és a szakembereknek, hogy megfogalmazzák igényeiket a szakmai eszközök, tudás- és információsbázis iránt, valamint bemutassa az ESPON eredmények hasznosítási lehetőségeit a fejlesztésekben.

A szeminárium során megvitatásra kerültek az eddig elért eredmények, és azok gyakorlati hasznosítása. A politikai döntéshozók és a kutatók, szakértők párbeszéde során fény derült a különböző véleményekre, melyek új és más szemszögből közelítik meg a fontos témákat, valamint iránymutatást nyújtanak a jövőbeni prioritásokhoz, és megközelítésekhez. Az első napon a Kohéziós Politika, az EU 2020 Stratégia, és a Területi Agenda 2020 különböző területi vonatkozásai kerültek felvázolásra egy-egy politikai döntéshozó előadásának keretében, ahol ehhez kapcsolódóan az ESPON irányában támasztott tudásigényről többek között Drahos Zsuzsanna (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) beszélt előadásában.  A délután folyamán a Területi Agenda különböző területi léptékeit vizsgálták az előadások, köztük Radvánszki Ádám a magyar ESPON kontaktpont képviseletében tartott előadást a TA2020 nemzeti szintű relevanciájáról. Az ESPON eredmények regionális szinten való hasznosítási lehetőségeit a Pro Régió Ügynökség irodavezetője, Gordos Tamás mutatta be a Közép-Magyarországi Régió példáján.

A legfontosabb prioritásokat külön szekcióüléseken vitatták meg a résztvevők, ahol a vonatkozó ESPON projektek vezető partnerei röviden bemutatták eredményeiket.
A témák a következők voltak:
  • a gazdasági világválság következményeinek kezelése (ESPON projektek: KIT, ATTREG, TIGER, RISE),
  • a területi együttműködések új formái (TERCO, TRANSMEC, ULYSSES, PURR),
  • a versenyképes Európa a globális világban (KIT, TIGER);
  • a fenntartható, integrált, és biztonságos közlekedés (TRACC, ESaTDOR, SeGI, GEOSPECS);
  • az energiával kapcsolatos stratégiák (ReRISK, EU-LUPA, EATIA),
  • a klímaváltozás problémája (ESPON CLIMATE, ARTS);
  • a demográfiai változások területi hatásai (TPM, DEMIFER, SEMIGRA);
  • valamint a többszintű kormányzás szerepe a sikeres területfejlesztésben (SGPTD, BEST METROPOLISES, POLYCE).
A szemináriumot záró panelbeszélgetésben a kutatók és az ESPON program érintett képviselői levonták a két nap tanulságait, megfogalmazták elvárásaikat az ESPON jövőjével kapcsolatban, felvázolták a program következő eseményeit.
 
A 31 európai ország területére kiterjedő ESPON (European Observation Network for Territorial Development and Cohesion) program célja a területfejlesztési politika megalapozása az Unió, a tagországok és a régiók szintjén egyaránt, valamint az európai szintű tudományos kutatási hálózat működtetése a területfejlesztés témakörében. Az ESPON programot a Monitoring Bizottság  irányítja, amelybe magyar részről a Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztálya delegál tagot.
 
További információ az ESPON programról elérhető a http://www.espon.hu/ oldalon, továbbá az ESPON hazai kontaktponti feladatait ellátó VÁTI Nonprofit Kft. Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóság, Nemzetközi Területpolitikai és Urbanisztikai Irodáján, az espon@vati.hu e-mail címen.
 
 
 

Összeállította:
Hoffmann Csilla
VÁTI Nonprofit Kft. Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóság, Nemzetközi Területpolitikai és Urbanisztikai Iroda