A kohéziós politika városi dimenziói és az integrált városfejlesztési projektek tapasztalatai

Az EU új programozási periódusának (2014–2020) közeledtével a Varsóban 2011. december 8-9-én megrendezett 4. éves konferencia keretében az EUKN és a lengyel EU-elnökség célja az volt, hogy ösztönözze a városok jelenlegi és jövőbeli szerepéről szóló párbeszédet, valamint feltárja az EU stratégiai céljai és a napi városi gyakorlat közötti kapcsolatot. A konferencia egyedülálló lehetőséget teremtett az érintettek számára, hogy találkozzanak és gyakorlati szempontból, interaktív módon megosszák egymással tapasztalataikat, tudásukat a kohéziós politika városi dimenzióiról. A kohéziós politika az Európai Unió egyik legfontosabb eszköze a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítésére, továbbá ez az egyik eszköze az Európa 2020, az intelligens, fenntartható és befogadó növekedési stratégia megvalósításának is, ezért kiemelt jelentőséggel bír a városok életében is. Mit jelent ez a gyakorlatban? Hogyan lehet a városokat bevonni ezekbe az átfogó stratégiákba? Milyen programok és eszközök célozzák a városok támogatását az EU2020 stratégia végrehajtásában? Hogyan járulhat hozzá Európa a városok helyi kihívásainak jobb beazonosításához? A konferencia ezekre a kérdésekre kereste a választ.

 

A résztevőket az eseménynek helyet adó lengyel Területfejlesztési Minisztérium képviselője, Renata Calak köszöntötte elsőként, és rövid áttekintést nyújtott a lengyel EU-elnökség városfejlesztési eredményeiről, majd a varsói Polgármesteri Hivatal európai alapokkal foglalkozó részlegének vezetője, Maciej Fijalkowski megnyitója következett. A konferencia témáját Michael Parkinson, a Városi Ügyekért Felelős Európai Intézet igazgatója vezette fel, méltatva a lengyel elnökség városi témákban elért sikereit. A városok számára kiemelt fontossággal bíró témakört, a nemrég megjelent rendelettervezetek városi vonatkozásait Marjorie Jouen részletezte a Régiók Bizottságának képviseletében. Az elnöki kabinet tagja saját véleményét is belefoglalva kifejtette, hogy mit is ajánl az Európai Unió a városoknak a következő időszakra, és ezt hogyan értékelhetjük. Ezt követően egy gyakorlati példa, Lipcse városának tapasztalatai következtek a sikeres városfejlesztésről az alpolgármestertől, Martin Zur Meddentől. Az URBACT LC-FACIL (A working group to facilitate the implementation of integrated sustainable urban development according to the Leipzig Charter) munkacsoport tagjaként Lipcse az RFSC (Reference Framework for Sustainable Cities) kidolgozásában is részt vett. Az Ecorys cégcsoport brüsszeli képviselője, Jan Maarten de Vet pedig több európai városfejlesztési projekt kapcsán összegezte a tanulságokat, és kitért a tanulási folyamat tapasztalataira, nehézségeire és a javítási lehetőségekre.

 

A műhelybeszélgetések az alábbi témákat járták körül:

 

 

Az ivóvízellátás és szennyvízkezelés Varsó fejlesztési stratégiájának kulcsfontosságú elemei. Az ezekre irányuló program átfogó beruházások sorát foglalja magában az agglomerációra és infrastruktúrára vonatkozóan. Az ISPA/Kohéziós Alapból finanszírozott projekt javítja a vízellátás és szennyvízelvezetés színvonalát és megfelel a fővárosi lakosság elvárásainak. A projektnek köszönhetően jelentős javulás következett be a háztartások vízellátásának minőségében, a szennyvízelvezetés helyzetének javításával egy időben nagyobb területi léptékben. Ez alapvető fontosságú Varsó dinamikus fejlődéséhez és igazodik a lakosság folyamatos növekedéséhez is.

 

A szintén ISPA/Kohéziós Alapból finanszírozott pécsi projekt kivitelezése 2004 májusában kezdődött és 2010 szeptemberében fejeződött be. Célja volt többek között a felszín alatti vizek és elsősorban az ivóvízbázisok védelme, azok biztonságba helyezése; az életminőség javítása az infrastruktúra fejlesztése által; illetve a térségben lévő természetes élővilág védelme. A Pécs város lakosságának megközelítőleg 20%-át, körülbelül 32.000 embert érintő projekt keretében mintegy 182 km szennyvízcsatorna épült, amely összesen 9.300 ingatlan csatlakozását teszi lehetővé az új gerinccsatorna-rendszerre. Az ivóvízhálózat-fejlesztés nyomán 72 km-rel bővült a vezetékes vízellátás a városban, amely több mint 3700 ingatlant érintett. A beruházás részét képezte a szénbánya egykori működése idején készült, rendkívül korszerűtlen vízellátással rendelkező Somogy-bányatelep vízhálózat rendezése is. Az uránérc bányák rehabilitációjához kapcsolódó, a vízbázis védelmét szolgáló részprojekt keretében 22 db monitoring kút került megépítésre, valamint egy – a megfigyelő kútrendszerhez tartozó – térinformatikai alapú adatkezelési rendszert fejlesztettek ki.

 

 2. Az első metróvonal megépítése Varsóban + A portói metróvonal bővítése

 

A projekt keretében megépült az első varsói metróvonal, ennek köszönhetően jelentős mértékben javult a tömegközlekedés hatékonysága a fővárosban. Emellett létrejött az első integrált közlekedési csomópont Varsóban, ahol figyelembe vették a kényelmes átszállási lehetőségeket is az egyes közlekedési módok között (metró, villamos, busz). A projekt innovatív elemének számít egy új parkolóház megépítése, amely az autós közlekedés visszaszorítását szolgálja, ugyanis azok parkolhatnak ingyen, akiknek van tömegközlekedési jegye.

 

A portói metróvonal bővítése javítja a közlekedést a városközpont irányába, valamint Gondomar városába (a Portói Metropolisz térség harmadik legnagyobb városa). A metróvonal kellemes, biztonságos, gyors eljutást biztosít és az utazási információs rendszer is javult. Emellett tíz új metróállomás épült, amelyek 125 000 új utast szolgálnak ki. Az új, ún. Narancs vagy F vonal 2011 januárjában nyílt meg Senhora da Hora és Fânzeres megállók között.A megállókban ingyenes parkolóhelyet is biztosítanak, megépítésével 65 állandó munkahely jött létre.

 

3. A Krakowskie Przedmieście utca modernizálása + A Rasnov történelmi központ rehabilitációja

 

Varsó a Krakowskie Przedmieście utca, valamint a Nowy Świat és a Miodowa utcák egyes részeinek felújítása mellett döntött. Az előbbi fontos szerepet játszik, ugyanis a Királyi Út része, amely az óvárost köti össze olyan előkelő épületekkel, mint például az Elnöki Palota. Sok évnyi stagnálás után Varsó úgy döntött, hogy felújítja a város ezen részét, hogy erősítse a városközpont attraktivitását, valamint a főváros kulturális és turisztikai potenciálját.

 

A romániai Rasnov történelmi központjában a leromlott állapotok miatt nagy szükség volt a rehabilitációra, ezért a JESSICA kezdeményezésből finanszírozva integrált városfejlesztési stratégiát dolgoztak ki. A projekt a városi infrastruktúra modernizálása mellett célul tűzte ki a közösség újjáélesztését, a turizmus fejlesztését és a fenntartható gazdaságfejlesztést is. Az integrált fejlesztési terv része a Brassói Növekedési Pólus stratégiának és célja, hogy a látogatók számát 30%-kal növelje évenként.

 

4. A Kopernikusz Tudományos Központ (CNK) bemutatása + Le Rocher de Palme Cenonban

 

A Visztula nyugati partján található Kopernikusz Tudományos Központ (CNK) egyedülálló turisztikai attrakció Varsó szívében, nemzeti és nemzetközi viszonylatban is. Az elmúlt években a központ az egyik legnagyobb kulturális infrastruktúrára irányuló beruházás lett Lengyelországban és Kelet-Európában. Az innovatív szemlélet jegyében a központ vonzó kulturális környezetet kínál a látogatóknak, valamint összeköti a szabadidős tevékenységet és a tudományt a gyerekek és fiatalok számára.

 

2010 szeptemberében egy új multifunkcionális szórakoztató központ nyitotta meg kapuit Cenon településen. A kulturális központ Bordeaux peremén helyezkedik el és az integrált városfejlesztési stratégiában is szerepelt – Haute-Garonne megye programja: Grand Projet de Ville (GPV). A Rocher de Palme a cenoni Palmer parkban található és két színházat, egy kiállító termet, egy éttermet és bárokat foglal magában, valamint számos oktatási és közösségi programnak ad helyet.

 

A projektlátogatásokon tapasztaltakat később mindenki megoszthatta egy újabb plenáris szekció keretében.