Dél-Alföld

Terület: 18 337 km²
Lakónépesség: 1 213 595 fő (2021)
Régióközpont: Szeged
Vármegyék: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád
Kistérségek

Bács-Kiskun vármegye: Bácsalmási, Bajai, Jánoshalmai, Kalocsai, Kecskeméti, Kiskőrösi, Kiskunfélegyházai, Kiskunhalasi, Kiskunmajsai, Kunszentmiklósi
Békés vármegye: Békéscsabai, Békési, Gyulai, Mezőkovácsházai, Orosházi, Sarkadi, Szarvasi, Szeghalomi
Csongrád-Csanád: Csongrádi, Hódmezővásárhelyi, Kisteleki, Makói, Mórahalmi, Szegedi, Szentesi

Települések száma: 254
Megyei jogú városok: Kecskemét, Békéscsaba, Szeged, Hódmezővásárhely, Baja
Városok:

Bács-Kiskun vármegye: Bácsalmás, Baja, Dunavecse, Hajós, Izsák, Jánoshalma, Kalocsa, Kecel, Kerekegyháza, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kunszentmiklós, Lajosmizse, Mélykút, Solt, Soltvadkert, Szabadszállás, Tiszakécske, Tompa
Békés vármegye: Battonya, Békés, Csorvás, Dévaványa, Elek, Füzesgyarmat, Gyomaendrőd, Gyula, Kondoros, Körösladány, Medgyesegyháza, Mezőberény, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Orosháza, Sarkad, Szarvas, Szeghalom, Tótkomlós, Újkígyós, Vésztő
Csongrád-Csanád vármegye: Csanádpalota, Csongrád, Kistelek, Makó, Mindszent, Mórahalom, Sándorfalva, Szeged

Általános földrajzi leírás

A dél-alföldi régió az ország délkeleti és déli részén, a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád vármegyék által lefedett területen helyezkedik el. Az ország legnagyobb kiterjedésű régiója. Területének jelentős része természeti és táji értékekben gazdag adottságú síkság, melynek tengerszint feletti magassága sehol sem haladja meg a 200 métert. A dél-alföldi régió az ország harmadik legnépesebb régiója, népsűrűségét tekintve azonban Dél-Dunántúl után a legalacsonyabb értékkel bír (71,3 fő/km²). A népességcsökkenés folyamatos, bár nem egyenletes mértékű és területileg is eltérő.

Természet- és tájföldrajzi adottságok

A dél-alföldi régió síkvidéki jellege ellenére változatosterület. Alapvetően hat középtáj osztozik a területén: Duna menti síkság, Duna-Tisza közi homokhát, Bácskai-síkvidék, Alsó-Tisza-vidék, Körös-Maros köze, Berettyó-Körösvidék és a Nagykunság. A régió földterületének nagy része főként mezőgazdasági hasznosításra alkalmas, leginkább a nagyüzemi gabonatermesztés jellemzi a területet.

Településföldrajzi jellemzők

A települések számát (254 település, mely országos viszonylatban a legalacsonyabb egy régión belül) és a régió területét (az ország legnagyobb kiterjedésű régiója) tekintve, ez a régió az ország legritkább településhálózatával rendelkezik. 47 városával ugyanakkor a Dél-Alföld az Észak-Alföldet követően a második legvárosiasabb régiója az országnak. Településszerkezetét leginkább a tanyákkal körülvett mezővárosok és óriásfalvak alkotják. Az aprófalvakban és a kisfalvakban élők aránya nagyon alacsony (2,5%). A lakosság legnagyobb része (44,7%) a 2 000-10 000 fős nagy- és óriásfalvakban, valamint a 20 000-50 000 lakosú mezővárosokban (21,3%) koncentrálódik. Magyarország legkiterjedtebb tanyarendszere ebben a régióban található. A 2001-es népszámláláskor a külterületi lakosság száma 124 844 fő volt, mely az ország összes külterületi lakosságának 42%-át jelentette.

Régión belüli fejlettségi különbségek

A dél-alföldi régió 25 statisztikai kistérsége közül 7 (Jánoshalmai, Bácsalmási, Kisteleki, Mórahalomi, Mezőkovácsházi, Sarkadi, Szeghalomi) tartozik az ország 48 leghátrányosabb kistérsége közé. A régión belüli térszerkezet vázát nem a statisztikai kistérségek, hanem más rendezőelvek mentén kialakuló, viszonylag homogén településcsoportok képezik. Ilyenek a vármegyeszékhelyek (illetve részben Baja), szomszédos városaik és szuburbanizálódó övezeteik együtteséből formálódó agglomerációk, melyek a régió legnagyobb kiterjedésű, összefüggő, dél-alföldi viszonylatban fejlett, erősebben urbanizálódó, dinamikus terei. A kecskeméti település-együttes a vármegye népességének 26%-át tömöríti, ebből a nagyváros egymagában egyötödét. A békési vármegyeszékhelyen csak minden hatodik vármegyei lakos él, de a közép-békési centrum (Békéscsaba, Békés, Gyula) együttesen már a vármegye lakosságának 30, a teljes település-együttes pedig 40%-át adja. Szeged súlya a vármegyéjében kiugró (a népesség 38 %-a él itt), település-együttese a vármegye lakosságának közel felét tömöríti, a közeli Hódmezővásárhellyel együtt arányuk a 60%-ot közelíti. A fejlettség komplex mutatója alapján dél-alföldi viszonylatban igen fejlettnek minősített települések csoportja egyértelműen kijelöli a legnagyobb, valamint a tradicionális közép- és kisvárosok körét. Közéjük tartozik: Szeged, Békéscsaba, Gyula, Orosháza, Baja, Kalocsa, Kecskemét, Hódmezővásárhely, Szentes és Szarvas. A legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkező lakosság többsége él ezekben a városokban él.

Természeti és kultúrtörténeti értékek

A térség természeti környezetének meghatározói a Duna, a Tisza és a hozzá kapcsolódó folyók, holtágak, és a védett területek. Ezek egyrészt lehetőséget adnak a zöldfolyosó-rendszerek kialakítására, másrészt rekreációs potenciált is képviselnek. A Dél-alföldi régió területének több mint 7%-a áll természetvédelem alatt. A régióhoz tartoznak a Kiskunsági Nemzeti Park, a Körös-Maros Nemzeti Park és a Duna-Dráva Nemzeti Park egyes területei, melyek együttesen az ország összes nemzeti park területének 21%-át adják. Az országos jelentőségű védett területek együttes nagysága az országos érték közel 25%-a.

A régió Tájvédelmi Körzetei és Természetvédelmi Területei:

Pusztaszeri TK, Mártélyi TK, Dél-Mezőföldi TK
Dénesmajori Csigás-Erdő TT, Szarvasi Arborétum TT, Szarvasi Történelmi Emlékpark TT, Ásotthalmi Láprét TT, A Bácsalmási Gyapjas Gyűszűvirág Termőhelye TT, Császártöltési Vörös-mocsár TT, Csólyospálosi Földtani Feltárás TT, Csongrádi Kónya-szék TT, Érsekhalmi Hét-völgy TT, Hajósi Homokpuszták TT, Hajósi Kaszáló és Löszpart TT, Kéleshalmi Homokbuckák TT, Kiskőrösi Turjános TT, Kiskunhalas Fejtéki-mocsár TT, Kunfehértói Holdrutás Erdő TT, Péteri-tó TT, Pusztaszeri Fülöp-szék TT, Pusztaszeri Hétvezér Emlékmű TT, Szelidi-tó TT

A régió több mint 700 épülete és építménye élvez országos műemléki védettséget, az egyházi jellegű emlékek száma összességében megközelíti a 250-et, a kastélyok és kúriák száma közel hatvan. Legnagyszabásúbb középkori emléke a szegedi Alsóvárosi Boldogasszony templom. A régió kedvelt turisztikai célpontja a bugaci puszta és az 1200 présházból álló hajósi sváb pincefalu, mely Európában is kuriózumnak számít. A löszhátra épített egymáshoz bújó, fehérre meszelt présházak együttese a népi építészet különleges dél-alföldi emléke. Kalocsa egyike a négy magyarországi római katolikus érseki székhelynek, mely néprajzi nevezetességeiről is híressé vált. A régió olyan további történelmi emlékhelyekkel büszkélkedhet, mint Gyula (vár), Szarvas (arborétum) és Ópusztaszer (Nemzeti Történeti Emlékpark).

Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (DARFT)

(Bács - Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád vármegyék, Kecskemét, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Szeged m. j. városok

cím: 6720 Szeged, Oroszlán u. 2.

tel.: 62-422-252

fax: 62-424-497

honlap: www.del-alfold.hu

Munkaszervezet:

Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.

cím: 6720 Szeged, Oroszlán u. 2.

tel.: 62-424-215

fax: 62-424-497

e-mail: titkarsag@del-alfold.hu