Békés vármegye

Terület: 5631,05 km²

Lakónépesség: 355 199 fő (2013 dec. 31.)

Vármegyeszékhely: Békéscsaba (60 571 fő, 2013)

Települések száma: 75 db

---

Általános földrajzi leírás

 

Békés vármegye az Alföld DK-i részén, a Körös jelenlegi és a Maros egykori hordalékán terül el, a Dél-alföldi régió részeként. Északon Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok, nyugaton Csongrád-Csanád vármegyével határos, délkeletről pedig mintegy 140 km hosszan a magyar-román országhatár szegélyezi. A vármegye területe 5630 km² (az ország területének 6,1 %-a), lakónépessége 2010-ben 361 802 fő volt (az ország lakosságának 3,6 %-a).

 

A fővárosból Kecskemétig az M5-ös autópályán, majd onnan a 44-es főútvonalon közelíthető meg, míg vasúton a Budapest – Szolnok – Mezőtúr – Békéscsaba - Lőkösháza nemzetközi vonalon, amelynek keleti végpontja a román fővárosban, Bukarestben található. Békéscsaba és Gyula között a Békés Vármegyei Önkormányzat tulajdonában lévő repülőtéren keresztül is elérhető a térség. 1300 méter hosszú és 30 méter széles szilárd burkolatú kifutópálya fogadja és indítja az 50-60 fő befogadására alkalmas repülőgépeket, amelyek hatótávolsága Európa szinte bármely pontjának és Észak-Afrika térségének elérhetőségét teszi lehetővé.

 

Békés vármegyére az ún. óriásfalvas településhálózat a jellemző, népsűrűsége viszonylag alacsony, az egy km²-re jutó 64 lakos alapján az országos átlagnál 43 fővel kevesebb. Legnagyobb népességű és legrégebbi városai: Békéscsaba (vármegyeszékhely és megyei jogú város), Gyula, Orosháza, Békés és Szarvas. A mezőgazdaság szempontjából Békés vármegye adottságai kedvezőek, a művelési ágak közül is kiemelkedik a szántók területe és aránya (a szántók területe a legnagyobb az ország vármegyéi közül. A kiváló minőségű talajokon a szántóterületek átlagos minősége megközelíti a hektáronkénti 30 aranykoronás értéket. A szántók használatánál tradicionálisan a gabonatermesztés dominál, ami szorosan összefügg az abrakfogyasztó állatfajták tartásával is. A gyümölcsösök és szőlők aránya viszont nagyon alacsony, a szőlők területe az országban a legalacsonyabb, míg a gyümölcsösök területe a második legalacsonyabb értéket mutatja.

 

Történeti leírás

 

A honfoglalás után a Körösök alföldi tájegysége mellett a Gyula törzs telepedett le, és nomád állattenyésztéssel foglalkozott. A Szent István király uralkodásakor kialakuló feudális államszerkezet megszilárdulása itt néhány évtizedes késéssel ment végbe. 1046-ban a békési földvár volt a gyújtópontja a Vata-féle pogánylázadásnak. A jelenlegi Békés vármegye területét - legalábbis egyházi értelemben - a csanádi és a váradi, valamint kisebb részben az egri püspökség fogta át. Bár a XIII. századra viszonylag sűrű, több száz faluból álló településszerkezete volt Békésnek, de az addigi, mintegy két évszázados fejlődést csaknem a földdel tette egyenlővé 1241-ben a tatárjárás, melynek nyomán egész térségek néptelenedtek el. A középkor a jobbágyviszonyok kiterjedésével és az uradalmak kialakulásával az agrártermelés bővülésének volt az időszaka. A XV. század elején épült fel a gyulai vár, Európa egyetlen épen maradt gótikus téglavára. A XV. század utolsó harmadában a vármegyeszékhelyi címet is elnyerte Gyula, amelynek várát 1566-ban vette be a török. A másfél évszázados török hódítás szinte az egész térség elnéptelenedését okozta. A Rákóczi szabadságharc után megindult a spontán be- és visszatelepülés: magyarok, szlovákok, románok, szerbek érkeztek a területre. A nagyobb ütemű újranépesítés kezdeményezője Harruckern János György volt, aki katonai élelmezési biztosként szerzett érdemeiért és az udvarnak nyújtott kölcsönök fejében kapta meg Békés vármegye legnagyobb részét. Szervezett formában szlovákokat, németeket, magyarokat telepített le a vármegyében.

 

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc mély nyomot hagyott Békés vármegyében, annak ellenére, hogy komoly harci cselekmények nem érintették ezt a térséget. Ugyanakkor a tizenhárom aradi vértanú tábornok közül kilencet Gyuláról szállítottak a ma "magyar Golgotaként" tisztelt vesztőhelyre. A kiegyezés után – az ország más vármegyéihez hasonlóan – Békés jelentős fejlődésnek indult. Állami költségvetésből valósultak meg a nagy infrastrukturális beruházások (gátépítés, folyamszabályozás, vasút- és útépítés), és kiépült az oktatási és egészségügyi hálózat is. A gazdaság legmeghatározóbb része a mezőgazdaság és az erre épült élelmiszeripar volt, amelynek súlya ma is komoly. Az első világháborút lezáró Trianoni békeszerződés területi rendelkezései rendkívül hátrányos helyzetbe hozták Békés vármegyét, közvetlen felvevőpiacaitól fosztották meg, és elvágták a gazdasági együttműködés számtalan lehetőségétől. Békés vármegye mai területe az 1950-ben végrehajtott átszervezéssel alakult ki, amikor kijelölték új székhelyét, a térség vasúti csomópontjául, ipari és kereskedelmi központjául szolgáló Békéscsabát.

 

A rendszerváltozást követően és Magyarország európai uniós csatlakozása után Békés vármegye legfontosabb gazdasági feladata jelenleg is az, hogy felzárkózzon az ország és az Európai Unió fejlettebb térségeihez és kapcsolatot építsen ki a szomszédos romániai megyékkel. Ehhez elengedhetetlen a jó közlekedési megközelítés biztosítása. Ennek érdekében brüsszeli forrásból folyik a Békés vármegyét is átszelő Budapest-Bukarest európai vasúti fővonal (korridor) korszerűsítése, fontos cél az M44-es gyorsforgalmi út kiépítése. Mindezek mellett elindult a Békéscsaba-Gyula közötti repülőtér fejlesztése is

 

Természet- és tájföldrajzi adottságok

 

A vármegye mezorégióinak kistájai:

Békés vármegye az ország egyik legmélyebben fekvő, egyben a legegyenletesebb domborzatú területe, majdnem tökéletes síkság. A tengerszint feletti magasság szinte az egész vármegyében alig tér el a 90 m-től. Teljes területe az Alföld tengersík vidékén helyezkedik el. A terület földtani felépítése kedvező geotermikus adottságokat teremt. Ennek köszönhetően a vármegye területén jelentős számú kútból, többszáz méteres mélységből, általában 50°C-ot meghaladó hőmérsékletű gyógy- és termálvíz nyerhető.

 

A vármegye kontinentális éghajlatú, annak is a száraz kontinentális változata jellemző. A szárazföldi hatások mellett azonban időszakosan mediterrán és óceáni hatások is érvényesülnek. A napsütéses órák száma megközelíti az évi kétezret. Az évi középhőmérséklet 10-11°C között van. A csapadék mennyisége évi 500-600 milliméter, egyes években ez rapszodikusan változik.

 

Természetes vizei a Körösök, a Berettyó és a folyókat övező holtágak, melyek vízminősége tiszta, halállományuk gazdag. A Körösök Magyarország legtisztább folyóvizei, így a szabadidős tevékenység széles skáláját kínálják a látogatóknak az úszástól a horgászáson keresztül a vadászásig. A horgászást a színes halállomány is segíti, a főbb halfajok, mint például a ponty, a busa, az amúr, a süllő, a csuka és a keszeg is nagy számban fordulnak elő. Emellett egyre kedveltebb a védett madárvilág megfigyelése is; Európa legnagyobb túzokrezervátuma Észak-Békésben, Dévaványa mellett található.

 

 

Természeti és kultúrtörténeti értékek

 

Békés vármegye főbb természeti értékét a Körösök völgyének háborítatlan vízi világa, és a termálfürdők adják. A vármegye főbb termálfürdői egymáshoz képest is viszonylag sűrűn helyezkednek el, közülük a legismertebbek Szarvason, Gyomaendrődön, Dévaványán, Füzesgyarmaton, valamint Gyulán, Békéscsabán, Gyopárosfürdőn és Tótkomlóson helyezkednek el. A forró kőzetekből kiáramló hévizek szinte mindenütt megtalálhatók, a bennük oldott ásványi anyagok sok betegség gyógyítására alkalmasak.

 

A vármegyében található a közel 29 ezer hektáros Körös-Maros Nemzeti Park, amely országos jelentőségű védett terület, de számos helyi jelentőségű védett területtel, értékkel is rendelkezik, mint például a Dévaványai Makkos-erdő, a gyomaendrődi református templomkert piramis tölgyfái, Tessedik akácfája (Szarvas), vagy a szarvasi kunhalmok.

 

2009-ben Békés vármegyében összesen 267db országos védelem alatt álló műemléket tartottak nyilván, ez a hazánkban található műemlékek 3%-a (Magyarországon 2009-ben összesen 9827 objektum élvezett országos védettséget). A műemlékek száma Mezőhegyesen, Gyulán, Békéscsabán és Békésen a legmagasabb, közülük is jelentősen kiemelkedik Mezőhegyes városa (53 db műemlék). Ezek összességében a vármegye műemlék-állományának több mint felét adják. A XV. század elején épült fel a gyulai vár, amely Európa egyetlen épen maradt gótikus téglaváraként 2005-ben ünnepelte fennállása 600 éves évfordulóját. A gyulai vár mellett másik látványosság a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely és Szoborpark is. A megújult, Békéscsabán lévő Munkácsy Mihály Múzeumban található a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye, ahol megtekinthetők a festő különleges ereklyéi.

 

A vármegyéhez számos ismert személy kötődik. Gyulán született Erkel Ferenc, a Himnusz zeneszerzője és a magyar opera megteremtője. Erről a tájról származik Munkácsy Mihály, Tessedik Sámuel, Haan Lajos helytörténész és a festő Haan Antal.

 

 

Békés vármegye honlapja