Komárom-Esztergom vármegye

Terület: 2265,08 km² (2010)

Lakónépesség: 300 677 fő (2013. dec. 31.)

Vármegyeszékhely: Tatabánya (67 043, 2013)

Települések száma: 76

---

Komárom-Esztergom vármegye Magyarország legkisebb vármegyéje, a Dunántúl északi részén, a közép-dunántúli régió határ menti térségében helyezkedik el. Északról a Duna és Szlovákia, keletről Pest vármegye, délről Fejér vármegye, dél-nyugatról Veszprém vármegye, nyugatról Győr-Moson-Sopron vármegye határolja.  76 településéből Tatabánya megyei jogú város 10 település pedig városi jogállású.

 

A vármegyén keresztülhalad a Budapest-Bécs közötti közúti, vasúti és vízi közlekedési útvonal, így Komárom-Esztergom vármegye része a Budapest-Bécs innovációs tengelynek, ami a külföldi tőke megtelepedésében, a vállalkozások létrehozásában, valamint a településhálózatok megújításában fontos szerepet játszik. A Helsinki folyosók közül kettő – a IV. és a VII. – érinti a vármegyét.. A vármegye észak-déli kapcsolatai meglehetősen gyengék. A Duna az európai vízi útrendszernek meghatározó része: a Duna – Majna – Rajna vízi út a VII. számú Transz-Európai Közlekedési Folyosó részét képezi. A vármegye dunai kikötőit Komárom és Esztergom városok adják. A vármegye gazdaságában az ipar mind a mai napig meghatározó.Építőanyag-ipari és ásványi nyersanyagai a kavics, a homok, a homokkő, a márga, a mészkő, a kőolaj, a földgáz és a barnaszén. Településrendszerét tekintve az utóbbi évtizedben a vármegye urbanizáltabb lett, a szuburbanizáció által erősebben érintett térségei tovább urbanizálódtak, míg az ebből 2001. előtt kimaradt térségeket továbbra is a népességcsökkenés az elvándorlás, a vidékies jelleg fennmaradása jellemzi.

 

Történeti leírás

 

Komárom-Esztergom vármegyének jogelődjeit, azaz Komárom illetve Esztergom vármegyét, Szent István király alapította. 1786-ban II. József kapcsolta össze Tata székhellyel Komárom és Esztergom vármegyét. Az ily módon egyesített vármegye az uralkodó halálát követően 1790-ben szétvált, Esztergom és Komárom visszakapta vármegyeszékhelyi rangját. 1851-ben a két vármegyének a Duna jobb partján lévő részét Esztergom székhellyel Esztergom vármegyeként, a Duna bal partján - a mai Szlovákia területén lévő részeket pedig - Komárom székhellyel Komárom vármegyévé szervezték át. A trianoni döntést követően a bal parti részeket a Csehszlovák Köztársasághoz csatolták. Magyarország részeként csupán a korábbi Komárom vármegye 44 községe és a korábbi Esztergom vármegye 22 települése maradt meg. 1923-ban a csonka vármegyéket egyesítő törvény nyomán Esztergom székhellyel létrehozták a közigazgatásilag egyesített Komárom–Esztergom vármegyét. Az első bécsi döntést követően 1938-ban újjá alakult a történelmi Esztergom vármegye és Komárom vármegye.
1947-ben négy bányásztelepülés összevonása révén létrejött Tatabánya. Ezzel a vármegyében lévő városok száma háromra emelkedett. Egy 1949-ben született döntés nyomán 1950-ben Esztergom nevének elhagyásával, Tatabánya székhellyel létrejött Komárom megye. 1984-ben Dorog, 1986-ban Kisbér, 1989-ben pedig Nyergesújfalu kapott városi rangot. Ezzel a városok száma nyolcra emelkedett. 1990-től ismét Komárom-Esztergom lett a neve.

 

• Komárom-esztergomi-síkság: Győr-Tatai-teraszvidék, Igmánd-Kisbéri-medence, Almás-Táti-Duna-völgy
• Bakony-vidék: Súri-Bakonyalja
• Vértes-Velencei-hegyvidék: Bársonyos, Által-ér-völgy, Vértes-fennsík, Vértes peremvidéke
• Dunazug-hegyvidék: Nyugat-Gerecse, Központi-Gerecse, Keleti-Gerecse, Gerecsei-kismedencék, Pilisi-hegyek, Pilisi-medencék
• Visegrádi-hegység: Visegrádi-Dunakanyar, Visegrádi-hegység

Éghajlati és vízrajzi adottságok

A vármegye éghajlatát mérsékelt övi nedves, kontinentális éghajlat jellemző vonásai határozzák meg.  Az éghajlati elemek megegyeznek az országos átlaggal, egyes területeken viszont – főként a domborzati tényezők következtében - eltérések mutatkozhatnak. Így éghajlati szempontból a vármegye két részre osztható. Az egyik az alacsony, síksági és dombsági területek, ahová a Duna menti északi, észak-nyugati területek tartoznak, a másik a hegyvidéki területek, magukban foglalva a Pilis, Gerecse és a Vértes vonulatait. A vármegye évi középhőmérséklete 10,5 °C, az évi napfénytartam átlaga 2000 óra, csapadék mennyisége 600 mm. Az uralkodó szélirányból adódóan a hegységek észak-nyugati oldala csapadékosabb. A vármegye legjelentősebb folyója a Duna, mely északon, mintegy 80 km-es szakaszon vármegye- és országhatár is egyben. Ács község területén lép be, majd Dömösnél hagyja el a vármegyét.

 

A vármegye síkvidéki területein a kiváló minőségű talajok kedvező éghajlati adottságokkal párosulnak. A síkvidéknek köszönhetően viszonylag magasan, általában 2-4 m között áll a felszín alatt a talajvíz. A keleti, hegyvidéki területeken a domborzati jelleg és az ebből adódó, hőmérséklet szempontjából kedvezőtlenebb éghajlati jellemzők teszik kevésbé gazdaságossá a növénytermesztést. Itt csak a vízfolyások menti medenceterületek kínálnak kedvezőbb körülményeket a műveléshez. A vármegye mezőgazdasági területe 125 500 hektár,erdősültsége27,1%. Ez utóbbi érték az országos átlagot jelentős mértékben meghaladja.

 

Természeti és kultúrtörténeti értékek

 

A vármegye északi határát képező Duna és a déli határát képező Vértes ökológiai rendszerét a vízfolyások mentén lévő természeti területek, védett természeti területek és erdős térségek összefüggő ökológiai hálózata teszi teljessé. A magterület övezetét a védett természeti területek és a Natura 2000 területek alkotják. A vármegye teljes területe a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatása alá tartozik.

 

A vármegye Tájvédelmi Körzetei (TK) és Természetvédelmi Területei (TT):

A vármegye területére eső országos jelentőségű védett természeti területek: Duna-Ipoly Nemzeti Park (60 314,3 ha), Gerecsei TK (8676 ha), Vértesi TK (15188 ha), Dunaalmási Kőfejtők TT (230 ha), Tatai Kálvária-domb TT (2,7 ha), Vértesszőlősi Előember-telep TT (35 ha)

 

Különleges madárvédelmi, Natura 2000 területek: a Gerecse (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága), Tatai Öreg-tó (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága), Vértes (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága)

 

A vármegye világörökségi és világörökség-várományos területei:

Az építészet értékeit barokk, klasszicista és historizáló, valamint a népi építészetet őrző épületek és további egyedi műemlékek képezik. A vármegyében összesen 533 műemléki védelemalatt álló objektum található.

 

 

Komárom-Esztergom vármegye honlapja