Nyugat-Dunántúl

Terület: 11 328 km²
Lakónépesség: 997 119 fő (2021)
Régióközpont: Győr
Vármegyék: Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala

 

Kistérségek:

Települések száma: 655

Megyei jogú városok: Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa

Városok:

 

Természet- és tájföldrajzi adottságok

 

A Nyugat-Dunántúl természetföldrajza rendkívül változatos képet mutat. Területén két nagytáj, a Kisalföld és a Nyugat-magyarországi peremvidék osztozik. Középtájai: Győri-medence, Marcal-medence, Komárom-Esztergomi-síkság, Alpokalja, Vas-Soproni-síkság, Kemeneshát, Zalai dombvidék. A régió arculatát mind alföldi, mind középhegységi jellegű térségek határozzák meg. A régió éghajlatát döntően meghatározza, hogy az ország azon területe, amely a legközelebb fekszik az Atlanti-óceánhoz. A Kisalföld éghajlatában csak kisebb mértékben jelennek meg az alföldi klimatikus sajátosságok, az említett atlanti klímaövhöz való közelség, valamint a kis kiterjedés következtében. Éghajlata mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, enyhe telű. A Nyugat-magyarországi peremvidék nagy része a mérsékelten meleg, nedves, enyhe telű éghajlati körzethez tartozik. További jellemzője az alacsony hőmérséklet-ingadozás, valamint az országos szinten bőséges csapadék. A régió keleti felében az évi napsütéses órák száma a 2000-et is meghaladja, míg a nyugatra eső területeken épphogy csak eléri az évi 1700 óra körüli értéket. Ilyen nagyfokú eltérés sehol máshol nem észlelhető az országban. A régió középhőmérséklete 9-10 °C között mozog.

A térség két legnagyobb természetes tava, a Balaton és a Fertő tó országos jelentőséggel bírnak mind természetvédelmi, mind pedig idegenforgalmi szempontból. A Fertő-tó Közép-Európa legnagyobb sztyepp jellegű tava. A régió felszíni vizeinek többsége kielégítő vízminőségű. Emellett ugyanakkor vannak erősen szennyezett vízfolyások is. Ide tartozik például az Ikva, a Hanság-főcsatorna, a Zala alsó folyása, Zalaegerszegen a Vizslaréti árokvagy Nagykanizsánál a Principális csatorna. Legnagyobb folyója a Duna, ami határfolyóként funkcionál. A régión áthaladó legfontosabb vízfolyás a Rába, amely a Kisalföld medencéjén keresztül éri el Győrnél befogadóját, a Mosoni-Dunát.

A megművelt területeket legnagyobb kiterjedésben a szántók uralják, de jelentős a térség erdőgazdálkodása is. A zalai és dél-vasi (döntően az aprófalvas) térségekben a kisbirtokok jellemzőek, ami változatos művelési szerkezetet és diverz tájképet biztosít. A régió (főként Zala és Vas vármegye) erdősültsége és vadállománya kiemelkedő természeti értékén túl, komoly gazdasági erőforrást (pl. turizmus, fafeldolgozás, megújuló energiahasznosítás) jelent.

Településföldrajzi jellemzők

A nyugat-dunántúli régió 655 településével a Dél-Dunántúlt megelőzve hazánk legnagyobb településszámmal rendelkező régiója. Mindemellett ez a térség Magyarország legkisebb területű (11 328 km²) és legnagyobb településsűrűségű (58 település/1000 km²) régiója, lakónépessége 994 698 fő (TeIR, 2010). Sajátos településhálózati adottságai – melyet a törpefalvak (58 db) és az aprófalvak (281 db) kiugróan magas aránya (a régió településeinek 57%-a) jellemez – elsősorban a domborzati viszonyokkal és a közlekedési hálózat történelmi és jelenkori struktúrájával magyarázhatók. Győr-Moson-Sopron vármegye településhálózata a természeti viszonyok (Kisalföld) és a termelési hagyományok miatt a mezővárosi szerkezeten keresztül inkább az alföldi régiók településszerkezetéhez hasonlít. Vas és Zala vármegyében a településhálózat struktúrája jóval elaprózódottabb. Ennek szélsőséges jelenségei Zala vármegyében figyelhetők meg, míg Vas vármegye jellemzően átmenetet képez a Győr-Moson-Sopron és Zala vármegye között. Az apró települések nagy száma a népességfogyás mellett a hagyományos településszerkezetre vezethető vissza. Elsősorban az Őrség és Göcsej területe híres a hagyományos „szer” vagy „szeg” névvel leírt településekről. Ez a sajátos településforma lényegében sok kicsi, vízmentes kiemelkedésekre település tanyaszerű együttesből áll.

A régió városhálózata kiegyensúlyozott, nagy- és középvárosok egyaránt megtalálhatók.  A régióban 28 városi rangú település van, közülük egyedül Győrnek van 100 ezer főt meghaladó népessége. A többi négy megyei jogú város (Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa) népessége 50 és 100 000 fő közé esik. A régió gazdasági teljesítőképességét tekintve messze felülmúlja az országos átlagot. Ez főként a földrajzi fekvésnek, a gazdasági nyitottságnak és a globális hálózatok és gyorsforgalmi úthálózatok kedvező elérhetőségének köszönhető (ugyanakkor a régión belül rendkívül kedvezőtlen az észak-déli elérhetőség, ami a mára már hatalmas méreteket öltő tranzit áruforgalommal együtt több évtizedes probléma forrása). Kiemelkedő központ Győr, amelynek gazdasági karakterét az autóipari beruházások adták meg.

Régión belüli fejlettségi különbségek

A régió legfejlettebb régiói a vármegyeközpont és – Nagykanizsa kivételével – megyei jogú városok kistérségei adják. A Győri, és Szombathelyi kistérség kedvező jövedelmi mutatókkal, fejlett szolgáltató szektorral rendelkezik. A Sopron-Fertődi és Zalaegerszegi kistérség alig marad el tőlük, illetve a Keszthely-Hévízi kistérség a szolgáltató szektor (turizmus) erős dominanciájával tűnik ki. A Körmendi, Kőszegi, Mosonmagyaróvári, Nagykanizsai, Sárvári és Szentgotthárdi kistérség átlagot enyhén meghaladó mutatókkal rendelkezik, de a foglalkoztatottság és a jövedelmi helyzet értékei meghaladják a keszthelyi kistérség értékeit is. A Csepregi kistérség sok tekintetben kedvezőtlen helyzetben van már, de a szolgáltató szektornak (turizmus, elsősorban a büki gyógyfürdő hatásaival) köszönhetően magasabb az életszínvonal. A kisvárosi központtal rendelkező, országhatártól távolabb fekvő, viszonylag gyengébb infrastruktúrával rendelkező kistérségek (Celldömölki, Csornai, Téti, Kapuvári, Pannonhalmai), már többnyire átlag alatti mutatókkal rendelkeznek. Minden tekintetben hátrányos helyzetű kistérségnek tekinthetőek, zárt földrajzi helyzettel, sajátos (aprófalvas) településszerkezettel, magas munkanélküliséggel és alacsony jövedelemmel a Lenti, Letenyei, Őriszentpéteri, Vasvári és Zalaszentgróti kistérségek.

Természeti és kultúrtörténeti értékek

Egyedülálló növény- és állatvilágának, földtani képződményeinek, a domborzati és vízrajzi adottságoknak köszönhetően a régió táji adottságai meglehetősen változatosak, természeti-ökológiai értéke kiemelkedő. A régió területén három nemzeti park – Fertő-Hanság Nemzeti Park, Őrségi Nemzeti Park, Balatonfelvidéki Nemzeti Park – osztozik.

 

A régió Tájvédelmi Körzetei (TK) és Természetvédelmi Területei (TT):

---