A Nyugat-dunántúli tervezési-statisztikai régió Győr-Moson-Sopron [1], Vas [2] és Zala [3] megyéket foglalja magába, a nyugati határ mentén, észak-déli irányba elnyúlva. A régió – egyedülálló módon – négy országgal (Szlovákia, Ausztria, Szlovénia és Horvátország) érintkezik, amelynek köszönhetően jelentős nemzetközi átmenő forgalommal rendelkezik. Keleti irányból a Közép-dunántúli, déli irányból pedig a dél-dunántúli régió [4] határolják. Az ország nyugati határrégiójaként földrajzi fekvése jelentős előnyt jelent a régió számára a Kelet-magyarországi régiókhoz képest. Egyedüli magyar régióként öt megyei jogú városa van, melyek jelentős térszervező erővel bírnak. A régiót 25 statisztikai kistérség fedi le. Ebből hét Győr-Moson-Sopron [1] megyében található, kilenc-kilenc pedig Vas [2] és Zala [3] megyében. 1989-et követően a rendszerváltozással, a piacgazdaságra való áttéréssel és a határok megnyílásával a korábban periférikus szerepet betöltött régió Magyarország és az Európai Unió közötti kapocsként éledt újjá. Határmenti térségeiben a rendszerváltozás előtt a nehézipari fejlesztések katonai-politikai okokból elmaradtak, ezért a piacgazdasági átmenet jóval könnyebben ment végbe.
A térség két legnagyobb természetes tava, a Balaton és a Fertő tó országos jelentőséggel bírnak mind természetvédelmi, mind pedig idegenforgalmi szempontból. A Fertő-tó Közép-Európa legnagyobb sztyepp jellegű tava. A régió felszíni vizeinek többsége kielégítő vízminőségű. Emellett ugyanakkor vannak erősen szennyezett vízfolyások is. Ide tartozik például az Ikva, a Hanság-főcsatorna, a Zala alsó folyása, Zalaegerszegen a Vizslaréti árokvagy Nagykanizsánál a Principális csatorna. Legnagyobb folyója a Duna, ami határfolyóként funkcionál. A régión áthaladó legfontosabb vízfolyás a Rába, amely a Kisalföld medencéjén keresztül éri el Győrnél befogadóját, a Mosoni-Dunát.
A megművelt területeket legnagyobb kiterjedésben a szántók uralják, de jelentős a térség erdőgazdálkodása is. A zalai és dél-vasi (döntően az aprófalvas) térségekben a kisbirtokok jellemzőek, ami változatos művelési szerkezetet és diverz tájképet biztosít. A régió (főként Zala [3] és Vas [2] megye) erdősültsége és vadállománya kiemelkedő természeti értékén túl, komoly gazdasági erőforrást (pl. turizmus, fafeldolgozás, megújuló energiahasznosítás) jelent.
A régió városhálózata kiegyensúlyozott, nagy- és középvárosok egyaránt megtalálhatók. A régióban 28 városi rangú település van, közülük egyedül Győrnek van 100 ezer főt meghaladó népessége. A többi négy megyei jogú város (Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa) népessége 50 és 100 000 fő közé esik. A régió gazdasági teljesítőképességét tekintve messze felülmúlja az országos átlagot. Ez főként a földrajzi fekvésnek, a gazdasági nyitottságnak és a globális hálózatok és gyorsforgalmi úthálózatok kedvező elérhetőségének köszönhető (ugyanakkor a régión belül rendkívül kedvezőtlen az észak-déli elérhetőség, ami a mára már hatalmas méreteket öltő tranzit áruforgalommal együtt több évtizedes probléma forrása). Kiemelkedő központ Győr, amelynek gazdasági karakterét az autóipari beruházások adták meg.
Természeti és kultúrtörténeti értékek
Jelenleg 2314 országos védelem alatt álló műemlék található a régióban, ami az országos műemlékállomány csaknem negyedét teszi ki. Különösen jelentős ez akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a két legépebben megmaradt történeti város (Sopron, Kőszeg), valamint a két barokk város Győr és Szombathely is itt található. Kiemelt jelentőségű a Pannonhalmi Bencés Apátság, a fertődi, körmendi keszthelyi főúri kastélyok, és az épségben megmaradt középkori templomok (legnagyobbak Lébény, Ják). Magyarország nyolc világörökségi helyszínéből kettő a Nyugat-dunántúli régióban található: az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete, valamint az osztrák határon átnyúló Fertő/Neusiedler kultúrtáj.
Hivatkozások:
[1] http://www.terport.hu/megyek/magyarorszag-megyei/gyor-moson-sopron-megye
[2] http://www.terport.hu/megyek/magyarorszag-megyei/vas-megye
[3] http://www.terport.hu/megyek/magyarorszag-megyei/zala-megye
[4] http://www.terport.hu/regiok/magyarorszag-regioi/del-dunantuli-regio
[5] http://www.terport.hu/webfm_send/3079
[6] mailto:titkarsag@westpa.hu
[7] http://www.westpa.hu/
[8] http://www.terport.hu/teruletfejlesztes/regiok/fejlesztesi-dokumentumok/nyugat-dunantuli-operativ-program
[9] http://teir.vati.hu/