" Településrendezés és -fejlesztés " címkéjű tartalmak

  • URBACT hírlevél 2009. december

    Az URBACT decemberi hírlevele azokra a városok által kidolgozott projektekre fókuszál, melyek a fiatalkori munkanélküliség megelőzését tűzték ki célul, valamint a városrehabilitáció speciális lehetőségét mutatja be a hollandiai Arnhem példáján, az innovatív divatipar fellendítése által. Híreinkben beszámolunk az európai szinten kidolgozott makro-regionális stratégiákról, a Balti Régió Stratégiájáról, valamint bemutatjuk az URBACT projektek eredményeit.

  • URBACT hírlevél 2009. november

    Megjelent az első magyar nyelvű URBACT hírlevél: A gazdasági válság hatása a városokra, városi politikák és városi gazdaságok; utazás három svéd városba; URBACT hírek: Vegyen részt Ön is novemberben az URBACT éves konferenciáján Stockholmban vagy csatlakozzon az újonnan jóváhagyott 15 URBACT project valamelyikéhez!

  • Városmegújító Munkacsoport - a városmegújítás közösségi megközelítése

    Városaink formálását, kialakítását, fejlődési irányainak kijelölését a hagyományos "tervezői" szemlélet és értékrend jegyében szakmai oldalról eddig dominánsan várostervező építészek, esetleg tájépítészek határozták meg. Az integrált városfejlesztési stratégiák (IVS-ek) készítésének első hulláma felhívta a településfejlesztő szakmák és a közvélemény figyelmét arra, hogy a városok megújítása - a felhalmozódott problémák kezelése - más fajta szemléletet igényel.

  • Virágos Magyarországért mozgalom

    Magyarország a közép-kelet-európai térségből 1990-ben elsőként kapcsolódott az európai versenybe. Az Európai Virágos Városok és Falvak versenye (Entente Florale) egyedülálló program Európában, mivel 25 ezer település között teremt minden évben kapcsolatot, mintegy ötvenmillió embert mozgósít minden évben a környezet szépítése, az élettér minőségének javítása érdekében.

  • Magyarországi Falumegújítási Díj

    Az Európai Falumegújítási Díj kezdeményezés előzménye, hogy az 1988-ban, Graz városában létrejött az Európai Falumegújítási és Vidékfejlesztési Munkaközösség nyolc európai ország és tartomány - köztük hazánk - kezdeményezésére (jelenleg 22 tagja van a szervezetnek). A Munkaközösség céljai között kiemelten szerepelt az egymás közötti kölcsönös tájékoztatás igénye, az ország- és tartományhatárokon átnyúló tapasztalat és információcsere, különös figyelemmel egyes vidéki térségek értékeinek a megismerésére, azok megőrzésére. 1989-ben döntés született a falvak megújulásának ösztönzésére létrehozott Európai Falumegújítási Díj alapításáról, ami 1990-et követően, kétévente kerül kiírásra. Az Európai Falumegújítási Díjjal kapcsolatos koordinációs tevékenységet 2003-tól a Belügyminisztérium látja el.

  • A települési környezetminőség javítását szolgáló, költség- és környezethatékony ágazati intézkedések vizsgálata

    "Tanulmányunk célja, hogy a városi környezet minőségével kapcsolatos problémák megoldási stratégiáinak feltárásával, a lehetséges intézkedések környezeti és gazdasági hatásainak elemzésével, valamint a városi környezet javításáért felelős ágazatok lehetséges szerepének elemzésével hozzájáruljon a Nemzeti Környezetvédelmi Program II. Városi környezetminőség című akcióprogramjának (a továbbiakban: Városi környezetminőség AP) és az akcióprogram végrehajtási tervének a megalapozásához."

  • A homokhátsági tanyák jelene és progresszivitásuk kérdései

    "Az ötödik tanulmányfüzet a tanyás térségek általános fejlettségét, az egyes tanyatípusok meghatározását és a jövőbeli tanyai fejlődéshez nélkülözhetetlen progresszív elemek feltárását tekintette legfontosabb feladatának. Az elemzéseink elkészítéséhez több adatforrást is felhasználtunk. A faktor- és klaszter-analízisünk elkészítéséhez a KSH 1990. és 2001. évi Népszámlálás alapadatait, míg a progresszivitás vizsgálataihoz az Agrárkamara néhány adatát, valamint a mintegy 4000 tanyáról felvett adatlapok infrastrukturális és fejlesztési elképzelésekhez  kapcsolódó információit használtuk fel. A munka igyekszik feltárni mindazokat az általános problémákat, amelyek megoldása nélkül a tanyai-külterületi jövő aligha képzelhető el."

  • Várostervezés – kihívások és lehetséges válaszok

    Mindazoknak, akiket foglalkoztatnak az alábbi kérdések:
    Lehet-e, kell-e közösen irányítani, tervezni a nagyvárosokat környező településeikkel?
    Milyen válaszok adhatók a városok koordinálatlan területi növekedéséből adódó kihívásokra?
    Melyek a nemzetközi jó példák a települések térszerkezetének tudatos alakítására?
    Hogyan lehet elősegíteni a települési tervek érvényesülését?
    Hogyan lehet orientálni a befektetőket a települési közérdek megvalósítására?
    Rendezvényünk célja ezen településtervezési kihívások és lehetséges válaszok feltárása és megvitatása. A műhelykonferencia alapját az Európai Városi Tudáshálózatban felhalmozódott ismeretek, és az Építésügyi Célelőirányzat támogatásával megvalósult két kutatás adja, melyet kiegészítenek a hazai és nemzetközi szakemberek, így az Ön hozzászólásai is!

  • Települési tervek érvényesülésének erősítése. Elemzés és javaslatok nemzetközi tapasztalatok alapján.

    A tanulmány általános célja az volt, hogy javaslatokat tegyen a települési (városi) tervek érvényesülésének erősítésére, hatékonyságának javítására. Az alapvető vizsgálati témát a tervezési-érvényesítési folyamat jelentette. A dokumentum megvizsgálja a település- és területi tervezés nemzetközi jó példáit Magyarország szempontjából, valamint elemzi ezen gyakorlatok és megoldások lehetséges adaptációját. A munka stratégiai jelentőségű megoldásokat, illetve javaslatokat kíván adni és nem törekszik a konkrét hazai eszközök, jogszabályok, intézmények bonyolult rendszerére lefordítani azokat.
Tartalom átvétel