" Duna " címkéjű tartalmak

A vizek szerepe a területi fejlődésben – A Duna és a Tisza térségeinek fejlődési problémái és fejlesztési lehetőségei – A Magyar Regionális Tudományi Társaság IX. vándorgyűlése

Időpont:
2011. november 24. csütörtök - 2011. november 25. péntek

Helyszín: Selye János Egyetem, Révkomárom
- Duna
- Esemény
- Konferencia
- Tisza
1. Internationale Donau Tourismus Konferenz

Időpont:
2011. november 30. szerda - 2011. december 03. szombat

Helyszín: Budapest

Ein gutes Jahr im Donau-Tourismus geht zu Ende
Tégy a folyókért! - Idén is megrendezésre kerül a Duna Nap Győrben

Időpont:
2011. június 29. szerda

Helyszín: Győr
- Duna
Hajók és folyók a közlekedésfejlesztésben

Létrehozva: 2011.04.15. | utolsó módosítás: 2012.02.01

"Schváb Zoltán közlekedési helyettes államtitkár beszéde zárta a Duna-menti országok összefogása a Duna Stratégia megvalósításáért c. konferenciát 2011. április 8-án, Budapesten. A magyar és nemzetközi szakemberek számára szervezett találkozó célja olyan civil fórum létrehozása volt, amely a társadalmi szervezetek és a hatóságok közötti együttműködést erősíti az Európai Duna Régió Stratégia keretén belül. " Közlemény.
Merre halad a Duna Stratégia?

Létrehozva: 2011.04.15. | utolsó módosítás: 2012.02.01

"Három igen a három nem helyett

Magyarország a balti államokkal úgy tűnik, "divatot teremt": az EU-ban makrorégiókban kell gondolkodni. A Duna-régió Stratégia sikere is ezt mutatja - fogalmazott Barsiné Pataky Etelka, a stratégiával összefüggő kormányzati tevékenység irányításáért felelős kormánybiztos csütörtökön Budapesten."
Készül Magyarország vízstratégiája

Létrehozva: 2011.03.25. | utolsó módosítás: 2011.05.14

Már készül Magyarország vízstratégiája, vagyis a vízpolitikát legalább 10-15 évre meghatározó program, amely egy takarékos, a vízbázisokat védő ivóvíz-gazdálkodást, illetve a megváltozott éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodó "vízkormányzást" - ár- és belvízvédelmet - irányoz elő - mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Budapesten a "Vizeink jövője Európában" című nemzetközi konferencián.
Mely országok koordinálják a Duna régióra vonatkozó európai uniós stratégia kiemelt kérdéseit?

Létrehozva: 2011.02.21. | utolsó módosítás: 2012.02.01

A Duna kínálta óriási gazdasági lehetőségek jobb kiaknázása érdekében az Európai Bizottság 2010 végén előterjesztette a Duna régióra vonatkozó átfogó stratégiát tartalmazó javaslatát, amely nyolc EU-tagállamot és hat más európai országot is érint.
A Bizottság elindítja a Duna régió fejlesztésére irányuló stratégiáját

Létrehozva: 2010.12.10. | utolsó módosítás: 2012.02.01

Az Európai Bizottság a mai napon előterjesztette a Duna régióra és annak 115 millió lakójára vonatkozó uniós stratégiáját. E kezdeményezés komoly gazdasági lehetőségek kihasználását és a régió környezeti állapotának javítását kívánja elősegíteni. A hosszú távú együttműködés keretét számos kérdés esetében kijelölő stratégia alapvető szerepet játszik a fenntartható közlekedés előmozdítása, az energiarendszerek összekapcsolása, a környezetvédelem, a vízkészletek megőrzése és az üzleti klíma javítása terén. Mivel a javaslat a fenntartható növekedésre fókuszál, az Európa 2020 stratégia céljainak megvalósításához is jelentősen hozzá fog járulni. A stratégia hozzáadott értéket teremt a különböző szakpolitikai területek közötti koherencia biztosítása és a részt vevő államok közötti fokozott koordináció révén. (Az Európai Bizottság sajtóközleménye)
Nemzetközi Duna Nap

Létrehozva: 2010.07.09. | utolsó módosítás: 2010.10.29

"A Duna a világon az egyetlen vízfolyás, melynek vízgyűjtő területén 19 ország osztozik, több mint 2.800 kilométeres hosszával Európa második leghosszabb folyója. Tíz országon, négy fővároson folyik keresztül, a benne folyó víz még további kilenc államból származik, és ezzel 19 országot és 81 millió embert kapcsol össze. A Duna 417 km hosszúságban hömpölyög végig az országon."
Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve

Létrehozva: 2010.03.05. | utolsó módosítás: 2010.10.29

A Víz Keretirányelv mérföldkövet jelent Európa vízgazdálkodásában, hiszen azt a világviszonylatban is egyedülálló célt tűzte ki, hogy 2015 végéig jó állapotba kerüljön minden olyan felszíni és felszín alatti víz, melynek jó állapotba hozásához, illetve jó állapotának megőrzéséhez szükséges intézkedések szakmai szempontból megvalósíthatók, nem sértik súlyosan a közérdeket és nem elviselhetetlenül költségesek a társadalom számára.