Folyamatban az Országos Területrendezési Terv felülvizsgálata
A Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály koordinálása és megbízása alapján a VÁTI Nonprofit Kft. generáltervezésében 2011-ben kezdődtek meg az OTrT törvény felülvizsgálatának és módosításának tervezési munkálatai azzal a céllal, hogy az előkészítő és a javaslattevő munkafázisok kidolgozása 2012. év végéig befejezhető legyen. 2011. második, illetve 2012. első félévében a felülvizsgálat részeként megtörtént az OTrT törvény elfogadása óta kidolgozott, a területrendezési szempontból releváns koncepciók áttekintése, valamint az OTrT törvény érvényesülésével kapcsolatos ágazati és megyei önkormányzati vélemények feldolgozása. Elkészült továbbá a 218/2009. kormányrendeletben foglaltaknak megfelelő tartalommal a terv előkészítő fázisa. Ezt követően 2012. második félévében került sor a javaslattevő fázis kidolgozására, valamint a külön jogszabályokban meghatározott környezeti vizsgálat és Natura hatásbecslés elkészítésére.
Az OTrT törvény módosítását a jogszabályi követelményeken túl azok a 2008 óta bekövetkezett változások indokolják, melyek szoros összefüggésben vannak a törvény tartalmával, vagy amelyek területrendezési vonatkozásait a törvényben érvényesíteni kell.
Az OTrT törvény 2008. évi módosítását követő időszakban számos, a törvénnyel összefüggésben lévő országos szintű terv és koncepció, valamint ágazati stratégia készült el, illetve került elfogadásra (pl.: Nemzeti Energiastratégia 2030., Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv, Kulturális Örökségvédelmi Stratégia). Ezen kívül több, az OTrT törvény tartalmát közvetlenül, vagy áttételesen érintő nemzetközi és hazai jogszabályt hirdettek ki (pl.: a gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről szóló 1222/2011. [VI. 29.] Korm. határozat, az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pályák felsorolásáról szóló 168/2010. [V. 11.] Korm. rendelet).
Szintén a felülvizsgálat szükségességét támasztották alá az OTrT törvény alapján készült megyei területrendezési tervek kidolgozásának tapasztalatai és az OTrT törvényre vonatkozó megyei ajánlások.
Az Ország Szerkezeti Tervének javasolt módosítása
A felülvizsgálat során az országos területfelhasználási kategóriák rendszere alapvetően nem változott: országos szinten hat, megyei szinten hét területfelhasználási kategória került meghatározásra. Ezek a következők.
„5. §
(1) Országos területfelhasználási kategóriák a következő,
a) legalább 1000 ha területű térségek:
aa) erdőgazdálkodási térség,
ab) mezőgazdasági térség,
ac) vegyes területfelhasználású térség,
ad) települési térség,
b) területi korlát nélkül ábrázolt térségek:
ba) vízgazdálkodási térség,
bb) építmények által igénybe vett térség,
bc) települési térség.
(2) Kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák a következő,
a) legalább 50 ha területű térségek:
aa) erdőgazdálkodási térség,
ab) mezőgazdasági térség,
ac) vegyes területfelhasználású térség,
b) legalább 10 ha területű térségek:
ba) városias települési térség,
bb) hagyományosan vidéki települési térség,
c) területi korlát nélkül ábrázolt térségek:
ca) vízgazdálkodási térség,
cb) építmények által igénybe vett térség.”
Az Ország Szerkezeti Tervén ábrázolható területek kiterjedésének 1000 ha-os korlátja változatlan maradt, módosult viszont több esetben a kategóriákhoz tartozó lehatárolás.
1. ábra. Az Ország Szerkezeti Terve
A települési térség esetében a lehatárolás felülvizsgálatának alapját a 2008 óta elfogadott kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek digitális térinformatikai adatbázisa adta. A módosító javaslat a vegyes területfelhasználású térség kijelölésénél is a közelmúltban elfogadott kiemelt térségi/megyei területrendezési tervekre támaszkodott. A legnagyobb változás a vízgazdálkodási térség esetében történt, amely a javaslat alapján Magyarország teljes felszíni vízrajzi hálózatát (vízfolyások és tavak) és azok parti sávját foglalja magába. Továbbá a térség minden eleme területként került ábrázolásra. Az építmények által igénybe vett térség ábrázolása továbbra is szimbólumokkal történik. A térség részeként 25 infrastruktúra elem (11 közlekedési, 8 energetikai, 4 vízgazdálkodási és 2 hulladékgazdálkodási) jelenik meg az Ország Szerkezeti Tervén. A közlekedési infrastruktúra hálózatokkal kapcsolatos javaslatok hátterében elsősorban jogszabályi változások állnak.
A területfelhasználási kategóriákhoz tartozó szabályozás pontosodik, de továbbra is tág kereteket biztosít a tervezők számára a tovább tervezéshez.
Térségi övezetek rendszerének javasolt módosítása
Az OTrT törvényben meghatározott és lehatárolt övezetek közül a módosító javaslat néhány térségi övezet elhagyását, egy részének aktualizált megtartását, de új övezetek bevezetését is javasolja az alábbi táblázat szerint. Az övezeti rendszer újragondolásánál cél volt egyrészt, hogy egyszerűbb legyen a struktúra, másrészt hogy minden övezethez biztosítva legyen az adatszolgáltató mind országos, mind pedig megyei és települési szinten. Az övezeti rendszer felülvizsgálatának eredményeképp 8 országos és 8 kiemelt térségi/megyei övezet szerepel a javaslatban.
| Országos Területrendezési Terv | Kiemelt térségi és megyei területrendezési terv |
| a) Országos ökológiai hálózat |
a) Magterület b) Ökológiai folyosó c) Pufferterület |
| b) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület | |
| c) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület | |
|
d) Erdőtelepítésre |
|
|
|
|
|
|
|
|
d) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
i) Történeti települési terület |
| e) Világörökségi és világörökségi várományos terület | |
|
|
|
|
|
|
| f) Országos vízminőség-védelmi terület | |
| g) Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló szükségtározók területe | |
|
|
|
| e)Ásványi nyersanyag-vagyon terület | |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az országos ökológiai hálózat övezete a természetes és természetközeli élőhelyek rendszere, amely az élőhelyek közötti ökológiai folyosók által biztosított biológiai kapcsolattal elősegíti a fajok vándorlását, terjedését, és ezzel a biológiai diverzitás megőrzését. Az övezet országos kategóriaként való megjelenítésének célja továbbra is a természetvédelem markáns és változatlan jelentőségű szerepének biztosítása. Az övezethez tartozó szabályozás tartalmában csak kisebb pontosítások történtek. Az övezeti lehatárolás módosítása egyrészt a Natura 2000 területek – az ökológiai hálózatba eddig nem tartozó – egyes elemeinek ökológiai hálózatba való integrálásán alapult, másrészt az elkészült megyei területrendezési tervekben és településrendezési eszközökben kijelölt ökológiai hálózat figyelembevételével történt.
A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezeti lehatárolása és a kapcsolódó szabályozás a felértékelődő mezőgazdasági termelésre leginkább alkalmas szántóterületeket védi a beépítésre szánt területté való minősítéstől, továbbá a módosító javaslat alapján a külszíni bányászati tevékenységektől. Az övezethez kapcsolódóan két probléma is felmerült. Egyfelől településrendezési szinten a földhivatalok által szolgáltatott, földminősítésre használatos AK alapú besorolás nem konform a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületi minősítéssel, másfelől az övezet lehatárolásához a 282/2009. (XII. 11.) kormányrendeletben előzetes állásfoglalásra jogosult államigazgatási szerv nincs kijelölve. A különböző területi szinteken alkalmazható homogén lehatárolásra vonatkozó megoldást legeredményesebben az alulról építkező MePAR (Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer) alapú, a támogatásokkal is összefüggő megközelítés és lehatárolás jelentené. Az övezeti lehatárolás felülvizsgálatának megvalósíthatósága a következő hónapokban dől el.
A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület az OTrT törvény 2008. évi módosításakor új övezetként lett lehatárolva a termőhelyi jellemzők és a faállományra vonatkozó adatok alapján. A lehatárolás az országosan meglévő 2 millió hektáros erdőállomány mintegy 59,0 %-át (1,12 millió ha) érintette. Az övezeti lehatárolása a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatóságának adatszolgáltatása alapján módosult, aminek következtében egyrészt kismértékben növekedett az övezet területe, másrészt területi elhelyezkedése is változott. Az övezethez kapcsolódó szabály viszont változatlanul a beépítésre szánt területek terjeszkedésével szemben és a külszíni bányászat korlátozásával védi az övezetbe eső erdőrészleteket.
A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete a kétszintű (országos és térségi) tájképvédelmet megszünteti, és egy egységes, országos övezetként meghatározott tájképvédelmi területi lehatárolást vezet be. További változás, hogy a tájképvédelmi terület lehatárolása eddig településhatárosan történt, ami azonban a településrendezési tervezés során nem adott elég támpontot a lehatároláshoz, ezért a módosítás során az OTrT törvényben már a tervezési léptéknek megfelelő területhatáros övezet jelenik meg. A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetéhez tartozó előírások kiegészültek a településrendezési eszközök készítésekor figyelembe veendő további szabályokkal.
A világörökségi és világörökségi várományos terület lehatárolásának célja ezen területek értékeinek megőrzése. Az övezet kijelölésére eddig megyei szinten került sor, de az övezetbe sorolt helyszínek nemzetközileg is jelentősek, kiemelten kezelendők. Ezen okok tették indokolttá a világörökségi és világörökségi várományos terület országos övezetbe sorolását.
Az országos vízminőség-védelmi terület övezetben a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület és a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő terület országos övezetek összevonásra és tartalmi kiegészítésre kerültek. A két övezet összevonásának és tartalmi kibővítésének alapja az európai jogharmonizáció megteremtése, lehatárolásának célja a védett felszíni és felszín alatti vizek – az EU Víz Keretirányelvben (VKI) megfogalmazott – jó ökológiai állapotának biztosítása. Az országos vízminőség-védelmi terület övezeti szabályai a bányászati tevékenység engedélyezésére vonatkozó kötöttséget tartalmaznak, másrészt a területen, illetve a vízgyűjtőn kívül keletkezett szennyvizek be- vagy kivezetésének a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben történő rendelkezését írja elő. A szabályok ugyanakkor kiegészülnek a településrendezési eszközök alkalmazására vonatkozó szabályozással is.
3. ábra. Országos vízminőség-védelmi terület övezete
A honvédelem érdekeinek érvényesítését az OTrT törvény alapvetően a kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezeti lehatárolással és a kapcsolódó szabályozással segíti. Az övezetbe az országos fontosságú – Magyarország védelmi képességeit alapvetően meghatározó, vagy a NATO-tagságból eredő, valamint nemzetközi szerződéseiben vállalt kötelességei teljesítéséhez szükséges – honvédségi építmények és a honvédelmi tevékenység elvégzéséhez szükséges területek kerültek be. Honvédelmi célú, de jellemzően erdő területfelhasználású területeket az övezetre vonatkozó új szabályozás szerint a településrendezési eszközökben a beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület mellett erdőterület területfelhasználási egységbe is be lehet sorolni.
A módosító javaslat egyeztetése
A felülvizsgálat folyamatának következő lépése az OTrT törvény módosító javaslatának egyeztetése a 218/2009-es Korm. rendelet alapján, majd ezt követően ezek eredményeinek módosító javaslatba történő átvezetése. Az ily módon átdolgozott módosító javaslat várhatóan 2013 júniusára készül el. A törvénymódosítására várhatóan az év végén kerül sor.
Az OTrT törvény módosító javaslata, a megalapozó munkarészek, valamint a környezeti vizsgálat és a Natura hatásbecslési dokumentáció a TÉRPORT Szakmai Porátlon a következő helyen érhető el:
Összeállította:
