Településfejlesztés és településrendezés - Általános információk

Az életünk körülményeit mindig törekszünk optimális szinten tartani, jobbítani, így tágabb környezetünket: lakóhelyünket, a települést, ahol élünk, dolgozunk is igyekszünk fejleszteni. A településfejlesztés tehát a cél, amelynek egyik lényeges eszköze a településrendezés.

 

Az emberiség történelme igazolja, ősidőktől fogva igény volt arra, hogy az emberek lakóhelyüket, életük terét - a környezeti feltételeket szem előtt tartva - valamiféle szabályszerűség szerint alakítsák ki. Rendre, rendezettségre, együttélési szabályokra szükség volt, mert az adott természeti és társadalmi környezetben csak így lehetett biztosítani a település létét generációkon át. A városokat, illetve azok nagy részét - mivel egyik alapkövetelmény volt a védhetőségük - gyakran már az ókorban mérnöki tervek alapján építették meg. A védelmi célokon túl a tervezettség eszköze volt annak is, hogy a település, a város élete jól szervezhető és működőképes legyen. Magyarországon a településrendezés a helyi önkormányzat közszolgáltatás jellegű feladata. Az ezzel kapcsolatos döntéseket a képviselőtestületek hozzák meg. E tevékenység eredményeképpen dől el, hogy a település, a város, a falu hogyan, milyen irányban formálódik a jövőben, milyen lesz épített környezetünk, a település infrastrukturális ellátottsága, a tájjal, természeti környezettel való kapcsolata. A településrendezési tevékenység nagy távra, évtizedekre előre - és vissza már nem fordíthatóan - meghatározhatja a területhasználatokat, a fejlesztések fizikai kereteit, befolyásolja a települések működtetését. Alapvető tehát, hogy a folyamatban körültekintően előkészített, megalapozott döntések szülessenek. Ezért igen fontos, hogy a helyi közösségek tagjai, de elsősorban is a döntéshozók, a képviselők ismerjék céljait, feladatát és szabályait.

 

Életünk keretei, a társadalom igényei, a gazdaság lehetőségei, szükségszerűségei folyamatosan változnak, de napjainkra talán ez fokozottan igaz. A településrendezés jó eszköz lehet az igények és lehetőségek helyi szintű összehangolásához, valamint a települések gazdaságos működtetéséhez és az átgondolt településfejlesztési célok megvalósításához.

 

A településrendezés egész környezetünket formáló tevékenység, a települési közösség ügye, gyakorlatilag tehát mindenkit érint, mégis nagyon kevesen vannak azzal tisztában, hogy mit takar ez a fogalom. A mindennapi életben többnyire akkor találkozhatunk vele, amikor például valamilyen építkezésbe kívánunk belefogni, és ehhez szükség van építési engedélyre, vagy az esetben, ha valamelyik szomszédunk kezd építkezésbe. Hogy, hol, mit és mi módon építhetünk, azaz az építési engedély sok esetben az építéssel érintett település helyi településrendezési szabályozásától függ. A településrendezés azonban életünket ilyen, közvetlenül is érintő eseteken túlmutatóan, jóval szélesebb, átfogóbb, sokirányú, sokféle szempontot figyelembe vevő tevékenység.

 

A településrendezés a település területének megfelelő felhasználását és az építés helyi rendjének szabályozását, ezek révén a település-fejlődését, a kedvező településkép kialakítását szolgálja.Számos területre kiterjed, ilyen például a település működőképességéhez nélkülözhetetlen utakkal és közművekkel való kellő ellátása, valamint a biztonságos mindennapi életet veszélyeztető problémák (tűz-, árvíz- és belvíz-, erózió-, csúszásveszély stb.) elleni védekezés is. A településrendezés feladata még az országos-, a térségi-, a települési érdekek és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása, valamint az erőforrások kíméletes hasznosításának elősegítése. Hangsúlyozni kell, hogy a településrendezés során nemcsak az adott település, vagy esetleg annak szűkebb részén érintett lakosok helyi érdeke számít közérdeknek, hanem figyelemmel kell lenni a magasabb területi szintek (kistérség, megye, régió, ország, EU) közösségi szempontjaira is.

 

A településrendezés keretében és eredményeképpen a helyi önkormányzat a saját illetékességi területén (közigazgatási területén) hosszú távra adja meg a település fejlődése érdekében szükséges mit?, mikor? (a fejlődés szempontjából mire és mikor van szükség) és hol?, hogyan? (a megvalósítás hol és milyen szabályok mellett történjen) kérdésekre a válaszokat.

 

Ez a tevékenység számos jogszabállyal (törvénnyel, rendelettel) körül van bástyázva, amelyek figyelembevételétől sem az önkormányzatok, sem a településrendező tervezők nem tekinthetnek el. A jogszabályi keretek (amelyek időnként talán drótakadályoknak is vélhetők más szemszögből nézve…), ugyanakkor nem akadályozzák azt, hogy az önkormányzatok a rendezési folyamatban érvényesíthessék településük sajátosságait, figyelembe vegyék értékeit és eldönthessék, hogy melyek a koncepcionális és megvalósítási hangsúlyok, amik mentén a jövőjüket tervezik.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (önkormányzati törvény, Ötv.), nevesítve van, hogy a településfejlesztés és a településrendezés a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó önkormányzati feladatok közé tartozik A településrendezésre vonatkozó alap-jogszabályunk, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (építési törvény, Étv.) a helyi önkormányzatok építésügyi feladatai között sorolja fel ezt a tevékenységet.
 
A településrendezés az önkormányzati törvényben felsorolt szinte valamennyi helyi önkormányzati feladattal összefüggésben lévő, tehát komplex, tartalmában összetett, emellett sokszereplős és általában időigényes tevékenység. A folyamatban szükséges döntések felelősségteljesek, mivel a településen rendelkezésre álló területek végesek, és a már megváltoztatott felhasználású területrészeken általában nem, vagy csak igen nehezen (és költségesen) fordíthatók vissza a megindult folyamatok (pl. ha már beépültek a telkek). Sokféle szempontra egyidejűleg szükséges figyelni. Így a fenntartható fejlesztésre, a megfelelő lakó- és munkakörülmények kialakulására, új munkahelyek megteremtésére, a település gazdaságos üzemeltetésre, a környezet természeti, táji és épített értékeire és azok fejlesztésére egyaránt.

 

Az Étv. tartalmazza azon fogalmaknak a meghatározását is, amelyekkel a településrendezés folyamatában gyakran találkozunk, tehát hasznos ismerni ezeket (a teljesség igénye nélkül: településfejlesztési koncepció, településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv, övezeti terv, beépítésre szánt és beépítésre nem szánt terület).

 

Az Étv. rendelkezik a településrendezés folyamatának eljárási szabályairól, továbbá meghatározza a településrendezési eszközök rendszerét és azok tartalmát.

A rendezett településfejlesztés folyamata több szakaszra bontható:

Tekintettel arra, hogy az önkormányzat képviselő-testülete általában nem a témában jártas szakemberekből áll, az Étv. előírja, hogy az önkormányzat településrendezési feladatának végrehajtását települési főépítész készítse elő. Jogszabályban foglalt, hogy bizonyos települési önkormányzatok (fővárosi és fővárosi kerületi) esetében a főépítésznek köztisztviselőnek kell lennie, más önkormányzatok esetében a főépítészi feladat ellátása megoldható megbízási szerződéssel is.

 

Lényeges az is, hogy a település lakói, polgárai is betekintést, összefoglaló ismereteket tudjanak kapni erről a környezetük alakulását formáló tevékenységről. Így megalapozottabban tudják véleményüket is elmondani az egyeztetések során.

 

A tervezési munka eredménye akkor tud igazán jó, céljait elérő és hatékony lenni, ha minél szélesebb körű az elfogadottsága. Ezért a rendezés folyamatában a társadalmi részvétel nem lehet pusztán formalitás, hanem úgy kell megvalósulnia, hogy az emberek véleménye valóban beépülhessen a kialakuló tervbe.

 

---

Összeállította:

Hamar József

VÁTI Nonprofit Kft.