Főváros

A főváros fogalma
 
A főváros a szó köznapi értelmében egy ország közigazgatásának, állami csúcsszerveinek székhelye, hivatalosan deklarált központja.
 
Tágabb értelemben használható nem csak egy ország, hanem nagyobb régiók (térségek, szigetek, földrészek) társadalmi, kulturális, ipari, szolgáltatási, közlekedési stb. központjának megnevezéseként is.
 
 
Kialakulása
 
A fővárosok kialakulása országonként eltérő. Jellemzően az uralkodó székhelyének vagy koronázási helyének, nemritkán az ország egyházi vagy szakrális központjának fejlettsége révén alakult ki a mai főváros (pl. Franciaország, Párizs) de az sem ritka, hogy kijelöltek, és mesterségesen építették, fejlesztették az ország későbbi fővárosát (pl. Ausztrália, Canberra). Részben már eleve közlekedési csomópontokban fekvő települések váltak később fővárossá, de a főváros elhelyezkedése is meghatározhatja egy ország közlekedési szerkezetét (pl. Magyarország, Budapest). Az sem ritka, hogy egy kis, jelentéktelen várost jelöl ki az uralkodó, hogy abból fővárost építsen: ilyen Madrid is, melynek kiválasztásában az játszotta a döntő szerepet, hogy az ország közepén helyezkedett el. Bonn is jelentéktelen város volt, de azért lett az egykori NSZK fővárosa, mert politikailag stabilnak tűnt.
 
A Földnek jelenleg közel 30 olyan országa van, amelynek fővárosa nem a legnagyobb város: az ismertebbek közé tartozik Svájc, Törökország, az Egyesült Államok, Kanada, Brazília, Ausztrália, Új-Zéland, Pakisztán, Vietnam, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság.
 
Tíz olyan ország létezik továbbá, amelynek egynél több fővárosa van: ezeknél a fő államhatalmi szervek egy része itt, másik része egy másik helyen található. Közülük bizonyára Hollandia a legismertebb, de ide tartozik még többek közt Chile, valamint a Dél-afrikai Köztársaság is: ez utóbbinak nem kevesebb, mint három fővárosa van.
 
 
A fővárosok helye a közigazgatásban

A hivatalos fővárosi rang általában a közigazgatás rendszerén belül is kiemelt státuszt élvez, ilyen például az Egyesült Államok fővárosa, Washington D.C. is, mely önálló szövetségi kerület, vagy éppen Budapest, melyet ugyan körbevesz Pest megye, de a főváros annak nem része. Mai sajátosság, hogy a gazdaság, kereskedelem a közigazgatási székhelyektől függetlenül fejlődik. Így például Hollandiában - a királyi székhely Hágában található, míg a főváros Amszterdam, ugyanakkor jelentős kikötője révén kereskedelmi központja Rotterdam. Egy másik példa New York, amely ugyan az Egyesült Államok pénzügyi központja, de nem fővárosa.
 
 
Sajátosságai

A fővárosok gyakran országuk legnépesebb települései, ezen kívül gyakran jelentős agglomerációval rendelkeznek. A fővárosban található az adott az ország törvényhozása (parlament), kormányzati csúcsszervei (minisztériumok), valamint az országos hatáskörű hivatalok központjai. A világ majd' minden fővárosában működik tőzsde is, továbbá gyakori, hogy az adott ország pénzügyi központja is a fővárosban van. Hogy a főváros kizárólagos kulturális központ szerepet is betölt-e, az az ország történelmével, hagyományaival függ össze, így például Párizs esetében a kulturális centrum szerep vitathatatlan, de Olaszországban már ez nehezen lenne eldönthető.
 
Általánosan jellemző, hogy egy-egy ország fővárosában túlsúlyban van a szolgáltatási szektor, hiszen minél több ágazat központja található meg az adott városban, annál több vállalkozás él meg ezek kiszolgálásából. Tipikus, hogy egy-egy ország fővárosa egyben a turizmus fellegvára is, ezért rendszerint igen fejlett a vendéglátással foglalkozó szektor is - noha az országok más régiói is a turisták célpontjai lehetnek.
 

forrás:
 
Budapest kialakulása

Magyarország fővárosa 1873 óta létezik Budapest néven. Ekkor született meg az a döntés, amely értelmében az addig különálló Óbuda, Pest és Buda településeket összevonták egy közigazgatási egységgé. A főváros ebben az időszakban élte „virágkorát”. Az 1870től 1945-ig működő Fővárosi Közmunkák Tanácsa − amelynek tagjai politikusok, a kor jeles gondolkodói és építészei voltak − felügyelete alatt és tervező munkája révén alakultak ki a főváros mai arculatának meghatározó elemei (pl.: Hősök tere, Andrássy út, különböző múzeumok, Duna korzó, sugárutak, stb.). A XX. század elejére kiépült elővárosi közlekedés (villamos vonalak) hatására 22 főváros közeli település is bekapcsolódhatott a főváros vékeringésébe. Fővároshoz való kötődésük már 1937-ben felvetette Nagy-Budapest létrehozásának gondolatát, de ekkor még csak a Fővárosi Közmunkák Tanácsának hatáskörét terjesztették ki rájuk.
 
A második világháborút követően, a kor társadalmi-gazdasági berendezkedésének megfelelően és az aktuálpolitikai döntéseknek köszönhetően elkezdődött Budapest erőltetett gazdaságfejlesztése. A megszaporodott munkalehetőségek és vidéki létnél vonzóbb életfeltételek jelentős bevándorlási hullámot indítottak el, melynek következtében a fokozódó lakáshiány egyre sürgetőbb problémává lépett elő. A megoldást a letelepedés korlátozásában látták, mely azonban maga után vonta a környező települések szabályozatlan és rendezetlen növekedését, és az ingázó életforma terjedését. Nagy-Budapest 1950. január 1-jével jött létre. Az 1949. évi XXVI. törvény (Budapest főváros új területének megállapításáról) értelmében Budapesthez csatoltak Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területéből hét megyei várost: Budafokot, Csepelt, Kispestet, Pestszenterzsébetet, Pestszentlőrincet, Rákospalotát és Újpestet, valamint 16 nagyközséget: Albertfalvát, Békásmegyert, Budatétényt, Cinkotát, Mátyásföldet, Nagytétényt, Pesthidegkutat, Pestszentimrét, Pestújhelyet, Rákoscsabát, Rákoshegyet, Rákokersztúrt, Rákosligetet, Rákosszentmihályt, Sashalmot és Soroksárt. Nagy-Budapest területéhez csatolták továbbá: Csömörtől Szabadságtelepet, Nagykovácsitól Adyligetet, Vecséstől a Ferihegyi repülőteret és környékét. Budapest új területét 22 kerületre osztották az addigi 14 helyett. (A huszonharmadik kerület 1994-ben jött létre, amikor Soroksár levált Pesterzsébetről.)

Budapest második nagy fejlődési szakasza az 1960-as évektől datálható. A Kádár-rendszer alatt adták át az első metróvonalat (1970: M2 „Deák Ferenc tér – Fehér út” szakasz) és sorra épültek a nagy lakótelepek. Az ország minden területéről újabb százezrek költöztek a fővárosba, amelynek lakossága az 1980-as évekre elérte a 2,1 millió főt. Az 1989-es rendszerváltás óta tartó szuburbanizációs folyamatok eredményeképpen a főváros lakosságszáma folyamatosan csökkent 2007-ig (1 696 128 fő), majd többek között a különböző városrevitalizációs programoknak köszönhetően lassú emelkedésnek indult.
 
A KSH adatai alapján 2019. január 1-jén Budapest lakónépessége 818 583 fő volt.
 

Budapest közigazgatási rendszere

Budapest önkormányzata eltér az ország egyéb területein működőtől. Egyrészt Budapest területén csak települési önkormányzatok működnek, megyei önkormányzat nem, másrészt a főváros önkormányzati rendszere kétszintű. Budapest sajátos jogállását az Alkotmány rögzíti, egy sorban említve a fővárost a megyékkel. Ezáltal Budapest helyzete különbözik a megyei jogú városokétól is, melyek a megyék területéhez tartoznak és önkormányzati feladataik ellátása során együttműködésre kötelezettek azokkal. A kétszintű önkormányzati rendszer egyrészt a főváros egészére kiterjedő hatáskörű Fővárosi Önkormányzatból, másrészt a 23 kerület mindegyikében működő kerületi önkormányzatokból áll.
 
 
A Fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok egyaránt települési önkormányzatok, melyek között a feladatok és hatáskörök megosztását a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény részletes előírásokban rögzíti. A Budapesten keletkező önkormányzati bevételek jelentős része úgynevezett megosztott forrás, nem az egyes önkormányzatok saját bevétele, és külön törvényben rögzített szabályok szerint részesülnek belőle a kerületek és a főváros. A két szint között szervezeti értelemben nincs hierarchikus viszony, azonban a törvény számos területen hierarchiát teremt a döntési hatáskörökben. Ez azt jelenti, hogy a fővárosi és a kerületi önkormányzatok egymás hatáskörét nem vonhatják el, viszont a fővárosi önkormányzat törvényben meghatározott esetekben alkothat olyan szabályokat, melyek a kerületi önkormányzatok számára kötelezően betartandók. Ilyen alá-fölérendeltségi viszony érvényes például a településrendezés területén, ahol a kerületek csak a főváros által megszabott kereteken belül alkothatnak saját szabályokat, viszont a törvény megszabja a fővárosi keretszabályozás kiterjedését is.
 
A két önkormányzati szint között a feladatok megosztására vonatkozóan szabad döntés alapján lehetséges feladatátengedés, együttműködés vagy közös feladatellátás társulás útján. Az átengedett feladatokra példa a gimnáziumi képzés, mely a törvény szerint a főváros feladata, mégis mintegy felerészben a kerületekhez tartozik, együttműködésre az egészségügy terén kerületenként egyedi megállapodások alapján a járóbeteg-ellátás kerületi fenntartásba adása, a társulásos formára pedig a közterület-használat ügyei az V. kerületben, illetve a parkolás rendszerének működtetése az V., IX. és XIII. kerületben. A parkolás egyúttal példa arra is, hogy a kerületi önkormányzatok szintén köthetnek társulási megállapodásokat a főváros nélkül is.
 
 
Budapest funkciói

1950-ben a főváros területe a hozzácsatolt kerületek miatt 525 km2 –re növekedett, és az addig külső területeken lévő ipari üzemek (Újpest, Kispest, Pesterzsébet, Csepel, Budafok stb.) a város határain belülre kerültek, ám a városhoz csatolt települések nagy része családi házas és kertes lakóterület volt. A város tulajdonképpen a saját, közvetlen agglomerizációját csatolta magához, ezzel a népességét is 220.000 fővel növelte.
 
 
A legfontosabb változásokat a szocializmus négy évtizede alatt Enyedi György gyűjtötte össze:
  • Az 1970- es évekre a város foglalkozási szerkezetében a tercier-szektor került túlsúlyba, és az ipari ágazatokban dolgozó emberek fele is adminisztrációs vagy szellemi munkát végzett.
  • A magángazdaságok az 1970-es években fejlődésnek indultak, a 80-as évek közepe-végére az ország magánvállalatainak a kétharmada a fővárosban működött ezzel jelentős tőkét halmozva fel.
  • Magyarország a Nyugatra nyitottabb országok közé tartozott, Budapest a 80-as években a KGST-nél nagyobb gazdasági forgalmat bonyolított le. A város idegenforgalma is gyorsan növekedett, a fővárosiak rendszeresen utaztak külföldre (1.000 budapesti közül 650-nek volt világútlevele 1988-ban).
  • Budapest intellektuális központként otthont adott a felsőfokú diplomával rendelkező lakosság 47%-nak, a vezető üzleti menedzsereknek pedig 80%-a a fővárosban dolgozott.
A város főleg a tercier szektorban betöltött országos túlsúlya miatt jelentős; mind az oktatás, egészségügy, adminisztráció – államigazgatás, kereskedelem, idegenforgalom, irodalom-művészet egy - egy fontos kulturális részét adják Budapestnek, így a modern ágazatokban 60-90%- os részesedéssel bír. Összességében mondhatjuk, hogy Budapest ma gazdaságszervező – nemzetközi gazdasági – szellemi és politikai központ.
 
 
Budapest városszerkezete
 
Pest, Buda, Óbuda egyesülésével 1873. január 1-től jött létre Budapest, 10 kerülettel. 1950-ben az akkori fővároshoz csatoltak 23 települést (7 megyei jogú várost és 16 nagyközséget) és 3 település egyes területeit. Így 22-re bővült a kerületek száma, majd 1994-ben a XX. kerületből kiváló Soroksár lett a XXIII. kerület.
 
Budapest összterülete 525 km2, ennek 34,7%-a lakóterület, de csak 26,6 km2 (az összterület 5,1%-a) tömör beépítettségű. A város népsűrűsége 3.676 fő/km2, a lakóterületeké 10.593 fő/km2.

A város szerkezetileg a Duna tengelyére szerveződött, pesti oldala sík terület, budai oldala pedig domborzatilag tagolt, és a kertvárosi zónákat tömöríti. A pesti oldal városszerkezetét a sugárutak (Váci út, Rákóczi út, Üllői út), illetve a hármas körútrendszer strukturálják. A körutak közül a „Külső körút” határolja a legtöbb nagy helyigényű intézményt, pl.: pályaudvarok, temetők, kórházak és közparkok, a belső részen található „Nagy körút” pedig a lakóterületek peremén fut. A budai oldalon a domborzat több részre tagolja a lakóövezeteket, amelyek elsősorban kertvárosias tulajdonságokkal bírnak. A szocializmusban épült lakótelepek főleg a város peremén helyezkednek el, és jellemzően 40-50.000 lakost képesek magukba tömöríteni.

 

A nagyobb városszerkezeti egységeket a következő módon taglaljuk:
 
1. Belváros
A sugárutak és a Körút által határolt lakóövezet paradigmaváltáson ment át az utóbbi évtizedekben; jómódú lakói a budai hegyvidéki övezetbe települtek, a népesség pedig elöregedett. Jellemző, hogy a lakástulajdonosok albérletbe adják ki belvárosi lakásaikat, amiket főleg fiatalabb, belföldi és külföldi hallgatók vesznek igénybe.

Részei:
a.    A city (V. kerületet határoló utcák és terek)
b.    Budapest zárt beépítésű, belső lakóövezete (Haller utca – Fiumei út – Thököly út – Dózsa Gy. út – Dráva utca, azaz a VI., VII., VIII., IX kerületek)
c.    A vár és műemléki környezete
 
2. Ipari, - közlekedési – átmeneti zóna
Főleg nagy helyigényű intézményekből, ipari-közlekedési területekből és a közéjük ékelődött külvárosias jellegű lakóterületekből tevődik össze. Jellemzője, hogy korábban is extenzíven hasznosított területekből alakultak ki.

3. Lakótelepek
4. A külső kerületek zónái
5. Budai villanegyedek
6. Városperem
 
Budapest kerületei
Budapest kerületei
 
Kerület száma Elérhetőség
I. kerület, Budavár http://www.budavar.hu/
II. kerület http://www.masodikkerulet.hu/
 
III. kerület, Óbuda-Békásmegyer http://www.obuda.hu/
IV. kerület, Újpest http://www.ujpest.hu/
V. kerület, Belváros-Lipótváros http://www.belvaros-lipotvaros.hu/
VI. kerület, Terézváros http://www.terezvaros.hu/
VII. kerület, Erzsébetváros http://www.erzsebetvaros.hu/
VIII. kerület, Józsefváros http://www.jozsefvaros.hu/
IX. kerület, Ferencváros http://www.ferencvaros.hu/
X. kerület, Kőbánya https://www.kobanya.hu/
XI. kerület, Újbuda http://www.ujbuda.hu/
XII. kerület, Hegyvidék http://www.hegyvidek.hu/
XIII. kerület http://www.budapest13.hu/
XIV. kerület, Zugló http://www.zuglo.hu/
XV. kerület http://www.bpxv.hu/
XVI. kerület http://www.budapest16.hu/
XVII. kerület http://www.rakosmente.hu/
XVIII. kerület, Pestszentlőrinc-Pestszentimre http://www.bp18.hu/
XIX. kerület, Kispest http://www.kispest.hu
XX. kerület, Pesterzsébet http://www.pesterzsebet.hu/
XXI. kerület, Csepel http://www.csepel.hu/
XXII. kerület, Budafok-Tétény https://budafokteteny.hu/
XXIII. kerület, soroksár http://www.soroksar.hu/
 
 
Budapestet érintő fejlesztési dokumentumok, tervek zónák szerint
 
A belső zóna területén legfontosabb feladat a városközpontban a funkcionális komplexitás biztosításán túl a lakófunkció megtartása, valamint a történeti karakter megőrzése mellett a szerkezet fellazítása, a park- és térrendszer fejlesztése, valamint az átmenő és a célforgalom korlátozása. Területi kiterjesztése elsősorban a Duna tengelye mentén történhet. Meg kell erősíteni a városközponthoz közvetlenül kapcsolódó városrészközpontok szerepét (Nyugati tér, Keleti pályaudvar és térsége, Millenniumi Városközpont, Móricz Zsigmond körtér, Buda-hegyvidék - MOM Park, Moszkva tér)

Az átmeneti zóna területén ki kell alakítani az ún. intermodális szerepkörű városrészközpontokat, amelyek az egyéni és a tömegközlekedési eszközváltás koncentrált helyein megvalósíthatóak. A már kialakított egyéb központokban, a városközpont bizonyos elemeinek kihelyezése a belső zóna tehermentesítését segítheti elő. E központok fejlesztésénél figyelembe kell venni azokat a közlekedésfejlesztési lehetőségeket, melyek a városrészközpontok további terhelhetőségét meghatározzák. A zónába eső kerületi központokat is ki kell egészíteni azokkal a funkciókkal, melyek hiánya a városközpontra ró felesleges terheléseket. Itt elsősorban a kerületi ellátás középfokú létesítményeinek körét kell bővíteni.
 
Az elővárosi zóna térségében lévő központok fejlesztését az intézmények körének bővítésével kell megvalósítani, ami szintén a belső területek tehermentesítését szolgálja. E területek helyi karaktere ill. a városszerkezetben elfoglalt helyük azonban korlátozza a lehetséges fejlesztések nagyságrendjét, a szintterület-sűrűség itt alacsonyabb kell legyen, mint a többi zónában. Az agglomerációval szomszédos zónában az M0 és az országos főúthálózat csomóponti térségeiben az intézmények köréből azok elhelyezése kívánatos, melyek területi igénye, nagyságrendje vagy forgalomvonzó hatása nem teszi lehetővé a meglévő városi szövetbe való illesztést.

A hegyvidéki zóna morfológiai és védettséget igénylő helyzete miatt csak az alap- és középfokú ellátás intézményeinek fejlesztése a cél. A hegyvidéki központoknak jelentős szerepük lehet a belső zóna felé irányuló forgalom csökkentésében.

A Duna menti zóna belső szakasza a városközpont területére esik. Ennek fejlesztésében elsősorban a minőség és a környezeti érték emelése kívánatos. Itt valósulhat meg a városközpont északi és déli irányú kiterjesztése. Az átmeneti zónára eső szakaszán a zónát érintő, vagy ahhoz legközelebb eső városrészközpontok fejlesztése kihat a parti területek környezeti alakítására, a városi területek minőségi szintjét emelheti a dunai kapcsolat lehetősége. Elsősorban a városközponti funkciók megtelepedése kívánatos, azokon belül is az idegenforgalom szerepe meghatározó kell, hogy legyen.
 
 

forrás:

Beluszky P. 2003: Magyarország településföldrajza, Általános rész. Dialóg Campus Kiadó. pp. 363-394.
Budapest Főváros Településszerkezeti Terve
Központi Statisztikai Hivatal: A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011