Nyugat-Dunántúl

Nyomtatóbarát változat
Nyugat-DunántúlZalakarosi Nagykanizsai Letenyei Pacsai Keszthelyi Hévízi Zalaszentgróti Zalaegerszegi Lenti Őriszentpéteri Szentgotthárdi Körmendi Vasvári Celldömölki Sárvári Szombathelyi Csepregi Kőszegi Pannonhalmai Téti Győri Csornai Sopron-Fertődi Kapuvár-Beledi Mosonmagyaróvári
Terület: 11 328 km2
Lakónépesség: 994 698 fő (2010)
Régióközpont: Győr
Megyék: Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala
 
Kistérségek:
  • Győr-Moson-Sopron megye: Csornai, Győri, Fertőd, Kapuvár-Beledi, Mosonmagyaróvári, Pannonhalmai, Sopron-Fertődi, Téti
  • Vas megye: Celldömölki, Csepregi, Körmendi, Kőszegi, Őriszentpéteri, Sárvári, Szentgotthárdi, Szombathelyi, Vasvári
  • Zala megye: Hévízi, Keszthelyi, Lenti, Letenyei, Nagykanizsai, Zalaegerszegi, Zalakarosi, Zalaszentgróti
Települések száma: 655
Megyei jogú városok: Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa
Városok:
  • Győr-Moson-Sopron megye: Beled, Csorna, Fertőd, Fertőszentmiklós, Jánossomorja, Kapuvár, Mosonmagyaróvár, Pannonhalma, Tét
  • Vas megye: Bük, Celldömölk, Csepreg, Körmend, Kőszeg, Őriszentpéter, Répcelak, Sárvár, Vasvár, Vép
  • Zala megye: Hévíz, Keszthely, Lenti, Letenye, Pacsa, Zalakaros, Zalalövő, Zalaszentgrót
 

Általános földrajzi leírás

A Nyugat-dunántúli tervezési-statisztikai régió Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéket foglalja magába, a nyugati határ mentén, észak-déli irányba elnyúlva.  A régió – egyedülálló módon – négy országgal (Szlovákia, Ausztria, Szlovénia és Horvátország) érintkezik, amelynek köszönhetően jelentős nemzetközi átmenő forgalommal rendelkezik. Keleti irányból a Közép-dunántúli, déli irányból pedig a dél-dunántúli régió határolják. Az ország nyugati határrégiójaként földrajzi fekvése jelentős előnyt jelent a régió számára a Kelet-magyarországi régiókhoz képest. Egyedüli magyar régióként öt megyei jogú városa van, melyek jelentős térszervező erővel bírnak. A régiót 25 statisztikai kistérség fedi le. Ebből hét Győr-Moson-Sopron megyében található, kilenc-kilenc pedig Vas és Zala megyében. 1989-et követően a rendszerváltozással, a piacgazdaságra való áttéréssel és a határok megnyílásával a korábban periférikus szerepet betöltött régió Magyarország és az Európai Unió közötti kapocsként éledt újjá. Határmenti térségeiben a rendszerváltozás előtt a nehézipari fejlesztések katonai-politikai okokból elmaradtak, ezért a piacgazdasági átmenet jóval könnyebben ment végbe.


Természet- és tájföldrajzi adottságok
 
A Nyugat-Dunántúl természetföldrajza rendkívül változatos képet mutat. Területén két nagytáj, a Kisalföld és a Nyugat-magyarországi peremvidék osztozik. Középtájai: Győri-medence, Marcal-medence, Komárom-Esztergomi-síkság, Alpokalja, Vas-Soproni-síkság, Kemeneshát, Zalai dombvidék. A régió arculatát mind alföldi, mind középhegységi jellegű térségek határozzák meg. A régió éghajlatát döntően meghatározza, hogy az ország azon területe, amely a legközelebb fekszik az Atlanti-óceánhoz. A Kisalföld éghajlatában csak kisebb mértékben jelennek meg az alföldi klimatikus sajátosságok, az említett atlanti klímaövhöz való közelség, valamint a kis kiterjedés következtében. Éghajlata mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, enyhe telű. A Nyugat-magyarországi peremvidék nagy része a mérsékelten meleg, nedves, enyhe telű éghajlati körzethez tartozik. További jellemzője az alacsony hőmérséklet-ingadozás, valamint az országos szinten bőséges csapadék. A régió keleti felében az évi napsütéses órák száma a 2000-et is meghaladja, míg a nyugatra eső területeken épphogy csak eléri az évi 1700 óra körüli értéket. Ilyen nagyfokú eltérés sehol máshol nem észlelhető az országban. A régió középhőmérséklete 9-10 °C között mozog.

A térség két legnagyobb természetes tava, a Balaton és a Fertő tó országos jelentőséggel bírnak mind természetvédelmi, mind pedig idegenforgalmi szempontból. A Fertő-tó Közép-Európa legnagyobb sztyepp jellegű tava. A régió felszíni vizeinek többsége kielégítő vízminőségű. Emellett ugyanakkor vannak erősen szennyezett vízfolyások is. Ide tartozik például az Ikva, a Hanság-főcsatorna, a Zala alsó folyása, Zalaegerszegen a Vizslaréti árokvagy Nagykanizsánál a Principális csatorna. Legnagyobb folyója a Duna, ami határfolyóként funkcionál. A régión áthaladó legfontosabb vízfolyás a Rába, amely a Kisalföld medencéjén keresztül éri el Győrnél befogadóját, a Mosoni-Dunát.

A megművelt területeket legnagyobb kiterjedésben a szántók uralják, de jelentős a térség erdőgazdálkodása is. A zalai és dél-vasi (döntően az aprófalvas) térségekben a kisbirtokok jellemzőek, ami változatos művelési szerkezetet és diverz tájképet biztosít. A régió (főként Zala és Vas megye) erdősültsége és vadállománya kiemelkedő természeti értékén túl, komoly gazdasági erőforrást (pl. turizmus, fafeldolgozás, megújuló energiahasznosítás) jelent.


Településföldrajzi jellemzők

A nyugat-dunántúli régió 655 településével a Dél-Dunántúlt megelőzve hazánk legnagyobb településszámmal rendelkező régiója. Mindemellett ez a térség Magyarország legkisebb területű (11 328 km2) és legnagyobb településsűrűségű (58 település/1000 km2) régiója, lakónépessége 994 698 fő (TeIR, 2010). Sajátos településhálózati adottságai – melyet a törpefalvak (58 db) és az aprófalvak (281 db) kiugróan magas aránya (a régió településeinek 57%-a) jellemez – elsősorban a domborzati viszonyokkal és a közlekedési hálózat történelmi és jelenkori struktúrájával magyarázhatók. Győr-Moson-Sopron megye településhálózata a természeti viszonyok (Kisalföld) és a termelési hagyományok miatt a mezővárosi szerkezeten keresztül inkább az alföldi régiók településszerkezetéhez hasonlít. Vas és Zala megyében a településhálózat struktúrája jóval elaprózódottabb. Ennek szélsőséges jelenségei Zala megyében figyelhetők meg, míg Vas megye jellemzően átmenetet képez a Győr-Moson-Sopron és Zala megye között. Az apró települések nagy száma a népességfogyás mellett a hagyományos településszerkezetre vezethető vissza. Elsősorban az Őrség és Göcsej területe híres a hagyományos „szer” vagy „szeg” névvel leírt településekről. Ez a sajátos településforma lényegében sok kicsi, vízmentes kiemelkedésekre település tanyaszerű együttesből áll.

A régió városhálózata kiegyensúlyozott, nagy- és középvárosok egyaránt megtalálhatók.  A régióban 28 városi rangú település van, közülük egyedül Győrnek van 100 ezer főt meghaladó népessége. A többi négy megyei jogú város (Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa) népessége 50 és 100 000 fő közé esik. A régió gazdasági teljesítőképességét tekintve messze felülmúlja az országos átlagot. Ez főként a földrajzi fekvésnek, a gazdasági nyitottságnak és a globális hálózatok és gyorsforgalmi úthálózatok kedvező elérhetőségének köszönhető (ugyanakkor a régión belül rendkívül kedvezőtlen az észak-déli elérhetőség, ami a mára már hatalmas méreteket öltő tranzit áruforgalommal együtt több évtizedes probléma forrása). Kiemelkedő központ Győr, amelynek gazdasági karakterét az autóipari beruházások adták meg.

Általános jóléti mutatók (forrás: MTA RKK NyUTI)Régión belüli fejlettségi különbségek

A régió legfejlettebb régiói a megyeközpont és – Nagykanizsa kivételével – megyei jogú városok kistérségei adják. A Győri, és Szombathelyi kistérség kedvező jövedelmi mutatókkal, fejlett szolgáltató szektorral rendelkezik. A Sopron-Fertődi és Zalaegerszegi kistérség alig marad el tőlük, illetve a Keszthely-Hévízi kistérség a szolgáltató szektor (turizmus) erős dominanciájával tűnik ki. A Körmendi, Kőszegi, Mosonmagyaróvári, Nagykanizsai, Sárvári és Szentgotthárdi kistérség átlagot enyhén meghaladó mutatókkal rendelkezik, de a foglalkoztatottság és a jövedelmi helyzet értékei meghaladják a keszthelyi kistérség értékeit is. A Csepregi kistérség sok tekintetben kedvezőtlen helyzetben van már, de a szolgáltató szektornak (turizmus, elsősorban a büki gyógyfürdő hatásaival) köszönhetően magasabb az életszínvonal. A kisvárosi központtal rendelkező, országhatártól távolabb fekvő, viszonylag gyengébb infrastruktúrával rendelkező kistérségek (Celldömölki, Csornai, Téti, Kapuvári, Pannonhalmai), már többnyire átlag alatti mutatókkal rendelkeznek. Minden tekintetben hátrányos helyzetű kistérségnek tekinthetőek, zárt földrajzi helyzettel, sajátos (aprófalvas) településszerkezettel, magas munkanélküliséggel és alacsony jövedelemmel a Lenti, Letenyei, Őriszentpéteri, Vasvári és Zalaszentgróti kistérségek.

Természeti és kultúrtörténeti értékek

Egyedülálló növény- és állatvilágának, földtani képződményeinek, a domborzati és vízrajzi adottságoknak köszönhetően a régió táji adottságai meglehetősen változatosak, természeti-ökológiai értéke kiemelkedő. A régió területén három nemzeti park – Fertő-Hanság Nemzeti Park, Őrségi Nemzeti Park, Balatonfelvidéki Nemzeti Park – osztozik.

 

A régió Tájvédelmi Körzetei (TK) és Természetvédelmi Területei (TT):
  • Szigetközi TK, Pannonhalmi TK, Soproni TK, Kőszegi TK, Sághegyi TK
  • Nagycenki Hársfasor TT, Pannonhalmi Arborétum TT, Soproni Botanikus Kert TT, Kámoni Arborétum TT, Sárvári Arborétum TT, Szelestei Kastélypark TT, Jeli Arborétum TT és a Körmendi Kastélypark TT, Zalakomári Madárrezervátum TT, Hévízi-tó TT, Keszthelyi Kastélypark TT.
A régió kiemelkedő adottságát jelentik a hévizek, amelyeken országos jelentőségű gyógyászati intézmények alapulnak. A változatos földrajzi-táji adottság, a történelmi múlt, a különböző etnikumú népességek több évszázados együttélése sokszínű kultúrát teremtett a Nyugat-Dunántúlon. A régió területén élő népesség sem nemzetiségét, sem nyelvét, sem kulturális hagyományait tekintve nem egységes. Néprajzi szempontból a térségben élő nemzetiségek, etnikumok (szlovének, németek, horvátok, romák) saját nyelvi-kulturális műveltségükkel, hagyományaikkal gazdagítják a régió néprajzi, népművészeti örökségét.

Jelenleg 2314 országos védelem alatt álló műemlék található a régióban, ami az országos műemlékállomány csaknem negyedét teszi ki. Különösen jelentős ez akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a két legépebben megmaradt történeti város (Sopron, Kőszeg), valamint a két barokk város Győr és Szombathely is itt található. Kiemelt jelentőségű a Pannonhalmi Bencés Apátság, a fertődi, körmendi keszthelyi főúri kastélyok, és az épségben megmaradt középkori templomok (legnagyobbak Lébény, Ják). Magyarország nyolc világörökségi helyszínéből kettő a Nyugat-dunántúli régióban található: az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete, valamint az osztrák határon átnyúló Fertő/Neusiedler kultúrtáj.

 

Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács
(Győr - Moson - Sopron, Vas és Zala megyék, Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg és Nagykanizsa m. j. városok) a Balaton kiemelt üdülőkörzet területe kivételével)
 
cím: 9400 Sopron, Csatkai Endre u.6.
tel.: 99-512-910
fax: 99-512-919
honlap: www.westpa.hu
 
Munkaszervezet:
Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (NYDRFÜ)
 
cím: 9400 Sopron, Csatkai Endre u.6.
tel.: +36-99-512-910
honlap: www.westpa.hu

forrás:
Nyugat-dunántúli Operatív Program 2007-2013
Liekovszky József: Természeti erőforrások, a környezet állapota. In: Rechnitzer János (szerk.): Nyugat-Dunántúl, 2007
Hardi Tamás: A településhálózat és a kistérségek – Településállomány. In: Rechnitzer János (szerk.): Nyugat-Dunántúl, 2007
Perczel György (2003): Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. pp. 595-600.
A Magyar Köztársaság Helységnévtára