Heves vármegye

Területe:3637,25 km²
Lakónépesség: 303 503 fő (2013. dec. 31.)
Vármegyeszékhely:Eger (54 524 fő, 2013)
Járások:Bélapátfalvai, Egri, Füzesabonyi, Gyöngyösi, Hatvani, Hevesi, Pétervásárai
Települések száma: 121 db
Általános földrajzi leírás
Különös sajátossága a térségnek, hogy a vármegyét átszelő kelet-nyugat irányú középső sávjában sűrűsödik minden nagy intenzitású táj- és területhasználati tevékenység: a vasútra, az utakra és az M3-as autópályára szerveződnek a jelentősebb, nagy területigényű új beruházások, erre a közlekedési tengelyre fűződnek a vármegye nagyobb városai, itt koncentrálódik a vármegye lakónépességének közel háromnegyed része. A vármegye és a környező térségek megközelíthetősége autópályával (M3), illetve az ezzel párhuzamos elsőrendű főúttal biztosított. Az autópályával közel párhuzamosan szeli ketté Heves vármegyét az országos vasúti fővonal is. Ezek a kelet-nyugati irányú közlekedési fő hálózatok egyértelműen kijelölik a vármegye fejlődési tengelyét. A vármegye településhálózatára és állományára jellemző egyféle arányosság és a táji kulturális tradíciókat őrző kompaktság. A különböző termelési tájak találkozási vonalánál, az előnyös forgalmi helyzetet elfoglaló ún. vásári vonalon alakult ki három legnagyobb történelmi városa: Eger, Gyöngyös és Hatvan, melyet további kisvárosok sora egészített ki az alig egy évtizede formálódó településpolitika eredményeként. (Pétervására, Heves, Füzesabony, Bélapátfalva, Kisköre, Lőrinci).
Természet- és tájföldrajzi adottságok
Heves vármegye Magyarország legváltozatosabb vármegyéinek egyike, az ország északi részén található, nem képez önálló földrajzi egységet, két nagy tájhoz, az Északi-középhegységhez és az Alföldhöz tartozik. A vármegye É-i részén emelkednek az ország legmagasabb hegyei, a Mátra teljes tömege és a Bükk nyugati harmada. Arányosan egyesülnek a hazánkra jellemző tájegységek.
Éghajlati és vízrajzi adottságok
Mikroklímában különösen gazdag a térség hegy és dombvidéki része. A délies lejtők sok besugárzást kapnak, melyek az világhírű borszőlő-fajtákat érlelik. A csapadék eloszlása változó. A síkvidéki területek csapadékban szegényebb területek, (kb. 500-600 mm) míg a hegyvidék, a Mátra és a Bükk éves viszonylatban 200 mm-rel is több csapadékot kap. Az uralkodó szélirány ÉNy-i - É-i, a hegyvidéken azonban a légáramlatokat erősen befolyásolja a hőmérsékleti inverzió. Az évi középhőmérséklet 8-10°C közötti - attól függően, hogy a vármegye északi vagy déli részéről van-e szó.
Legjelentősebb folyóvizei a Mátra nyugati oldalán a Zagyva, a keleti oldalon a Tarna, a Mátra és a Bükk határán az Eger patak és a Laskó. Valamennyi befogadója a Tisza. A vármegye délkeleti részét a Tisza, illetve a Tisza-tó határolja. Az éghajlat viszonylag kiegyenlített, a síkvidéki területek kontinentális, a hegyvidékek szubkontinentális jellegűek.
Talajviszonyok és vegetáció
A terület növényföldrajzilag a pannóniai flóratartományba tartozik, melyen belül három flórajárás található a vármegyében. Ezek közül önálló flórajárás a Matricum. A Mátra hazánk legegységesebb vulkáni eredetű hegysége, az ország legmagasabb pontjával (Kékes 1014 m). Heves vármegyében közel 32 féle genetikai talajtípus fordul elő. A legnagyobb kiterjedésűek a különféle barna erdei talajok, de jellemzőek a folyó menti öntéstalajok, kisebb kiterjedésű csernozjomok és helyen-ként a löszös és homoktalajok is mozaik-szerűen előfordulnak. A Hevesi-ártéren a szikesek, főleg a szolonyecek előfordulása jellemző.
A vármegye mezorégióinak kistájai:
- Közép-Tisza-vidék: Borsodi-ártér, Hevesi-ártér
- Észak-Alföldi-hordalékkúpsíkság: Hatvani-sík, Gyöngyösi-sík, Hevesi-sík, Borsodi-Mezőség
- Cserhát-vidék: Cserhátalja
- Mátravidék: Magas-Mátra, Nyugati-Mátra, Déli-Mátra, Keleti-Mátra, Nyugat-Mátraalja, Mátralába, Parád-Recski-medence
- Bükk-vidék: Bükk-fennsík, Északi-Bükk, Déli-Bükk, Tárkányi-medence, Egri-Bükkalja, Upponyi-hegység
- Észak-Magyarországi-medencék: Zagyva-völgy, Felső-Tarnai-dombság, Tarna-völgy, Ózd-Egercsehi-medence, Pétervásárai-dombság
Természeti és kulturális értékek
A természetvédelemi területeknek nagy jelentősége van a vármegye jelenlegi térszerkezetében, mivel a védett területek országos átlag feletti értéket mutatnak. A vármegye területe természetvédelmi szempontból különleges értékek hordozója, mely alapvetően abból adódik, hogy a hegyvidék és Alföld ütköző övezeteként sajátosan gazdag biodiverzitás alakult ki.
A Bükk hegységben a zonálisan előforduló erdőtársulások mellett számos olyan őshonos (endemikus) és jégkorszaki maradvány (reliktum) növényfaj lelhető fel, amely az országban máshol nem található, pl.: sárga ibolya (Viola biflóra), magas istác (Armeria elongata), teleki virág (Telekia speciosa), tűzliliom (Liliom bulbiferum).
Heves vármegye kedvező kulturális adottságokkal rendelkezik, épített történelmi és kulturális értékekben gazdag. 2009-ben 465 db országos védelem alatt álló műemléket tartottak itt nyilván, ezzel országos viszonylatban a nyolcadik helyen áll (Magyarországon 2009-ben összesen 9827 objektum élvezett országos védettséget). A műemlékek száma Egerben, Gyöngyösön, Szilvásváradon a legmagasabb, közülük is messze kiemelkedik a történelmi Eger városa (165 db műemlék). A vármegyeszékhely önmagában a műemlék-állomány több mint harmadtá adja.
forrás:
Dövényi Zoltán [szerk]: Magyarország kistájainak katasztere. 2., átdolgozott kiadás. MTA FKI, Budapest, 2010.