Duna-térség

Duna-térség az Országos Fejlesztéspolitikai és Területfejlesztési Koncepcióban 2014
 
A Duna térség magában foglalja a Duna teljes hazai szakaszát, a Duna hazai vízgyűjtő területére eső térségeket, a Duna menti tájakat. A térség fejlesztésének főképp turisztikai, vízgazdálkodási, természetvédelmi, illetve közlekedési relevanciája egyértelmű. A térség fejlesztése európai jelentőségű, átfogó gazdaságfejlesztési hatással járhat, például a Duna hajózhatóságának kérdésében. A Duna térség fejlesztésének kapcsolódása a kilenc EU tagállam és az öt nem EU tagállam által jegyzett Duna Régió Stratégiához vitathatatlan, tehát a makroregionális, határon átnyúló vonatkozása is jelentős.Fejlesztéspolitikai feladatok:
  • A magyarországi Duna-térség fenntartható fejlesztése, természeti területeinek, tájainak és kulturális értékeinek védelme, megőrzése.
  • Az itt élők életminőségének javítása, infrastrukturális feltételeik javítása, boldogulásuk elősegítése.
  • A régió gazdaságának és versenyképességének, illetve az ott élők jólétének fenntartható módon történő növelése, valamint egy virágzó, fejlődő és vonzó térség létrehozása.
  • Az Európai Unió Duna Makro-regionális Stratégiájának megvalósítása, kiemelten a magyarországi „Duna minősítéssel” (EUDRS minősítési rendszer) rendelkező projekteken keresztül.
 
A 97/2005 (XII.25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról kijelölte az országosan kiemelt térségeket, többek között a Duna mentét is. A kiemelt térség sajátos problémáinak egységes, az adminisztratív határokon átívelő kezelését számos szakterület indokolja - az ökológiai folyosó, az árvíz- és környezetvédelem, a stratégiai vízkészletekkel való gazdálkodás, valamint a közlekedési tengely szerep, és nem utolsó sorban a turizmus - regionális meghatározottsága és rendszerszerű kezelést igénylő jellege miatt.
 
 
 
 
 
 
 
 
A Dunában rejlő lehetőségek kiaknázása több évszázados múltra tekint vissza, de az akkori tervek csak részben valósulhattak meg. Az Európai Duna Régió Stratégia (EDRS) most lehetőségét teremt a határokon átnyúló, széles körű együttműködésre, a Duna térségének egységes fejlődésére. Az EU Bizottság felhívásával újabb, jelentős szakaszához érkezett az Európai Duna Régió Stratégia tervezése.
 
A szakmai füzet a készülő Európai Duna Stratégia tervezési folyamatának újdonságait mutatja be 2010. február 21-ig bezárólag. Az NFGM tájékoztatója az Európai Bizottság, az Európai Parlament, a Régiók Bizottsága, valamint hazai szakmai tanácsadó testületek állásfoglalásait és elképzeléseit mutatja be.
 
 
 
 
 

A Vízügyi és Környezet-védelmi Központi Igazgatóság koordinálásával a vízügyi, környezetvédelmi és természetvédelmi ágazat szakemberei már dolgoznak a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítésén, melynek kidolgozására nem csak az Európai Unió előírása kötelez minket, de az ebben foglaltak alapjaiban határozzák meg azokat az intézkedéseket, amelyeket vizeink védelme és fenntartható használata érdekében meg kell tennünk.


 
 
 

Az Együttműködési Egyezmény a Duna-folyó védelméért és fenntartható használatáért (röviden Duna Védelmi Egyezmény) képezi a Duna-vízgyűjtő területén a határon átnyúló, együttműködő vízgazdálkodás jogi alapját. Az Egyezményt 1994. június 29-én írták alá Szófiában, és 1998-ban lépett hatályba. Az Egyezményt 11 folyómenti ország írta alá: Ausztria, Bulgária, Horvátország, Cseh Köztársaság, Németország, Magyarország, Moldova, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna, valamint az Európai Közösség.