Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye

Területe: 5936,45 km²
Lakónépessége: 561 379 fő (2013. dec. 31.)
Vármegyeszékhely: Nyíregyháza (118 164 fő, 2013)
Járások: Baktalórántházai, Csengeri, Fehérgyarmati, Ibrányi, Kemecsei, Kisvárdai, Mátészalkai, Nagykállói, Nyírbátori, Tiszavasvári, Vásárosnaményi, Záhonyi
Települések száma: 229
Általános földrajzi leírás
A településszerkezet a vármegyén belül igen differenciált. A vármegyeszékhely Nyíregyháza, több mint 116 000 lakosával országosan is és a vármegyére nézve is kiemelkedő jelentőségű város. A többi város népessége nem haladja meg a 20 000 főt; legnagyobb Mátészalka és Kisvárda, Újfehértó, Nyírbátor és Tiszavasvári, valamint Nagykálló. A legkisebb a sorban Máriapócs, alig több mint 2000 lakossal. A vármegye keleti és délkeleti részén túlnyomóan apró települések találhatók, ezt leszámítva azonban a nagyközségi rendszer jellemző. A kistelepülések számosságát jelzi, hogy 64 községben a lélekszám 1000 fő alatti. A vármegyében egyedülállóak a „bokor” rendszerű letelepedések, amelyek a településközponttól távolabb, mezőgazdasági területtel elhatárolva jöttek létre, sajátosan eltérő lélekszámmal. Egyetlen megyei jogú városa a vármegyeszékhely, Nyíregyháza.
Természet- és tájföldrajzi adottságok
A vármegye három jól elkülönülő tájegysége a Nyírség, a Szatmári síkság és a Rétköz:
A vármegye mezorégióinak kistájai:
- Felső-Tisza Vidék: Beregi-sík, Szatmári-sík, Bodrogköz, Rétköz
- Közép-Tisza Vidék: Taktaköz, Hortobágy
Földrajzilag a vármegye változatos, dombság és síkság elemektől ötvözve. Alapvetően két nagyobb tájegységre tagolható, a Nyírségre és a Felső-Tisza-vidékre. Az Alföld legkeletibb részét alkotó Nyírség kb. 78%-a tartozik a vármegyéhez, a Felső-Tisza-vidék kistájai közül a Rétköz teljes mértékben, a Szatmári-síkságnak, a Beregi-síkságnak és az Ecsedi-lápnak pedig egy-egy része nyúlik át a vármegyébe. A térség legmagasabb pontja a Kaszonyi-hegy (240 m), de jelentős magaslata a Hoportyó (183 m) is.
Éghajlati és vízrajzi adottságok
A vármegye éghajlata jellemzően nem szélsőséges, azt azonban fontos megemlíteni, hogy az Alföld egészét tekintve itt leghidegebb a tél. A vármegye legnagyobb folyója a Tisza. Ukrajnából Tiszabecsnél lép Magyarországra, és a vármegyét Tiszadobnál hagyja el. A vármegye további jelentősebb folyóvizei a Szamos, a Túr, a Kraszna, valamint a Lónyai-főcsatorna (Keleti-főcsatorna). Nagyobb állóvizei a Nagyvadas-tó (124 hektár), a Királyteleki-tó (23 hektár), valamint Nyíregyházán a Bujtos-tó és a Sóstó.
Természeti és kultúrtörténeti értékek
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye országos védelem alatt álló műemlékeinek száma 2009-ben 357 db volt. Ez az érték országos viszonylatban a vármegyét az erős közép mezőnybe sorolja (Magyarországon 2009-ben összesen 9827 objektum élvezett országos védettséget). A műemlékek főként a vármegyeszékhely Nyíregyházán, valamint Tarpán és Nagykállón összpontosulnak. E három település együttesen a vármegye műemlék-állományának 20%-át adja. Kiemelkedő jelentőségű népi építészeti, egyházi és történelmi emlékeket őriz azonban a Felső-Tisza vidék számos faluja (pl. Tákos, Csaroda, Csenger, Csengersima, Szatmárcseke, Máriapócs, stb.) is.
forrás:
Dövényi Zoltán [szerk]: Magyarország kistájainak katasztere. 2., átdolgozott kiadás. MTA FKI, Budapest, 2010.