Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye

Területe: 5936,45 km²

Lakónépessége: 561 379 fő (2013. dec. 31.)

Vármegyeszékhely: Nyíregyháza (118 164 fő, 2013)

Települések száma: 229

---

 

Általános földrajzi leírás

 

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye az ország északkeleti részén fekszik, alapvetően síkvidéki jellegű terület. Speciális geopolitikai helyzetét egyfelől periférikus elhelyezkedése, másrészt keleti határmentisége determinálja: Romániával, Ukrajnával és Szlovákiával is határos. Az országon belül Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar vármegye határolja. A vármegye Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyével közösen alkotja az észak-alföldi régiót, emellett tagja az Északkelet-Magyarországi Térségi Fejlesztési Tanácsnak, a Magyar–Román–Ukrán Interrégiónak, valamint a Kárpátok Eurorégiónak is. A vármegyében 11 kistérség került kialakításra, ezek közül 8 – baktalórántházai, csengeri, fehérgyarmati, ibrány-nagyhalászi, mátészalkai, nagykállói, nyírbátori, vásárosnaményi – az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségei közé tartozik. A vármegyei lakónépesség száma 2010-ben 555 496 főt ezer főt tett ki, s ezzel – Budapestet nem számítva – az ország harmadik legnépesebb vármegyéje, itt él a lakosság 5,6%-a. Területe (5936 km²) az ország területének 6,4%-át adja, így hazánk ötödik legkiterjedtebb vármegyéje.

 

A településszerkezet a vármegyén belül igen differenciált. A vármegyeszékhely Nyíregyháza, több mint 116 000 lakosával országosan is és a vármegyére nézve is kiemelkedő jelentőségű város. A többi város népessége nem haladja meg a 20 000 főt; legnagyobb Mátészalka és Kisvárda, Újfehértó, Nyírbátor és Tiszavasvári, valamint Nagykálló. A legkisebb a sorban Máriapócs, alig több mint 2000 lakossal. A vármegye keleti és délkeleti részén túlnyomóan apró települések találhatók, ezt leszámítva azonban a nagyközségi rendszer jellemző. A kistelepülések számosságát jelzi, hogy 64 községben a lélekszám 1000 fő alatti. A vármegyében egyedülállóak a „bokor” rendszerű letelepedések, amelyek a településközponttól távolabb, mezőgazdasági területtel elhatárolva jöttek létre, sajátosan eltérő lélekszámmal. Egyetlen megyei jogú városa a vármegyeszékhely, Nyíregyháza.

 

Természet- és tájföldrajzi adottságok

 

A vármegye három jól elkülönülő tájegysége a Nyírség, a Szatmári síkság és a Rétköz:

 

A vármegye mezorégióinak kistájai:

Földrajzilag a vármegye változatos, dombság és síkság elemektől ötvözve. Alapvetően két nagyobb tájegységre tagolható, a Nyírségre és a Felső-Tisza-vidékre. Az Alföld legkeletibb részét alkotó Nyírség kb. 78%-a tartozik a vármegyéhez, a Felső-Tisza-vidék kistájai közül a Rétköz teljes mértékben, a Szatmári-síkságnak, a Beregi-síkságnak és az Ecsedi-lápnak pedig egy-egy része nyúlik át a vármegyébe. A térség legmagasabb pontja a Kaszonyi-hegy (240 m), de jelentős magaslata a Hoportyó (183 m) is.

 

A vármegye éghajlata jellemzően nem szélsőséges, azt azonban fontos megemlíteni, hogy az Alföld egészét tekintve itt leghidegebb a tél. A vármegye legnagyobb folyója a Tisza. Ukrajnából Tiszabecsnél lép Magyarországra, és a vármegyét Tiszadobnál hagyja el. A vármegye további jelentősebb folyóvizei a Szamos, a Túr, a Kraszna, valamint a Lónyai-főcsatorna (Keleti-főcsatorna). Nagyobb állóvizei a Nagyvadas-tó (124 hektár), a Királyteleki-tó (23 hektár), valamint Nyíregyházán a Bujtos-tó és a Sóstó.

 

 

Természeti és kultúrtörténeti értékek

 

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye hazánk természeti értékekben egyik igen gazdag vidéke. Ez egyrészt sajátságos földrajzi helyzetének (a Kárpátok közelsége, a folyóvizek gazdagsága), a magas (18%) erdősültségnek, másrészt az ipar átlagosnál kisebb részarányának, valamint a gyenge talajadottságokból fakadó viszonylag extenzív mezőgazdasági gyakorlatnak köszönhető. A vármegye két nemzeti park, a Bükki Nemzeti Park és a Hortobágyi Nemzeti Park hatásköre alá tartozik és jelenleg egy tájvédelmi körzetn (Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet), valamint 11 természetvédelmi terület érinti.

 

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye országos védelem alatt álló műemlékeinek száma 2009-ben 357 db volt. Ez az érték országos viszonylatban a vármegyét az erős közép mezőnybe sorolja (Magyarországon 2009-ben összesen 9827 objektum élvezett országos védettséget). A műemlékek főként a vármegyeszékhely Nyíregyházán, valamint Tarpán és Nagykállón összpontosulnak. E három település együttesen a vármegye műemlék-állományának 20%-át adja. Kiemelkedő jelentőségű népi építészeti, egyházi és történelmi emlékeket őriz azonban a Felső-Tisza vidék számos faluja (pl. Tákos, Csaroda, Csenger, Csengersima, Szatmárcseke, Máriapócs, stb.) is.

 

 

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye honlapja