A modern hidrogeológiai egyik legfontosabb és legaktuálisabb feladata a hazai vízkészlet-gazdálkodás megújítása. Az Európai Unió Víz Keretirányelve (VKI) a korábbi hazai gyakorlattól eltérő alapokra helyezte a mennyiségi és minőségi vízkészlet-gazdálkodást, ami számos új, illetve a korábbitól eltérő szakmai problémát indukált. A VKI értelmében szükséges volt kijelölni és lehatárolni olyan hévíztesteket, melyek a továbbiakban önálló egységként vizsgálandók, és melyek jó állapotát el kell érni és távlatilag fenn is kell tartani.
