Általános információk
Az Európai Unió országainak egységesített területi rendjében a Local Administrative Unit 1. szintje (LAU1) jelenti a megyék, illetve a megyéknek megfelelő körzetek (NUTS3) alatti több települést összefogó, középszintű közigazgatási egységeket (korábban ezt a területi szintet a NUTS4 kategóriába sorolták). Magyarországon a LAU1 szintű területegység 2013-tól a járás, felváltva a korábban használt statisztikai kistérségek rendszerét.
A Kormány a járások kialakítása és az ehhez szükséges intézkedések biztosítása érdekében kiadta a járások kialakításáról szóló 1299/2011. (IX. 1.) Korm. határozatot. A határozat értelmében a Kormány szükségesnek tartja a járás mint az állam szervezetének legalacsonyabb szintű területi és szervezeti egysége kialakítását a hatékonyabb, költségtakarékosabb és ügyfélközpontú területi közigazgatás megteremtése érdekében.
A Kormány a járások kialakításának elveit a következők szerint határozza meg:
- A járások kialakításának időpontja 2013. január 1.
- A járások kialakításával olyan területi léptékű alsószintű államigazgatási egységek jöjjenek létre a település és a megye szintje között, ahol a telepített feladatok méretgazdaságos elvégzésére van lehetőség.
- A járások kialakítása vegye figyelembe az országon belüli településszerkezeti különbségeket, az egyes nagytérségek sajátosságait.
- A járásrendszer bevezetése biztosítsa a térszervező funkciókat betöltő települések fejlődését, és lehetőség szerint járuljon hozzá az ország hátrányos helyzetű térségeinek felzárkóztatásához.
- A járások területének kialakítása során törekedni kell a járás területének más állami, államigazgatási területi egységekkel, illetékességi területekkel való összhangjára, határaik lehetőség szerint metszés nélküli egybeesésére.
- A járások területe a megyék határaihoz metszés nélkül igazodjon.
- A járási székhely olyan település legyen, ahol már kiépült az államigazgatási infrastruktúra.
- A járáson belül a székhelytől legtávolabb levő település lehetőség szerint ne legyen messzebb 30 kilométernél, a székhely kijelölésénél figyelembe kell venni a közlekedési infrastruktúra és a közúti-vasúti megközelíthetőség szempontjait, a tömegközlekedési lehetőségeket.
- Az egymáshoz közeli, megfelelő adottságú települések esetében a jelentősebb igazgatási infrastruktúrával és/vagy központi elhelyezkedéssel rendelkező legyen a járás székhelye.
- A járások kialakítása során szervezeti szinten is szét kell választani az önkormányzati és államigazgatási feladatok ellátását.
- A járásokban járási hivatalok, a fővárosban kerületi járási hivatalok működjenek, amelyek legyenek a fővárosi és megyei kormányhivatalok kirendeltségei.
- A járási hivatalok és a kerületi hivatalok (a továbbiakban együtt: járási hivatalok) kialakítása az államigazgatási feladatokat ellátó szervek – a fővárosi és megyei kormányhivatalok kirendeltségei és a polgármesteri hivatalok – bázisán, a működési feltételek és szervezeti kapacitás feladatokat követő átcsoportosításával történjen.
- A járási hivatalok szervezeti egységeként működő járási kormányablakok kialakítása tegye lehetővé, hogy az ügyfelek a hivatali ügyintézés lehetőségéhez gyorsan és egyszerűen hozzáférjenek.
- A jelenleg önkormányzati feladatok államigazgatási feladattá minősítése esetén az ellátásukhoz, az intézmények fenntartásához szükséges költségvetési forrásokat, szervezeti kapacitásokat és elhelyezési feltételeket az államigazgatás keretében kell biztosítani és rendelkezni kell a feladatátadással összefüggő vagyon tulajdonjogi rendezéséről is.
- A meglévő ügyintézési helyszíneket lehetőség szerint fenn kell tartani.
A járások kialakításáról és az ehhez kapcsolódó jogszabályok módosításáról, a helyi államigazgatási rendszer megújításáról a 2012. július 7-étől hatályos, 2012. évi XCIII. törvény rendelkezik.
A járási hivatalok feladatait, illetékességi szabályait, szakigazgatási szerveit, szakmai irányításukat, valamint a járási hivatalok székhelyét és illetékességi területét a 218/2012. (VIII. 13.) Kormányrendelet szabályozza. A Kormányrendelet összesen 198 járás kialakításáról rendelkezik, melyből 23 járás a fővárosban (a kerületeknek megfelelő területi beosztásban) található.
A járások történetéről itt olvashat: Járások a magyar közigazgatás történetében