Városfejlesztési törekvések a zsugorodó városokban

Nyomtatóbarát változat
Az urbanizáció előrehaladása, a városrégiók kialakulása Európa számos nagyvárosának közigazgatási területén a lakosság számának csökkenésével járt együtt a 20. század utolsó negyedében. Egy ideig felmerült a nagyvárosi belső területek kiüresedésének veszélye is. A belvárosok revitalizációja, a központi területek felértékelődése azonban a reurbanizáció folyamatát erősítette fel, melynek köszönhetően a nagyvárosi régiók népességszám csökkenése megfékeződött. Ma már az európai nagyvárosok többségének népességszáma stabilizálódott, illetőleg újra növekedésnek indult.

Jelenleg a Föld népességének 40%-a él városokban és ez az arány rövidesen 50%-ra emelkedhet. A városok nagy részében nő a lakosok száma, néhol azonban csökken. Az urbanizáció folyamatában vannak győztesek és vesztesek is (Saskia Sassen). A történelem során a városhálózat területi átrendeződése többször is lezajlott a gazdasági változások, háborúk, politikai fordulatok következtében.  A városi népességszám-csökkenés az Egyesült Államokban és Európában már nem a nagyvárosokra, hanem elsősorban a korábban nehézipari bázisú, közép- és kisvárosokra lett jellemző. Az 1980-as években indult gazdasági szerkezetváltás a bányászati, kohászati, nehézipari termelés átalakulása a másodlagos központok hálózatába tartozó városok gazdasági bázisának hanyatlását, kimerülését hozta magával: népességszámuk látványosan, sok esetben 20–50 %-kal csökkent.  Kormányzati és transznacionális támogatással folynak az erőfeszítések ezen korábbi ipari városok helyzetének orvoslására és a demográfiai erózió mérséklésére, bár a korábban jellemző lakosszám-csúcsok megközelítése nem várható.

A zsugorodó városok olyan jelentős nagyságú városok, ahol az utóbbi évtizedekben számottevő lakosszám-veszteség jelentkezett, döntően a gazdasági helyzet megváltozása miatt.   E jelenség leginkább az urbanizáció térségi koncentrációjának folyamatában perifériára szorult területeket és városaikat érinti.

  • Egyesült Államok: Rustbelt, Pennsylvania (Detroit, Pittsburgh Youngstown, Cleveland, Flint Mich, Buffalo, Dayton,  
  • Németország: Ruhr vidék (Dortmund, Gelsenkirchen, Pirmasens), a keletnémet tartományok (Dessau Aschersleben),
  • Egyesült Királyság: északi országrészek (Nottingham, Glasgow, Sheffield)
  • Franciaország: az ország belsejében, a nagy új hálózatoktól elszigetelt városok (Saint-Etienne, Douai)
  • Spanyolország:    Avilés
  • Portugália Oporto
  • Olaszország Taranto
  • Finnország Lieksa
  • A kelet-európai, volt szocialista országokban a korábbi nehézipari központok: Katowice, Bytom, Sosnowiec (Lengyelország), Banská Štiavnica (Szlovákia) Salgótarján, Ózd (Magyarország)  
A zsugorodó városok problematikájával napjainkban számos kutatás – pl. Justin Hollander (Egyesült Államok) – és nemzetközi projekt (a COST, Cooperation in Science and Technology CIRES Cities Regrowing Smaller és  SCIRN:  Shrinking Cities International Research Network) foglalkozik, főként az Egyesült Államokban és Németországban, akik a folyamatok alakulása mellett a válaszadás lehetőségeit is vizsgálják.  

A városfejlesztés fő törekvése, hogy a kiürülő és leromló belső városrészeket helyreállítsa, vonzóbbá tegye a települési környezetet, intenzív oktatási és átképzési programokat szervezzen, új, életképes és fenntartható gazdasági vállalkozásokat honosítson meg és a felhagyott területeken zöldövezeteket, közösségi kerteket alakítson ki.

 

(Összefoglaló Vajdovichné dr. Visy Erzsébet: Városfejlesztési törekvések a zsugorodó városokban című előadásából. Az előadás elhangzott a BME Urbanisztikai Tanszék, valamint a Szociológia és Kommunikáció Tanszék által szervezett Jövőtudatos településfejlesztés konferencián, 2012. november 13-án.)
 

Összeállította:
Vajdovichné dr. Visy Erzsébet