Új ablakok nyitása a városiasodásról szóló diskurzusban

Nyomtatóbarát változat
Új szempontokkal kell bővíteni a városiasodásról szóló vitát: az urbanizáció elemzéséhez, és a városok növekedésével járó problémák kezeléséhez nemcsak a közgazdaságtanra, hanem más tudományágakra is támaszkodni kell – ez az egyik megállapítása a Nemzetközi Fejlesztési Hálózat (GDN) tizenharmadik, éves konferenciájának.
 
A GDN június 16. és 18. között Budapesten rendezett tanácskozást a Közép-Európai Egyetemmel (CEU) közösen, amelyen a volt szocialista, illetve a fejlődő országok több befolyásos kutatója, vállalatvezetője és szakértője vitatja meg a fejlesztés és az urbanizáció aktuális kérdéseit, a városok terjeszkedését.

Az eseményt záró hétfői sajtótájékoztatón Gerardo della Paolera, a GDN elnöke emlékeztetett arra, hogy a GDN létrehozása a Világbank elnökének ötlete volt 1998-ban, így a hálózat először a Világbank keretein belül működött, majd 2001-ben önálló nemzetközi szervezet lett. A szervezet célja a fejlődés, fejlesztés folyamatait vizsgáló kutatók, intézmények összekapcsolása, hogy tudásukat megoszthassák egymással, és átültessék a gyakorlatba.

Gerardo della Paolera elmondta, hogy a hálózat központja Indiában, Új-Delhiben van, de van irodájuk Kairóban és Washingtonban is. Hozzátette: az, hogy központjukat Indiába helyezik, politikai és taktikai megfontolásból történt, mivel a városiasodás problémáival a fejlődő államok sokkal inkább szembesülnek. A szervezetnek sok támogatója van, például a francia külügyminisztérium, az Amerika-közi Fejlesztési Bank, vagy az osztrák pénzügyminisztérium.

George Mavrotas, a GDN vezető közgazdásza a sajtótájékoztatón kiemelte: a budapesti nemzetközi konferenciára minden kontinensről érkeztek résztvevők, mintegy 350-en. A tanácskozáson a városiasodás és a fejlődés kapcsolatát vizsgálták, és megpróbálták új dimenzióba helyezni ezt a témát – jelezte, hozzátéve, hogy az urbanizáció megértéséhez, elemzéséhez nemcsak a közgazdaságtanra, hanem más tudományágakra – így többek között szociológiára, építészetre, politológiára - is szükség van.

A vezető közgazdász szerint új ablakokat kell nyitni a városiasodásról szóló diskurzusban, az eddigi vitákat új szempontokkal kell kibővíteni. Kézdi Gábor, a CEU közgazdaságtani tanszékvezetője elmondta: az egyetem is támogatja a nyitott párbeszédet a döntéshozók között, és a konferencia is ezt bizonyította, kiváló terep lévén a véleménycserére, a megbeszélésekre. A GDN adatai szerint immár a világ népességének több mint 50 százaléka él városokban. Előrejelzések szerint 2030-ra ez a szám a teljes népesség csaknem 60 százalékára emelkedik, majd 2050-re elérheti a 80 százalékot.

 

forrás:
MTI