Az eseményt záró hétfői sajtótájékoztatón Gerardo della Paolera, a GDN elnöke emlékeztetett arra, hogy a GDN létrehozása a Világbank elnökének ötlete volt 1998-ban, így a hálózat először a Világbank keretein belül működött, majd 2001-ben önálló nemzetközi szervezet lett. A szervezet célja a fejlődés, fejlesztés folyamatait vizsgáló kutatók, intézmények összekapcsolása, hogy tudásukat megoszthassák egymással, és átültessék a gyakorlatba.
Gerardo della Paolera elmondta, hogy a hálózat központja Indiában, Új-Delhiben van, de van irodájuk Kairóban és Washingtonban is. Hozzátette: az, hogy központjukat Indiába helyezik, politikai és taktikai megfontolásból történt, mivel a városiasodás problémáival a fejlődő államok sokkal inkább szembesülnek. A szervezetnek sok támogatója van, például a francia külügyminisztérium, az Amerika-közi Fejlesztési Bank, vagy az osztrák pénzügyminisztérium.
George Mavrotas, a GDN vezető közgazdásza a sajtótájékoztatón kiemelte: a budapesti nemzetközi konferenciára minden kontinensről érkeztek résztvevők, mintegy 350-en. A tanácskozáson a városiasodás és a fejlődés kapcsolatát vizsgálták, és megpróbálták új dimenzióba helyezni ezt a témát – jelezte, hozzátéve, hogy az urbanizáció megértéséhez, elemzéséhez nemcsak a közgazdaságtanra, hanem más tudományágakra – így többek között szociológiára, építészetre, politológiára - is szükség van.
A vezető közgazdász szerint új ablakokat kell nyitni a városiasodásról szóló diskurzusban, az eddigi vitákat új szempontokkal kell kibővíteni. Kézdi Gábor, a CEU közgazdaságtani tanszékvezetője elmondta: az egyetem is támogatja a nyitott párbeszédet a döntéshozók között, és a konferencia is ezt bizonyította, kiváló terep lévén a véleménycserére, a megbeszélésekre. A GDN adatai szerint immár a világ népességének több mint 50 százaléka él városokban. Előrejelzések szerint 2030-ra ez a szám a teljes népesség csaknem 60 százalékára emelkedik, majd 2050-re elérheti a 80 százalékot.
Hivatkozások:
[1] http://www.gdn.int/html/page2.php?MID=3&SID=24&SSID=73&SCID=29