Helyi gazdaságfejlesztés - helyi, közösségi modellek a gazdaság élénkítésére
A hazai területfejlesztés gyakorlatának középpontjában az elmúlt másfél-két évtizedben leginkább a külső erőforrások, azaz fejlesztési források, befektetők, beruházások bevonása állt. Az ország továbbra is fennálló, sőt növekvő területi különbségeit látva azonban ez a stratégia irányváltásra szorul. A belső erőforrásokat eddig is sokat hangoztatták, a gyakorlatban azonban sokszor a fejlesztési döntések sem az adott közösségben születtek, és a megvalósításban sem vett részt a helyi lakosság. A helyi erőforrások gyakran kihasználatlanok maradtak, miközben magas a munkanélküliség, és minden településen, térségben van olyan potenciál, amelyre a megélhetést alapozni lehet.
A helyi gazdaságfejlesztés olyan - a jelenlegi gazdasági rendszerben alternatívnak tűnő, pedig alapvetően hagyományos - gazdaságélénkítő szemlélet és eszköz, amely a helyi kereslet és kínálat összekapcsolására épül. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy lokálpatrióta módon a helyi lakosság alapvetően a helyi termelők, vállalkozók által előállított termékeket vásárolja, a helyi termelők így elsősorban a település, illetve térség piacán értékesítenek. Ez a gazdasági szereplők kapcsolataira is igaz. A helyi gazdaság így a külső feltételektől legalább részben függetlenül tud működni, ami helyi és országos szinten is csökkenti a gazdasági, munkaerőpiaci kiszolgáltatottságot és a térség kisvállalkozói számára első lépés lehet a termékfejlesztés, majd a tágabb piacokon való megjelenés felé.
Helyi gazdaságfejlesztés például a helyi, őstermelői piacok létesítése, a helyi termékek feltérképezése, márka- és védjegyekkel ellátása, a helyi vállalkozói együttműködések szervezése, helyi pénzhelyettesítő rendszerek bevezetése, cserekörök működtetése, a közösségi-szociális gazdaság beindítása, például szociális földprogramok, szövetkezetek indítása. De ide tartozik a kisléptékű helyi energiatermelés és ellátás is, különböző vállalkozásfejlesztési eszközök, vagy a térségben fontos szakmák oktatása, a végzett fiatalok számára munkalehetőség biztosítása. Nagyon sok példát találunk erre a világban, városokban, metropoliszokban és vidéken, falun, tanyás térségekben is.
A helyi gazdaságfejlesztés lényege tehát annak felismerése, hogy mi magunk is sokat tehetünk településünk, térségünk gazdasági fejlődéséért, egyénileg és közösségileg egyaránt. A helyi gazdaságfejlesztésben ugyanis kulcsfontosságú a helyi részvétel, a helyi kezdeményezés, a helyi közösségi kontroll és felelősség gyakorlása, továbbá a helyi eszközök és megoldások alkalmazása. A helyi gazdaságfejlesztés ezáltal nemcsak a helyi gazdasági élet fellendítéséhez, de a társadalmi összetartás, kohézió javításához is hozzájárulhat.
Ennek nyomán a helyi gazdaságfejlesztésre egyre több civil kezdeményezés szerveződik, legutóbb a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Irodája által szervezett, 2010. május 17-18-án, több mint 200 fő részvételével megtartott "A fenntarthatóság előőrsei - Közösségi kezdeményezések a tájkímélő helyi gazdaság erősítésére Magyarországon" című konferencia Budapesten.
A téma a terület- és vidékfejlesztés fontos jövőbeli célterületét is jelenti. A VÁTI Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóság által elindított Területfejlesztési füzetek sorozat következő kötetet a helyi gazdaságfejlesztéssel foglalkozik, bemutatva annak elméleti-módszertani hátterét, továbbá huszonkét jó gyakorlatnak tekinthető hazai kezdeményezést.
Forrás:
Czene Zsolt
VÁTI Nonprofit Kft.
Megosztás a következőn:
