Új Széchenyi Terv

Nyomtatóbarát változat
Magyarország versenyképességének javítása, tíz év alatt egymillió új munkahely teremtése hét kitörési pont mentén – ezek a legfőbb céljai a 2011. január 14-én elinduló Új Széchenyi Tervnek. A magyar kormány gazdaságfejlesztési programja választ ad az ország előtt álló kihívásokra, és hosszú távon fenntartható növekedést biztosít.
 
A talpraállás, megújulás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja
 
Új Széchenyi Terv
 
Az Új Széchenyi Terv középpontjában a foglalkoztatás dinamikus bővítése, a pénzügyi stabilitás fenntartása, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, valamint hazánk versenyképességének javítása áll. A tízéves gazdaságstratégia kijelöli azokat a kitörési pontokat és a hozzájuk kapcsolódó programokat, amelyek biztosítják Magyarország hosszú távú fejlődését.
 
Az Új Széchenyi Terv 7 programja a következő:
 
1. Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program - Bővebben
 
2. Zöldgazdaság-fejlesztési Program - Bővebben
 
3. Otthonteremtési Program - Bővebben
 
4. Vállalkozásfejlesztési Program - Bővebben
 
5. Tudomány – Innováció Program - Bővebben
 
6. Foglalkoztatási Program - Bővebben
 
7. Közlekedésfejlesztési Program - Bővebben
 
 
A kitörési pontok közös sajátossága, hogy sokféle iparágat integrálnak, mindegyiknél komoly esély van arra, hogy a fejlesztés már középtávon, európai és globális léptékben is versenyképes hazai termékek, szolgáltatások és vállalatok megjelenéséhez vezessen. A kitörési pontok egyszerre sok ágazatot fognak át, ezért úgy jelzik a magyar gazdaságfejlesztés irányait, hogy közben nem zárják kordába a vállalkozók ötleteit és törekvéseit.
 
Az Új Széchenyi Terv megőrizte az első Széchenyi Terv titkát: nyitott tervezésen és a vállalkozásokkal történő együttműködésen alapul. Az Új Széchenyi Terv egy platform, egy széles alap, amelyhez ötlettel, javaslattal, pályázattal és fejlesztéssel kapcsolódhatnak a különböző gazdasági szervezetek, a vállalkozások és az önkormányzatok. Az Új Széchenyi Terv olyan keret, amit – az ötletektől a fejlesztési terveken át a kész beruházásokig – a gazdasági élet szereplői töltenek meg valós tartalommal.
 
Az Új Széchenyi Terv – hasonlóan az elsőhöz – a vállalkozók, az önkormányzatok és az állam közös kockázatviselésén alapul. Az állam alapvetően a hazánk rendelkezésére álló uniós támogatásokkal vesz részt a fejlesztési kockázatközösség megteremtésében. 2011 és 2013 között az Új Széchenyi Terv 2000 milliárd forint európai uniós támogatás és hazai forrás felhasználásával számol.
 
Az Új Széchenyi Terv szemléletében és célkitűzéseiben egyértelműen harmonizál az Európai Unió 2020-ig szóló gazdaságpolitikai stratégiájának célkitűzéseivel. Az Európa 2020 stratégia céljai és a magyar gazdaságpolitika prioritásainak találkozása világosan tükröződik az Új Széchenyi Terv kitörési pontjaiban is.
 
Pályázatok
 
Pályázatkereső
 
Elérhetőségek, információ:
Infovonal: 06 40 638-638
Ügyfélszolgálati pontok:
 
Forrás:
 
CsatolmányDátumMéret
[file] Új Széchenyi Terv
A talpraállás, megújulás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja
25/01/11 12:51 pm6.65 MB