Külgazdasági Stratégia 2011

Magyarország kis, nyitott gazdaság, az áruexport GDP-hez mért aránya meghaladja a 60%-ot. Exportunk azonban mind földrajzi, mind termékszerkezet, mind az exportáló vállalatok mérete szerint meglehetősen koncentrált, ami komoly kockázatot jelent. Földrajzi szempontból az uniós tagállamokba irányul kivitelünk meghatározó hányada. Vállalatméret szerinti felbontásban pedig, a nagyvállalkozásokhoz köthető a magyar ki-vitel négyötöde. A magyar többségi tulajdonú kkv-k súlya igen csekély, a teljes export mindössze 12%-át adják. A külföldi közvetlen tőkebefektetések esetében is nagy a koncentráció hazánkban, a beáramló tőke háromnegyede az EU tagállamaiból érkezett, elsősorban Németországból. A fő befektetési célágazatok a járműipar, a villamos gép-gyártás, a pénzügyi tevékenysé-gek, illetve a kereskedelem. 2009-ben a válság érezhetően visszafogta a külföldi beruhá-zók befektetési kedvét, ugyanakkor a magyar gazdaságnak a régió többi tagállamához képest romló versenyképessége is kedvezőtlenül hatott a külföldi beruházásokra. A ma-gyarországi cégek tőkekihelyezését tekintve régiós pozíciónk erős, ugyanakkor a kifektetett tőke néhány nagy cég tranzakciójához köthető, elsősorban a Kárpát-medence országaiban.

 

A külgazdaság fő feladata, hogy hozzájáruljon Magyarország növekedési, foglal-koztatási és egyensúlyi céljainak eléréséhez: új munkahelyek teremtése, külső egyensúly megteremtése és hosszú távú megőrzése, a külső adósság terheinek csökken-tése, finanszírozási biztonságának megteremtése, kkv-k megerősítése. E feladatok meg-oldása az eddiginél jóval erősebb állami szerepvállalást kíván.

 

A Külgazdasági Stratégia közvetlen célja, hogy elősegítse az export növekedését, annak szerkezeti összetételét korszerűsítse, ösztönözze a hazai vállalkozások külpiaci megjelenését és előmozdítsa a külföldi befektetők magyarországi beru-házásait.