Község

Nyomtatóbarát változat
A község fogalma
 
A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
  1. Lakott és lakatlan területrészekből álló, jogilag és térképileg lehatárolt közigazgatási területi egység. Méretétől és népességszámától függetlenül minden község egyben helyi önkormányzat is.

  2. A község egy vagy több településből és lakatlan településrészekből álló, jogilag és térképileg elhatárolt, jogszabály által községi jogállásúnak minősített és névvel ellátott államigazgatási területi egység. A jogi értelemben vett község nem jelent minden esetben önálló közigazgatási egységet; gyakori, hogy több kisebb területű és népességszámú községet egy községi tanács irányít.

A község fogalmának két jelentése van:

  • Egyfelől meghatározott területet értünk alatta, tehát a községnek határa, területnagysága, népessége stb. van.

  • Másfelől az e területen működő politikai és közigazgatási intézményrendszert jelenti. Ebben az értelemben tehát a községnek szervei, szervezetei, intézményei, jogai, feladatai, választópolgárai, tisztségviselői stb. vannak.

A községek rendszere területi értelemben általában az adott ország egészét lefedi, bár előfordulnak kivételek (pl. Németország egyes tartományai, Oroszország egyes régiói, az Amerikai Egyesült Államok legtöbb állama). A községek területnagysága és népességszáma mind az átlagok, mind a szélsőségek tekintetében országonként igen változatos képet mutat. Az egyes országok községrendszerei intézményi értelemben szintén nagyon sokfélék. Ahol helyi (területi) önkormányzati rendszer működik, ott általában ennek területi alapegységét képezik.

 

A község és a falu megkülönböztetése
 

A községet a falu fogalmától az különbözteti meg, hogy a község jogi és politikai kategória, míg a falu településföldrajzi fogalom. Magyarországon a kettő a közbeszédben gyakran összemosódik, mert a magyar önkormányzati rendszerben a két hagyományos településforma (város és falu) a helyi kormányzás legalsó szintjével (város és község) nagymértékben egybeesik. Ráadásul a városi típusú településeknél az elnevezés is megegyezik (város – város).

A község településföldrajzi szempontból a fentiek értelmében lehet

  • város
  • falu
  • város a környező falvakkal
  • falvak csoportja.

Magyarországon és Romániában ugyanakkor 1950 óta a városokat nem nevezik községnek, ezért a község szó csak falusi közigazgatási alapegységre vonatkozik.

 

Községek Magyarországon

 
Magyarországon először az 1871. évi XVIII. törvénycikk a községek rendezéséről rögzítette, hogy minden területnek valamely községhez kell tartoznia. Ettől kezdve 1950-ig, a tanácsrendszer bevezetéséig az ország teljes területe községekre volt fel osztva, melyek különböző kategóriákba tartoztak (kisközségek, nagyközségek, rendezett tanácsú városok – később megyei városok –, törvényhatósági jogú városok és Budapest). Az első tanácstörvénytől kezdve a jogalkotás a városokat nem nevezte tovább községeknek. Ettől kezdve tehát az ország területe városokra és községekre oszlott, és ezt a rendszert az 1990-es önkormányzati törvény is átörökítette. A korábbi község összefoglaló elnevezés helyét a település elnevezés vette át.

 

A magyarországi közigazgatási rendszer megkülönbözteti a község és a nagyközség fogalmát.

  • Község

Község olyan település lehet, amelynek legalább 300 lakosa van, más településektől elkülönülő, önálló saját arculata van, és képes önkormányzat alakítására és a helyi közügyei ellátására.

  • Nagyközség
A nagyközség a községtől abban különbözik, hogy legalább 5000 lakossal kell rendelkeznie. A község, illetve nagyközség élén a polgármester áll. A nagyközség megfelelő fejlettség esetén kérheti várossá nyilvánítását a területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény alapján.
 
Magyarországon 2019. január 1.-én 2809 község és nagyközség található, ezek a teljes népesség mintegy 35,4%-ának adnak otthont.